|
HÍRVIVŐ |
||
|
|
||
|
Az |
||
|
|
||
|
Feliratkozás:
hirvivo-subscribe@yahoogroups.com
|
||
|
Hír
beküldése: hirek@reformatus.ro |
||
|
|
||
|
2007 október
12, VI. Évfolyam 42. szám (összesen 278 szám) |
||
|
|
||
Tartalomjegyzék
Új Református Bibliaolvasó Kalauz program - biolka.reformatus.ro
A bábkészítő kertjében - oktatói segédanyag
Isten Igéje - oktatói segédanyag
Jubilál a Református Kollégium
Kopjafás emlékoszlopot avatnak
A kolozsvári református oktatás 450. Évfordulóját ünnepli
Pusztakamarás - Tarsolyba csomagolt magyar szó
Megújult a Sapientia Alapítvány Kuratóriuma
Beiktatták Kézdivásárhely új református lelkipásztorát
"Jártunk sárban eleget" - Műúton Harasztkerékre
Vice - Bástya épült a pusztában
Csángó kollégiumot avattak a szórványban
Református vallás munkafüzetek
Emlékezés a szamosfalvi obeliszknél és a Farkas utcában
Igen szerényen (A tizenhárom aradi vértanúra emlékeztünk Kovásznán)
Külső kezdeményezésre (A tizenhárom aradi vértanúra emlékeztünk Kézdivásárhelyen)
Megjelent az Új Kezdet szeptemberi száma
Marosvásárhely IV. Szabadi úti Egyházközség Presbitériuma vállalkozót keres
Új Református Bibliaolvasó Kalauz program - biolka.reformatus.ro
Kedves testvérem!
Szeretettel ajánlom figyelmébe az új Református
Bibliaolvasó kalauz programot.
A program hivatalos honlapja: biolka.reformatus.ro.
Tisztelettel,
Szabó Mihály lp.
Református Bibliaolvasó Kalauz
program - Biolka
|
Letöltés |
|
|
Méret |
0,65 MB |
|
Verzió |
1.0 |
|
Kompatibilitás |
tesztelve:
Windows 2000, Windows XP, Windows
Vista |
|
Dátum |
2007. október 8. |
|
Leírás |
A Biolka az ˇ a Károli Gáspár bibliafordítását, valamint a Magyar Biblatársulat újfordítású Bibliáját ˇ a Jubileumi Kommentár aznapi magyarázatát ˇ a Bibliaolvasó kalauz magyarázatát ˇ minden napra a Heidelbergi Káté egy kérdését és magyarázatát (minden év január 1-én újrakezdi) ˇ az aznapi éneket ˇ az adatbázisból véletlenszerűen kiválasztott aranymondást ˇ linkeket a kék színű igehelyekhez, két fordításban ˇ választható dátumot ˇ szövegek nagyításához szükséges gombokat ˇ automatikus frissítést ˇ
a Windows indulásával egyidejű automatikus
bekapcsolást |
|
Kinézet,
eredeti méretben |
|
|
További
fejlesztési tervek |
Terveink: 1. beállítások: betűméret lementése(1-7), kedvenc Biblia lementése(Károli/Bibliatársulat), napi bibliaolvasás időpontjának beállítása 2. nagyhetek és ünnepek kijelölése a naptárban 3. hangüzenettel való figyelmeztetés 4. Linux (+ Mac?) verzió 5. a Biblia, a káté, és az énekeskönyv hangos változatának beépítése 6.
internetkapcsolat nélküli változat |
|
A programot írta |
Pap Lőrinc (paplorinc kukac yahoo
pont com)* |
|
A felületet
tervezte |
Bencze László, Firma9 (Laci kukac firma9 pont
com)* |
|
Engedélyezés |
A Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliáját, valamint
a Jubileumi Kommentárt a Kálvin Kiadó engedélyével használtuk fel. |
könyvespolc
Ár: 2,50 lej
A bábkészítő kertjében - oktatói segédanyag
Ár: 15 lej
Isten Igéje - oktatói segédanyag
Ár: 17 lej
A fenti könyvek, termékek mindegyike, megvásárolható és
megrendelhető, egyházkerületünk
Veres Miklós iratterjesztő
Tel. 0264-592453, 114 mellék
Cím: 400079 Cluj Napoca, str. I. C. Bratianu nr. 51-53
e-mail: iratterjesztes@reformatus.ro
Yahoo messenger: mickeyver
Skype: veresmiki1974
TALLÓZÓ
Jubilál a Református Kollégium
Az 1798-as tűzvész után gyűjtésből, a patrónusok támogatásával hozzáfogtak egy teljesen új,
Leder József tervei szerinti épület felhúzásához, ez a mai
régi kollégiumépület
Az 1540-es években Erdélybe elérő reformáció hatására, az itteni szellemi élet központjának számító Kolozsváron ismételten kiűzik a szerzeteseket kolostoraikból, s a városi iskolában 1545 táján Vizaknai Gergely rektor protestáns szellemben kezd tanítani. 1554 táján a kolozsváriak Heltai Gáspár plébános vezetésével elfogadják a lutheránus hitelveket. 1556 őszén Dávid Ferenc lesz a papjuk, pár hónap múlva püspökük. Az önálló fejedelemséggé alakuló Erdély karai és rendjei ismételten kérik a kiskorú fia nevében kormányzó Izabella királynét, hogy a megürült kolostorokban létesítsen felsőbb fokú tanintézeteket. Az 1557. júniusi tordai országgyűlésen születik meg a végleges határozat, melynek értelmében Kolozsvárt a domonkosok, Vásárhelyen a ferencesek, Váradon pedig a mindszentek kolostorában iskola létesül. A kolozsvárit az Óvárban, a száz évvel korábban emelt gótikus épületben, a későbbi Ferenc-rendi kolostor helyiségeiben nyitják meg. A királyné rögtön 100 forint segélyben részesíti az új iskolát, a város pedig vállalja az épület rendbetételét. Az iskola vezetésével Dávid Ferenc külföldet járt városi plébánost bízzák meg. Mikor 1558-1559 folyamán Heltai és Dávid Ferenc elfogadja a kálvini tanításokat, a város és vele együtt iskolája is református lesz. Majd 1566-tól Dávid Ferenc hirdetni kezdi antitrinitárius (unitárius) hittételeit, s miután a tordai országgyűlés 1568 januárjában meghozza a lelki-ismereti és vallásszabadságról szóló híres határozatát, a város és iskolája is unitáriussá válik.
A Református Kollégium kezdeteit nehéz alapítási évhez kötni. Protestantizmusa folytán kétségtelenül kapcsolódhat mind az 1545-ös, mind az 1557-es dátumhoz. Tény viszont, hogy három évtizeden át, 1598-ig nem éltek reformátusok Kolozsvárt. Akkor a törökök ostromolta Váradról telepedtek át néhányan. Első istentiszteleti helyük a Belső Közép (Deák Ferenc) utca egyik magánházában volt, s 1608-ban külön országgyűlési határozattal kényszerítették Kolozsvárt, hogy református papot engedjen letelepedni falai közt. A források szerint Maróti Traszki Lukács töltötte be elsőként e tisztséget. Nagy valószínűséggel a pap letelepedésével megnyílt egy alacsonyabb fokú református iskola is a városban. Úgyhogy a folyamatos református oktatás kezdetét 1607/1608-ra tehetjük. Így ünnepelhették a kollégium megnyitásának háromszázados évfordulóját 1907-ben.
Báthory Gábor fejedelem 1609-ben a reformátusoknak ajándékozta az óvári beomlott tetejű puszta templomot, majd 1610 decemberében a kolozsvári dézsma felét, valamint a harmincadot az új eklézsiának juttatta, meghagyva, hogy harmada a tanítók, más harmada a diákok táplálására fordíttassék. Ez tehát bizonyítja, hogy akkor már működött az iskola, valószínűleg a Közép utcában. 1615-ben jelzik Lukács pap lakhelyét az Óvárban, s 1616-ban már három szomszédos háza is van itt az eklézsiának. Itt működött az iskola négy évtizeden keresztül. Herepei Jánosnak sikerült azonosítania a helyet, ahol ezek az épületek álltak: a Ferenc-rendi templomra merőleges Torony (ma S. Puşcariu) utca keleti oldalának közepe táján, az Óvár falához illeszkedve. A pap mellett egy-egy iskolamester, később rektor taníthatott néhány gyermeket. A papok még magasabb végzettséggel rendelkeztek, de a mesterek itthoni kollégiumok végzettjei voltak, s többen is arra vártak, hogy egyházuk külföldi akadémiára küldje őket. Ebben az iskolában tanult Apáczai Csere János is, s elismeréssel írt tanáráról, Porcsalmi Andrásról. Az orvosdoktor Csanaki Máté, s talán még Szenczi Molnár Albert is tanított itt. Abban az időben nem felekezet szerint nevezték meg a tanintézetet. A kolostor-épületben működő volt a nagy iskola, a reformátusoké pedig a kis vagy kisebbik iskola.
1622-ben Bethlen Gábor javaslatára az országgyűlés a pápisták Farkas utcai "puszta klastromhelyét" és templomát a reformátusoknak adományozta felszólítva a fejedelmet, hogy ott "közönséges akadémiát" létesítsen. Bethlen az akadémiát székhelyén, Gyulafehérváron nyitotta meg. A kolozsvári épületek helyreállítására csak I. Rákóczi György idejében került sor, amikor már a református közösség is megerősödött Kolozsvárt.
A templom 1638-1647 közötti igényes helyreállítása után Rákóczi velencei származású olasz építészét, Augustino Serenát küldte ki az iskolaépület terveinek elkészítésére. 1653-ban kezdődtek a munkálatok, a majdnem kész épületet az 1655-ös tűzvész alaposan megrongálta, de 1656 táján befejezték az építést. Az alapokból kikövetkeztethetően ez az iskola nem a klastrom-romokra épült, hanem azoktól nyugatra, nagyjából a mai kollégiumépület faláig: négyszög alakú emeletes, belső udvart közrezáró tömb lehetett, északkeleti sarka érintkezett a templom délnyugati szögletével. A templom és a mai kollégiumépület közötti terméskő fal ezen épület része volt, középen a bejárati kapuval. 1656. november 20-án itt mondja el Apáczai híres igazgatói székfoglaló beszédét "az iskolák fölöttébb szükséges voltáról". A Farkas utcai iskola kifejlesztőjének, a bölcsészeti tanfolyam beindítójának a kor legnagyobb magyar tudósát, Apáczait kell tekintenünk. Pedig itteni tevékenysége alig három évre terjed. Tanítványai közül kiemelkedik Bethlen Miklós, a későbbi kancellár és emlékíró.
A továbbiakban egy-két nyugati egyetemeken is megfordult professzor vezeti az iskolát, az egyik rendszerint bölcseletet, a másik teológiai tárgyakat ad elő. A harmadik tanszék csak 1728-ban létesül a történelem-filológia tanítására, a negyedik 1733-ban a jogtudományok előadására. A kisebb diákokat az iskolai tanulmányaikat éppen csak elvégző osztálytanítók oktatják. Az ekkori tanárok közül a Németalföldön képzett Pataki István, utóbb ifjabb Apafi Mihály fejedelem nevelője, valamint az odera-frankfurti tanulmányok után kinevezett első jogtanár, Huszti András, számos tudományos mű szerzője érdemel említést.
A Rákóczi-szabadságharc idején elnéptelenedik az iskola, 1711-re romossá is válik. Az 1769-es új tanterv kilenc évre emeli a tanulmányi időt, növeli a tantárgyak számát. Az ötödik tanszéket mégis csak 1799-ben állítják fel a német-természetrajz-földrajz tanítására. Közben az épületet ismételten renoválják, az 1762-es felújítás emlékét máig őrzi a félköríves kapuzat záróköve. 1781-től az épület megnagyobbításán dolgoztatnak Leder József kolozsvári mesterrel. Ekkoriban a tantermeken kívül 38 lakószobát számláltak, ezeknek mind külön neve volt, főleg ókori és híres európai városokról: Trója, Carthago, London, Heidelberga. A könyvtár a templom melletti csonkatorony emeletén működött.
Az 1798-as tűzvész után gyűjtésből, a patrónusok támogatásával hozzáfogtak egy teljesen új, Leder József tervei szerinti épület felhúzásához, ez a mai régi kollégiumépület. Három telekre és a városfal melletti területre építették. A homlokzata már 1801-re elkészült, mint azt a máig látható bejárat feletti tábla is jelzi: "LITTERIS ET PIETATI SACRUM. A. AER. CHR. MDCCCI" (A tudománynak és kegyeletnek szentelve a Krisztus utáni 1801-ik esztendőben). A három szintes késő barokk-klasszicista épület hátsó szárnya csak 1810 körül került tető alá, mert itt egyszer le kellett bontani a városfalat. Leder alig alkalmazott díszítést, talán csak a kapu feletti kis óratorony és a hangulatos árkádos udvart színező jón fejezetű oszlopokon nyugvó "cipóosztó" erkély tekinthető egyéni stílusjegynek. Ebben az épületben aztán olyan tudós professzorok tanítottak, mint a két Szilágyi Ferenc, Méhes György és Sámuel, Tunyogi Csapó József, Salamon József, Gyulai Pál, Szabó Károly, Parádi Kálmán, Hegedüs István. Többüket is tagjául választotta az akadémia. Itt tanult az előkelő Bánffy, Bethlen, Kemény, Kendeffy, Teleki, Wesselényi családok több nemzedéke. Meg olyan hírességek, mint Áprily Lajos, Gyalui Farkas, Kós Károly, Ligeti Ernő, Reményik Sándor, Szabó Dezső, Székely Bertalan - hogy csak a régebbi nemzedékek fiaiból válogassunk. A diákok olvasóegylete az anyanyelv művelését tűzte ki céljául, kiadta az Aglája zsebkönyveket (1829-1831), majd a Remény című kézírásos diáklap évfolyamait. 1842-től már magyarul folyt az oktatás. Az iskola több tanára és diákja részt vett az 1848/49-es szabadságharcban, s annak szellemét a század végéig éltette a tanári kar.
A XX. század növekvő igényeinek kielégítésére már új épületre volt szükség, így a tágas iskolaudvar Petőfi utcai sarkára magyar államsegéllyel 1901-1902-ben felhúzták az első női kezeket dicsérő kolozsvári épületet: a kollégium új kétemeletes palotáját Paulus Erika tervezte, az építkezés ellenőre Kápolnai Lajos mérnök volt. Tizenkét tanterem, megfelelő laboratóriumi, múzeumi helyiségek álltak itt az oktatás szolgálatában. A régi épületet ezután főleg bentlakásként hasznosították. Az első világháború után itt létesült 1919-ben a Református Leánygimnázium, melynek aztán 1926-ra sikerült új épületet felhúzni a Király utcában.
Az 1948-as kommunista "tanügyi reform" a Református Kollégiumot is megszüntette, javait államosította. Az új épületben a 2-es majd 1-es számú (Fiú)Középiskola működött rangos tanári karral, a régiben a magyar Gépipari Szakiskola, utóbb a Villamosipari Középiskola nyert elhelyezést, míg 1956-ban a 6-os számot viselő román tannyelvű középiskolának utalták ki az egész épületet. 1959 tavaszán lehetőség nyílt a tanintézetek elnevezésére. A magyar iskola Apáczai nevét szerette volna felvenni, a központi szervek - ideológiai meggondolásból - Ady Endre nevével tisztelték meg. A 6-os iskolának Gheorghe Şincai jeles román pedagógus lett a névadója. Akkor már folyt az egyetemek egyesítési csatája Kolozsvárt, melynek eredményeként megszületett a "Babeş-Bolyai" Tudományegyetem, s a "jó példát" gyorsan iskolai szinten is alkalmazták, s így jött létre ősszel az "Ady-Şincai" Középiskola, majd Líceum. Az eleinte sokkal népesebb magyar tagozatot fokozatosan elsorvasztották: pár év múlva csak négy líceumi osztályban folyt magyar nyelvű oktatás. 1990-ben aztán a "demokrácia" jegyében a román iskolavezetés felszámolta az utolsó magyar osztályt is, s a megnevezésből töröltette Ady nevét. Abban az évben alakult meg az új törvényeknek megfelelő református "teológiai líceum", mely minden szempontból a kollégium jogutódának tekinti magát. Egy külvárosi iskolaépületben kellett termeket bérelnie, mert a nagyjából kihasználatlan régi épületben sem juthatott pár tanteremhez. Megindult a per az épület visszaszerzéséért. Aztán 1999-ben kormányrendelet vissza is adta mindkét épületet és a tornatermet az egyháznak. De a helyi hatóságok ezt perrel támadták meg. Csodával határos módon 2002 végén a jogutód református tanintézet beköltözhetett a régi, romos épületbe. A per még folyik, de az épület restaurálása lassan elkezdődhetett.
Jelenleg a kollégium IX-XII. osztályokat működtet, évfolyamonként két teológiai és egy reál profilút, 30 tanerő oktatja a diákokat. 1992 óta Talentum címmel diáklapot jelentetnek meg. A kollégiumi kórus az országhatárokon túl is elismerést szerzett. Az iskola életét az 1993 óta megjelentetett évkönyvek tükrözik. A kollégiumhoz három posztliceális egészségügyi évfolyam is csatlakozik. Az intézetet idén júniusban Magyar örökség-címmel tüntették ki. A mostani évfordulóra kiadják az új iskolatörténet első kötetét, a régi tablókról készült albumot és az ünnepi évkönyvet. Az Öregdiákok Apáczai Csere János Baráti Társaságának Emlékkönyve még szeptemberben bemutatták.
Gaal György, Szabadság, 2007-10-12
A Telekfalvi, valamint a Hevesi Református Egyházközség szervezésében a telekfalvi református templom felújítására jótékonysági előadást tartanak ma 7 órától a Székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal Szent István dísztermében. Fellép: Vesztergám Miklós tárogatóművész Kalocsáról és Jóni Gyula cimbalmos Csíkszeredából.
Hargita Népe, 2007
Kopjafás emlékoszlopot avatnak
a tordatúri unitárius templomkertben október 13-án, szombaton
12 órától, amelyet a Tordatúr határában elesett és eltemetett 52 honvéd
emlékére állítanak. Az avató ünnepségen Bodor Piroska, tordatúri unitárius
lelkész üdvözli az egybegyűlteket, majd v. Pataky József, a Tordai Honvéd
Hagyományőrző Bizottság elnöke köszöntője hangzik el. Az avatón
beszédet mond Markó Béla, az RMDSZ elnöke, szaval v. Kocsis László és Bodor
Piroska. Végül a tordatúri történelmi egyházak lelkészei - Bodor Piroska
unitárius, Geréb Dénes református és Kádár István római katolikus
plébános-esperes - felszentelik és megáldják az emlékoszlopot.
Szabadság, 2007-10-11
A kolozsvári református oktatás 450. Évfordulóját ünnepli
a Kolozsvári Református Kollégium október 12-14. között.
Pénteken délelőtt 10 órától a kollégiumban fogadják a vendégeket, majd az
iskola és a bentlakás bemutatása után városlátogatásra indulnak. Ezen a
délelőttön zajlanak az 1990 után végzettek osztálytalálkozói is. Az ünnepi
megnyitó istentiszteletet Pap Géza püspök tartja du. 3 órakor, délután 5 órától
kerekasztal-beszélgetésre kerül sor a kollégiumban. Szombaton reggel 10 órától
a templomban a volt diákok szolgálatával istentiszteletet tartanak
úrvacsoraosztással. Délután fél 3 és 4 óra között a kollégiumban emléktáblát és
tanárportrékat lepleznek le, kiadványokat mutatnak be és átadják a
díszokleveleket. Délután 4 órától, a kollégium udvarán bemutatják Kovács
Aladár: Téli zsoltár című színművét. Vasárnap reggel 9 órától
tartják az 1990 előtt végzettek osztálytalálkozóit, majd látogatást
tesznek a Házsongárdi temetőben. Az ünnepi rendezvénysorozat vasárnap
délben 12 órakor kezdődő hálaadó istentisztelettel zárul, amelyen
Csiha Kálmán ny. püspök hirdeti az igét.
Szabadság, 2007-10-11
Ígéretéhez híven elhozta Kálnokra dr. Bedő Albert főerdőmesternek és államtitkárnak, a "magyar erdészet atyjának" bronzból készült mellszobrát az ásotthalmi (Magyarország) erdészeti szakközépiskola és kollégium pedagógusközössége, melyet a település főterén állítottak fel a helyi önkormányzat, számos erdészeti szakember és vendég jelenlétében.
Istentisztelettel kezdődött a szoboravató október 6-án, szombaton az unitárius templomban. T. Gödri Miklós Szabolcs helybeli református lelkipásztor Mózes könyvének alapján hirdetett igét "Emlékezzél meg az egész útról . . . " -, és elmondta, nem véletlenül került sor a szoboravatóra a tizenhárom aradi vértanú emlékünnepén, hisz Bedő Albert édesapja mint kálnoki unitárius lelkész aktív résztvevője volt a magyar szabadságharcnak. Istentisztelet után az ünneplő gyülekezet Bedő Albertnek az unitárius temetőben lévő sírjánál elhelyezte a kegyelet koszorúit, ahol Tamás Sándor parlamenti képviselő emlékezett Bedőre. A gyülekezetet köszöntő t. Orbán Dezső helybeli unitárius lelkész elmondta, hogy tervet készítettek egy, a kálnoki parókia udvarán jövőben megépítendő Bedő-emlékszobára.
Dr. Bedő Albert (1839-1918) a magyar erdőtörvény egyik megalkotója, az Erdészeti Lapok munkatársa, majd szerkesztője volt. Az Országos Erdészeti Egyesület titkára, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A Szabadelvű Párt tagjaként országgyűlési képviselővé választották, 1885-től államtitkár volt. Az erdészeti egyesület 1957-ben Bedő Albert-emlékérem néven évenként kiosztandó kitüntetést alapított, mely az erdésztársadalom által legnagyobbra értékelt erdészeti díjjá vált. Kálnokon iskolát és utcát neveztek el róla, az iskola épületére pedig fém domborműves emléktáblát helyezett a magyarországi Kaán Kálmán Alapítvány. Emlékét egyik első nagy vívmánya őrzi Ásotthalomban, a róla elnevezett erdészeti szakiskola és kollégium. Eredeti portrészobra a Soproni Egyetem rektori épületének aulájában áll, melyet a századforduló magyar szobrászatának vezető egyénisége, Stróbl Alajos készített, és az Egyesült Államokban élő leszármazottak ajándékoztak az egyetemnek az 1960-as években.
Az ásotthalmi erdész-tanári közösség elkészítette Stróbl Bedő szobrának bronzmásolatát, ezt ajándékozták Kálnoknak, s tették vele nemessé és széppé a kis székelymagyar falu főterét. Olyan nagy magyar szobrász munkájának másolatát helyezték el Kálnokon, aki nem kisebb személyiségeket mintázott meg, mint Erkel, Liszt, Jókai, Arany János, Szent István, Eötvös József és mások. Kálnokon áll tehát Stróbl egyetlen háromszéki portrészobor-másolata. A mellszobrot csíkzsögödi vörös andezit oszlopra helyezték el, az oszlop hátán ez olvasható: "Állíttatta az ásotthalmi Bedő Albert Erdészeti Szakiskola és Kollégium, Kőröspatak-Kálnok polgármesteri hivatala, Kovászna megye tanácsa, a Kálnoki református egyházközség 2007-ben. Stróbl Alajos eredeti szobrának másolatát a budapesti Szabó-öntészet Kft. műhelyében készítették." Fagyalbokrok övezik "az erdők királyának" szobrát, s a háttérben, mint legnemesebb emlék, két vörös tölgy (Quercus rubra) díszfa csemete piroslik, a sepsiszentgyörgyi városi kertészet ajándéka.
Az étfalvi fúvószenekar muzsikájával és Kató Eszter előadásában Dsida Jenő Erdő című versével vette kezdetét az ünnepi műsor. Ormos Balázs, a magyarországi Országos Erdészeti Egyesület titkára dr. Bedő Albert életművét méltatta, az unitárius egyházhoz, a szülőföldhöz való kötődéséről Orbán Dezső unitárius lelkész beszélt. Kónya Ádám, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum nyugalmazott igazgatója azokról a háromszéki jelesekről, Budai Józsefről, Benkő Dánielről is emlékezett, akik Bedő tudományos magasságában művelték eredményesen a pomológiát, a biológiát és a "ermészettant". Andrásiné dr. Ambrus Ildikó, az ásotthalmi erdészeti szakiskola igazgatója Bedő Albert eszmei hagyatékáról beszélt, dr. Krizsán Józsefné, a Kaán Kálmán Alapítvány elnöke mezőtúri kerámiával jutalmazta a szoborállítás ügyének helybeli támogatóit. Koszorúkat helyezett el a sepsikőröspataki önkormányzat, Kálnok képviselete, az Országos Erdészeti Egyesület, Mezőtúr testvérváros önkormányzata.
Kisgyörgy Zoltán, Háromszék, 2007-10-11
Örömünnepre került sor szeptember 16.-án a Hargita megyei
Újszékelyen, a 160 éves református templom teljes felújítása alkalmából. Az
Alsóboldogfalvi Református Egyházközség leányegyháza fél év alatt renoválta
nemcsak a templomot kívül-belül, hanem a gyülekezeti alkalmakat szolgáló több
mint százéves parókiát is. A nagy volumenű munkálatokat a
kultuszminisztérium, a megyei tanács, valamint a gyülekezet anyagi
hozzájárulásával végezték el.
Az ünnepi istentiszteleten Antal Zoltán esperes lelkipásztor
hirdette az Igét, rávilágítva Istennek az élet minden területére kiterjedő
gondoskodására. Barabási Endre helybeli lelkipásztor köszöntötte az ünnepi
gyülekezetet (Róm 8, 32), majd ismertette a javítások menetét. Ünnepi
köszöntést mondott Sógor Csaba szenátor, Furi Mózes polgármester és Veres
Ernő baptista lelkész. Az emléktábla leleplezése alkalmával Antal István
parlamenti képviselő szólt a gyülekezethez.
Az ünnepélyt lelkileg elmélyültebbé tették a mezőpaniti ifjúság ének- és zeneszámai, valamint a helybeli bibliaórás fiatalok énekei és szavalatai.
Az ünnepély közebéddel és további kulturális, ill. szórakoztató programokkal folytatódott. Igazi öröm volt minden szívben, hogy a sikeres öregek napja, valamint a 70 gyerekkel megszervezett gyerek bibliahét után ilyen életreszóló ünnepélyre is sor kerülhetett, Barabási Endre lelkipásztor és Szávuj János gondnok szervezésében.
Dávid László ny. tanító, 2007-10-11
Pusztakamarás - Tarsolyba csomagolt magyar szó
Második alkalommal látogattak a Maros megyei Vadasdra a pusztakamarási magyar gyerekek a vakáció utolsó hetében, hogy részt vegyenek a Ki az, aki nem fél elnevezésű evangelizációs bibliahéten, amit ez alkalommal is a helyi református templomban szerveztek meg 50-60 gyermek részvételével.
Vadasd lelkésze, Jakab Viktor és Pusztakamarás lelkésze, Oroszhegyi Attila úgy döntött, hogy a tavalyi egyhetes együttlét után jó volna újra találkozni. A gyermekeket ezúttal is családoknál szállásolták el. Igaz, az idén 6 helyett már csak öten vettek részt, de jövőre akár 7-8-an is a csapat tagjai lehetnek, és egy másik pusztakamarási és novalyi generáció képviseltetheti magát.
Öt nap után, Oroszhegyi Attila pusztakamarási lelkésznek köszönhetően, a vendéggyerekek székelyföldi kirándulásra indultak: meglátogatták a bözödi tavat, Parajdot és kedvük szerint sétálhattak Erdély leghíresebb fazekas központjának utcáin, Korondon.
Jó volt újból együtt lenni, s micsoda emlék marad az apró kis mezőségi magyarok szívében, hogy Wass Albert és Sütő András szülőföldjének hajlott hátú dombjai közül eljöhettek a festői fekvésű Vadasdra, ahol tisztán és szépen beszélik Petőfi nyelvét, s egyheti ittlétük után, a magyar iskola nélkül felnövő pusztakamarási magyar gyerekek-emlékeiken kívül talán hazavihettek néhány magyar szót is tarsolyukban.
Mindenki nagyon örülne annak, ha jövőre a feketelakiak Havadra, a Bethlen környékiek Kibédre, s az a néhány katonai katolikus gyerek valamelyik erős székelyföldi katolikus közösségben találkozna, hogy Isten igéjével és anyanyelvével ismerkedhessen. Akkor mondhatnánk igazán, hogy együtt vagyunk, nemcsak magyar és magyar, hanem szórvány magyar és tömb magyar, segítő kezet nyújtva a lejtő túlsó oldalán "ereszkedő" testvéreinknek. Ehhez kérjük a lelkészek, pedagógusok és vállalkozók segítségét.
Székely Ferenc, Szabadság, 2007-10-10
Megújult a Sapientia Alapítvány Kuratóriuma
Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőiből álló alapítók közgyűlése tegnapi kolozsvári ülésén kinevezte a Sapientia Alapítvány Kuratóriumának új tagjait, ugyanis a kuratórium korábbi képviselőinek mandátuma október 24-én lejár.
Mint ismeretes, 2000. április 14-én a magyar történelmi egyházak vezetői által Kolozsváron létrehozott Sapienta Alapítvány Kuratóriuma elhatározta az Erdélyi Magyar Tudományegyetem megalapítását, kolozsvári központtal, három erdélyi nagyvárosban, Csíkszeredában, Kolozsváron és Marosvásárhelyen létesülő karokkal.
Értesüléseink szerint az alapítók kedden, Kolozsváron megtartott közgyűlésén Kató Béla kuratóriumi elnök beszámolt a kuratórium négyéves tevékenységéről, amit a jelenlévők elfogadtak, és jóváhagytak. Ezt követően a nyolc egyházi vezető megállapodott abban, hogy mindegyik egyház egy-egy tagot jelöl a kuratóriumba, az egyetemet finanszírozó magyar kormány számára pedig egy helyet tartanak fenn, bár ez eredetileg két helyet igényelt a testületben.
Eszerint a Sapientia Alapítvány Kuratóriumának új tagjai:
Szilágyi Pál, a BBTE volt rektorhelyettese (római katolikus egyház), Kun Imre,
a marosvásárhelyi orvosi és gyógyszerészeti egyetem professzora (római katolikus
egyház), Kállay Péter közgazdász (evangélikus egyház), Kató Béla, az
Az alapítók várják, hogy az elkövetkezőkben a magyar kormány is nevezze meg jelöltjét; a kuratórium elnöke továbbra is Kató Béla maradt. A tagok kijelölésénél, az összeférhetetlenségi esetek elkerülése érdekében, alapvető feltétel volt, hogy a testület tagjai ne tanítsanak se a Sapientia egyetemen, se pedig más felsőfokú oktatási intézményben.
Ami az anyaországi támogatás kérdését illeti, megtudtuk: az egyetem indulásakor az Orbán-kormány által ígért évi 2 millió Ft az elmúlt időszakban fokozatosan csökkent, és ez ma már nem éri el az 1 millió 500 ezer Ft-ot. Ráadásul a szóban forgó összeget is részletekben kapja meg az egyetem, az időközben bekövetkezett infláció mértékét pedig a támogató nem vette figyelembe. Ugyanakkor az is további anyagi megterhelést jelent, hogy az eltelt időszakban megnőtt az évfolyamok száma is.
P. A. M., Szabadság, 2007-10-10
Egy néhány évvel ezelőtti, idősekkel megélt
lélekérintő emlékkép hívta életre a különleges, egész közösséget mozdító
idősek napi ünnepség hagyományát Felsősófalván. Amikor az Úr Asztala
körüli közösség asztali áldásokkal folytatódik a helyi kultúrotthonban.
Szervezője, mozgatója évről évre Szász Edit Ilona tiszteletes
asszony; társai a nőszövetség, az ünnepi műsor résztvevői - a
helybeli gyermekek, pedagógusaik - és mindazok, akik munkájukkal, szeretetükkel
járulnak hozzá az egyedi alkalom emlékezetes ünnep-óráihoz. Vasárnap, a
református istenházában a jeles napra készülő, boldog-izgatott székely
ruhás gyermekek látványán túl, az ünnepelt idősek alkalomhoz illő
ünnepélyességére is rácsodálkozhatott a résztvevő. Talán a falusi nénik
soha nem tudatosítják szoros fejkendőjükbe burkolt szépségeiket, bájukat:
hogy mindaz, amit lelkükben hordoztak, megélt éveikben - arcukra íródik; és a
kalapos bácsik le nem csorduló könnycseppjeinek párájában tükröződik. Az
év e napján hitvallóan, szeretetközösségben értük szólt az ünnepi vers-ének,
hozzájuk intézte köszöntő gondolatait Parajd község polgármestere, Bokor
Sándor, elhangzottak a nőszövetség szívhez szóló gondolatai, valamint
Szász Tibor András lelkipásztor Isten igéjével bátorította a helyi közösség nagy
családjának rangidőseit. És kívánta: "atyámfiai, legyetek jó
egészségben, épüljetek, vigasztalódjatok, egy értelemben legyetek, békességben
éljetek, és a szeretetnek és békességnek Istene lészen veletek". (2 Kor
13, 11)
Nagyszebenben befejeződött a Barokk
momentum kulturális rendezvénysorozat első része. Az október 5-7 között, a
Református Egyházközség és a Brukenthal Múzeum közös szervezésében zajlott
kultúrprogramok megvalósulása sikeresnek minősíthető. A
résztvevők barokk ízelítőt kaptak annak a XVIII. századi kornak a
légköréből, mely a Református templom és a Brukenthal palota megépítésének
ideje volt.
Korodi Attila környezetvédelmi miniszter
nyitotta meg a rendezvényt kihangsúlyozva azt, hogy Európa kulturális
fővárosának rendezvényei sorozatában súllyal bír a két nagyszebeni magyar
kulturális programsorozat megvalósulása: az Ars Hungarica illetve a Barokk
momentum.
Dr. Elena Popescu művészettörténész
a nagyszebeni barokkról illetve a Református templom és a Brukenthal Múzeum
közös barokk stílusjegyeiről tartott előadásában egy érdekes
feltételezést vetett fel: valószínű úgy a Brukenthal palotánál, mint a
Református templom megépítésénél ugyanazon osztrák mesterek dolgoztak az
építészeti dekoratív elemek elkészítésén, akiket Brukenthal Sámuel erdélyi
kormányzó erre a célra külföldről fogadott.
Guttman Szabolcs, Szeben város
főépítésze üdvözölte azt a kezdeményezést, mely a templom szakrális
terében egy kultúrtér kialakítását is célozta. A nagyszebeni templomok sorában
az Evangélikus székesegyház után ez a második ilyen kezdeményezés és az erre
irányuló erőfeszítéseket mindenképpen méltatni lehet. A főépítész
ugyancsak örömét fejezte ki, hogy a projekt elindításához, az ötletek
megfogalmazásához ő is hozzájárulhatott a helybéli református lelkésszel
egyetemben.
Varró Sándor helybéli lelkész örömét
fejezte ki avégett, hogy a III.Európai Ökumenikus Nagygyűles alkalmával
eszközölt teljes felújítás és átalakítások alkalmával lehetőség nyílott
értékes kultúrrendezvények megszervezésére is. Isten szeretete együtt kell
járjon az emberszeretettel és a szép szeretetével. Szépérzékünk kifejlesztése,
építészeti, zenei, művészeti értékeink bemutatása a barokk terén - ez a
programnak egyik nyilvános célja. Reménységünk szerint a nagyszebeni Református
templom szervesen beépül szakrális jellege mellet a turisztikai illetve
kulturális körforgásba.
A mintegy 100 résztvevő megtekinthette
az előadások után Orth István grafikus, a gyülekezet főgondnoka által
rendezett kiállítást, mely a nagyszebeni Református templomot és a Brukenthal
palotát mutatta be különböző történelmi korokban fogant alkotásokon
keresztül. Az első nap estjét a svájci Chanterelle régizene együttes
Händel, Bach, Vivaldi zeneszerzők műveiből összeállított barokk
koncertje zárta.
A református lelkész bemutatja az Olajág és Hozsánna
történetet a két barokk öltözetű fiatal kíséretében
Szombaton, október 5-én a nagyszebeni
református gyülekezet két énekkarának koncertjét hallgathattuk: az Olajág
ifjúsági énekkarét illetve a Hozsánna felnőtt kórus hangversenyét barokk
zenei összeválogatásban. Megelevenedtek Eszterházy Pál 1700-as években írott
darabjai, ugyanakkor J.S. Bach, G.F. Händel, J. Crüger zeneműveiből
hallgattunk.
Az Olajág ifjúsági énekkar
Az Olajág éneklését Orth Barbara kísérte
furulyán. A délutáni előadások érdekességét emelte az is, hogy a
műsor fiatal bemondói barokk-kori ruhákban ismertették a hangverseny soron
következő számait. Úgy az Olajág, mint a Hozsánna énekkar fellépésén
Vecsei Ibolya zenetanárnő, a gyülekezet kántora volt a karvezető.
A Transylvania régizene együttes
19 órától a Transylvania barokk zenét
játszó együttes koncertezett a Református templomban. Az együttes barokk
korabeli erdélyi és európai darabokat játszott. Majó Zoltán az együttes
furulyása örömét fejezte ki a műértő közönségért, mely
nagy érdeklődéssel hallgatta a színvonalas hangversenyt. Nagy István az
együttes megalapítója és harántfuvolása azt nyilatkozta, hogy a Református
templom rendkívüli akusztikájával kitűnő tér barokk művek
játszására.
A vasárnap délelőtti
istentiszteleten Varró Sándor helybéli református lelkész az 1Királyok 6,1-14
alapján hirdette az Igét. Három gondolat köré csoportosította a bibliai
üzenetet:
1. Elődeink Salamon királyhoz
hasonlóan azért készítettek díszes, művészi gonddal megépített
templomokat, mert Istennek a legszebbet, a legjobbat akarták nyújtani. Hiszen
ő is Jézus Krisztusban a legjobbat adta nékünk.
2. A templom Istennek a háza. Ezért
érezzük magunkat otthonosan benne, hiszen Atyánk házában, a gyülekezet nagy
családjának a közösségében találkozunk itt.
3. A gyönyörű templomaink
előképei ama csodálatos mennyei háznak, a hol a Jelenések könyve 21,22
szerint maga Isten lesz a templom.
A délután 5 órától kezdődő
zongora-hangversenyen, melyet a Thália koncertterem kistermében tartottunk meg
a Művészeti líceum tehetséges fiataljai mutatkoztak be. A legkisebb
művész alig második osztályos volt és zongorista kollegáival egyetemben
lelkes tapsot aratott. Az előadás forgatókönyve egy gyakorlati
zongoraleckének a titkaiba vezette be a nézőközönséget. Orth Enikő
tanárnő a zongoratanítás módszerének fokozatosságát mutatta be, az egyszerűbb
daraboktól kiindulóan az egyre komplexebb zenedarabokig, mégpedig a fiatal
zongoristák hangversenyén keresztül.
A Barokk momentum kulturális
rendezvénysorozat második része október 20-án lesz, mikor egy összehasonlító
fotókiállításban a Református templom és a Brukenthal palota barokk
stílusjegyei kerülnek párhuzamba.
Chanterelle barokk együttes a református lelkésszel
Varró Sándor programfelelős lelkész
Beiktatták Kézdivásárhely új református lelkipásztorát
Beder Imre lelkipásztor szeptember
1-jétől a kézdivásárhelyi református közösségben teljesít szolgálatot
Szentgyörgyi Zsombor Mihály és Constantinescu Teodor Herman mellett. Beder Imre
közel hét évig szolgált Papolcon, az ottani gyülekezettől augusztus 25-én
búcsúzott el.
Vasárnap ünnepi istentiszteletet
tartottak, melyen a kézdi-orbaiszéki egyházmegye esperese, nt. Szőcs
László beiktatta Beder Imrét, Kézdivásárhely új főlelkészét. A beiktatást
követően Beder Imre mondott beszédet, majd Constantinescu Teodor Herman
segédlelkésztől átvette a szimbolikus tárgyakat: a Bibliát, a pecsétet és
a templom kulcsait.
A lelkészek köszöntő szavai után a
Hálaadás Református Dalárda rövid műsora következett, a presbiterek
részéről Kovács Ödön üdvözölte Erdély legnagyobb református templomának új
lelkipásztorát. A gyülekezet nevében Györgyjakab Teréz ny. tanítónő az
alkalomra írt saját versét olvasta fel. Beder Imre megköszönte az iránta való
bizalmat, elmondta, hogy reméli, eleget tud tenni a nagy feladatnak, amelyre
vállalkozott és hivatott. Az ünnepi istentisztelet nemzeti imádságunk közös
eléneklésével ért véget.
Iochom István, Háromszék, 2007-10-09
"Jártunk sárban eleget" - Műúton Harasztkerékre
Helybeliek és az alkalomra
hazatérő elszármazottak népes közönségének jelenlétében ünnepelték meg a
Harasztkerékre vezető 4,3 kilométeres út leaszfaltozását, ami egyben a
legnevezetesebb falunappá tette az ideit. A 3 milliós beruházás a megyei tanácson
keresztül kormánypénzekből valósult meg.
Az útavatást megelőzően a 860
lakost számláló, zömében református közösség szép fekvésű templomában Molnár
József református lelkész hirdette az igét. A déli órákban Borbély
László fejlesztési és középítkezési miniszter, Lokodi Edit, a megyei
tanács elnöke, Szabó Árpád, az RMDSZ megyei szervezetének ügyvezető
alelnöke és más hivatalosságok jelenlétében a székelyvajai fúvószenekar
játékára vágták el a szalagot az Ákosfalva községhez tartozó falu központjában,
amely az alkalomhoz illően várta a vendégeket. A szépen rendezett központi
parkban az új épületszárnnyal bővülő művelődési házat
részben már felújították (kétmilliárd lejes támogatást kaptak erre a célra), s
a falu végéig vezető aszfaltúton kívül a mellékutakon is új hidakat
építettek, a falun átfolyó patak medrét kiszélesítették, a központban
elegyengették a talajt, hogy játszóteret alakítsanak ki. Az iskolaépületek
komfortossá váltak, s a faluképet szépen rendezett, felújított házak teszik
színessé.
- Érzem, hogy a változás kellemes
meglepetést jelent azok számára, akik hazajöttek. Hosszú évek sok kudarca és
sikertelensége után a kormány, az RMDSZ elöljárói segítségével sikerült
leaszfaltozni az utat, ami jelentős esemény a falu jövőjét
illetően - mondotta Osváth Csaba polgármester, aki hangsúlyozta,
hogy milyen nagyszabású fejlődésen megy át a község. Elkészült az új
iskola Ákosfalván, 3,5 millió lejt fordítottak 12 híd építésére, sportcsarnok
épül a községközpontban, Kisgörgény határában pedig, ahova a tervek szerint
szintén aszfaltos út vezet majd, hulladékátrakó állomást terveztek. Mindezt
csak úgy lehet folytatni, ha a település lakóiban megmarad az összefogás, az
együvé tartozás - tette hozzá, majd köszönetet mondott az elöljáróknak és az
építőnek, s mindazoknak, akik részt vettek a faluünnepély
előkészítésében (a helyi tanács, a református egyház, az iskola, a
Harasztkerékért Alapítvány, a FAREL Kft.) és a helybeli lakosoknak.
2004-ben egy kampányzáró rendezvényen
tett ígéret valósult meg a göröngyös út leaszfaltozásával - emlékeztetett az
ígéret betartására Borbély László miniszter. Jó érzés látni, hogy sokan vannak,
ami erőt és kitartást ad a közigazgatásban dolgozóknak - fogalmazott
Lokodi Edit, aki a bizalom fontosságát hangsúlyozta, s kifejezte reményét, hogy
az aszfaltos út új munkahelyek teremtését illetve a könnyebb ingázást is
lehetővé teszi .
Kozma Sándor történelem szakos tanár október 6-a
jelentőségéről beszélt a hallgatóságnak, majd volt és jelenlegi
tanítványok műsora következett.
Hogy az ünnepségre egybesereglett
helybelieknek mit jelent az út, Nagy Zoltán nyugdíjas a
következőképpen vélekedett
- Jártunk sárban eleget, most pedig az
eddig nem létező járat is beindult. Hihetetlen mértékben kie
- Harasztkerék sokkal közelebb került a
városhoz, ami nagyon fontos számunkra - tette hozzá Farkas Zsuzsánna.
- Nem mindegy, hogy esőben, sárban
hogyan lehet megközelíteni az iskolát, számunkra az ingázás könnyebb lett,
mondják a pedagógusok, akik szerint a kommunikáció lényeges eleme a műút.
Az utakon mindig valahova indulunk és
valahonnan visszatérünk. Az új úton sok év után is könnyebb lesz hazatérni -
biztatta a jelenlevőket Farkas Gyula alpolgármester.
Az avatást követően délután a
művelődési házban a lőrincfalvi táncegyüttes és a helybeli
iskolások szórakoztatták a közönséget, este pedig jó hangulatú szüreti bállal
zárult a vasárnapi rendezvény.
(bodolai), Népújság, 2007-10-09
Vice - Bástya épült a pusztában
Csángó kollégiumot avattak a szórványban
Kényelmes otthont nyújtanak a csángó
gyermekeknek
Felemelő ünnepségre került sor
vasárnap Vicén, a szórványmagyarság e jelentős Beszterce-Naszód megyei
településén. Csángó kollégiumot avattak, ahol mostantól kezdve 12 csángó gyermek
élhet, nevelkedhet és tanulhat két nevelő irányítása alatt, és egy magyar
többségű falu szeretetétől övezve, ősei nyelvén, magyarul.
A létesítmény nagyon sok ember munkáját
és hozzáállását dicséri. Számos civil szervezet és magánszemély járult hozzá
anyagiakkal és más szempontból is ahhoz, hogy a kollégium elkészüljön, hogy a
házban meleg légkör, korszerű berendezés várja a kicsinyeket. A legnagyobb
ajándékot minden bizonnyal a falu szülöttétől, Gergely István
"Tiszti", jegenyei - volt csíksomlyói - plébánostól kapták, aki saját
emeletes házát adta át a "Bástya" kollégiumnak.
A nyereség kettős: egyrészt a csángó
kisiskolások anyanyelvi környezetben tanulhatnak a vicei Dsida Jenő
Általános Iskolában, másrészt az iskolában a gyerekek létszáma alaposan
megnőtt.
Az avató ökumenikus istentiszteleten
vasárnap Lörinczi Károly helyi plébános mellett Gergely István, illetve Vetési
László szórványügyekért felelős református lelkipásztor hirdetett igét.
Az oltártérben helyet foglaló
gyermekkórus alkalomhoz illővé tette a szertartást, énekük - "Emeld
fel fejed, büszke nép" - biztató, reménnyel telt légkört teremtett a
zsúfolásig telt templomban.
Az eseményt megtisztelte jelenlétével
Mádl Dalma asszony is, aki az áldás és felszentelés pillanatai után elvágta a
szalagot.
Jelen volt az eseményen a község
polgármestere, a görögkeleti pópa és a támogató szervezetek, egyesületek
képviselői is, továbbá a falu apraja-nagyja.
A kollégiumban a földszinten a fiúk, az
emeleten a lányok kaptak helyet, két-, három- és négyágyas szobákban. Mindkét
szinten szép tiszta mosdó, azon kívül vendégszoba, tanuló- és szórakozó
helyiség, raktár, konyha és más szükséges tevékenységre szolgáló szobák kaptak
helyet. A gyerekek láthatóan máris otthon érzik magukat az épületben, amelynek kifüggesztett
programja egy iskolás gyerek napirendjét tükrözi. Ehhez még egy pont járul: a
szombaton délelőtt tartandó magyaróra. Ez az egyik fontos szempont, hiszen
- amint az istentiszteleten is elhangzott: magyarul beszélni ma csak úgy
szabad, mintha imádkoznánk.
Ercsey-Ravasz Ferenc, Szabadság, 2007-10-09
Szombaton, október 6-án délután a 13 aradi vértanúra emlékezett néhány
székelyudvarhelyi a Barátok temploma szomszédságában, a Politikai üldözöttek és
áldozatok emlékművénél. Mielőtt a megemlékezésre sor került volna,
a Varga Katalin utcai református templomban tartottak istentiszteletet, majd
Hegyi Sándor református lelkipásztorral a kis gyülekezet kivonult az
emlékműhöz. Ebből az alkalomból elsőként Pál László, a Volt
Politikai Foglyok Udvarhelyi Szövetségének elnöke szólt a maroknyi hallgatósághoz,
zárószavaival pedig ezt hangsúlyozta: a vértanúk erkölcsi tartásukkal mutattak
példát. Ehhez az igazsághoz mindenki csatlakozott, így Buzánszky Jenő, az
Aranycsapat legendás tagja is. Végül az emlékezők, köztük Szász
Jenő polgármester is, elhelyezték koszorújukat, Kroó Ádám, a Nézőpont
Színház színésze pedig egy Wass Albert-verset szavalt el.
(B. B.) , Udvarhelyi Híradó, 2007-10-08
Református vallás munkafüzetek
A vallástanárok és az iskolákban tanító
lelkészek munkájának megkönnyítésére segédanyagként megjelentek az RPI
munkafüzetei, melyek megrendelhetők telefonon vagy Interneten, 3,5 Lejért
Telefon: 0264-599800
Email: pedagogia@reformatus.ro
Tonk Mária igazgató
Református Pedagógiai Intézet
5 Mózes 30, 19
Ez az igei felhívás, a 2007-es
Kárpát-medencei Imanap erdélyi üzenete.
2005. július 5-7. között Debrecenben a Kárpát-medencei
Nőszövetségek Vezetőinek találkozóján született meg a Kárpát-medencei
Imanap gondolata, a 2004. december 5.-i szégyenteljes nap emlékére, de az
Anyaország határain túli magyarság sorsával való együttérzés jeléül is.
Elszakadt véreinkkel így is egyek lehetünk, ha akarjuk. Történelmünket,
kultúránkat nem ismerjük vagy rosszul ismerjük. A felnövekvő új nemzedékek
a nemzet gyökereitől egyre jobban elszakadnak. A Kárpát-medence 6
országának 10 Református Egyházkerületében élő nemzetünk, történelmének,
kultúrájának jobb megismerését és nemzeti öntudatunk erősítését így
vállalták fel a református nőszövetségek.
Minden évben, december első vasárnapján Imanapot tartunk
megmaradásunkért, imádkozunk egy-egy országrészért és egyházkerületért.
2006-ban Dunántúl hívő népéért imádkoztunk. A 2007-es Imanapot az Erdélyi
Református Nőszövetség készítette elő.
Az Imanap anyagát 2007. szeptember
27-30-a között Marosvásárhelyen a Bod Péter Diakóniai és Tanulmányi Központban
mutattuk be és osztottuk szét, a Kárpát-medencei Református Nőszövetségek
Vezetőinek találkozóján. A 10 Egyházkerületből 6 Egyháztest
nőszövetségi képviselete volt jelen. 1300 Imanap füzetet és 200 db. CD-t
osztottunk szét.
A találkozó első napján az utazás
fáradalmait figyelembe véve, egy rövid bemutatkozás után, Erdély néhány nevezetes vidékét, városait és
épületeit bemutató kisfilmet néztünk meg, majd közös imádsággal adtunk hálát
Istennek az együttlétért, a találkozás öröméért.
Másnap a reggeli áhitat után Dr. Pap
Gézáné, Gegus Márta Főtiszteletű Asszony és az
A találkozó harmadik napján egy kisebb
erdélyi körútra mentünk, hogy mindarról, amit előző nap hallottunk
egy kis ízelítőt élőben is kapjunk, illetve adjunk. Bonyhán a Bethlen
kastélyt, Segesváron az ó-városi szász építészet remekeit, Fehéregyházán a
Petőfi múzeumot, Székelykeresztúron, Nagygalambfalván a református
templomot, Székelyudvarhelyen a
belvárost és a református templomot, Farkaslakán Tamási Áron sírját,
Szovátán a Medve tó-t és a református templomot néztük meg. Székelykeresztúron
és Székelyudvarhelyen gazdag szeretet vendégségben volt részünk a helyi
nőszövetségek jóvoltából, Szejke-fürdőn pedig a petróleumos borvizet
kóstoltuk meg.
A találkozó utolsó napján, vasárnap a
marosvásárhelyi vártemplomban, a Kántor-tanító képző évnyitó
istentiszteletén vettünk részt. Istentisztelet után a vártemplom és
történetének bemutatására került sor, majd egy városi séta következett, melynek
során a Teleki-tékát, a Bolyai múzeumot és kollégiumot, a Kultúrpalotát és a
tükör-termet néztük meg.
Közös ebéddel zárult a négy napos
találkozó.
Istennek adunk hálát az együttlét
öröméért, az ismeretekben és élményekben gazdag napokért, a kapott és adott
ajándékokért. Hisszük, hogy az Erdélyi Református Nőszövetség e
szolgálatán és a december 2-án, Erdély hívő magyar népéért és egyházáért
mondott imádságokon Isten áldása lesz.
Köszönet illesse és Isten áldja meg
életét és szolgálatát mindazon Asszonytestvéreimnek, akik e találkozó sikeres
szervezésében és megvalósításában fáradoztak, valamint az
Baczoni Szilárdka lkpnő, nőszövetségi titkár
Pénteken a Hidelvei Református
Egyházközség az aradi vértanúk tiszteletére rendezett emlékestet. A templomban
Szőllősi János lelkipásztor tartott alkalmi istentiszteletet, melyben
a szeretet sokféleségét taglalta. Szerinte minden szeretet a legnagyobbnak,
Isten világszeretetének van alárendelve. Az aradi magyar Golgota nem volt
hiábavaló áldozat, mert utána Erdély fejlődése következhetett. A vértanúk
esete alázatos szeretetre tanít, és küzdelemre ébreszt.
Az ünnepi műsorban, Kovács Réka
kántornő orgonakíséretével, Felházi Lenke kántornő 16. századi magyar
reformációi énekeket adott elő. Ezután Szőllősi János A szent
és a hős címmel tartott előadást, melyben bibliai és történelmi
példákra hivatkozva fejtette ki: a szent egyben hős is, de nem minden
hős szent. Juhász Gyula költeményeiből Gurka Balla Ilona szavalt,
majd Csíki Mákszem Lóránd segédlelkész rendezésében a gyülekezet ifjai az aradi
vértanúk életrajzából, siralomházi leveleikből, feljegyzéseikből
idéztek. Az egyházközség kórusa, Felházi Lenke vezényletével az alkalomhoz
illő hangulatú dalokat adott elő. Az emlékünnepséget a Himnusz és a
Székely himnusz zárta.
Ö. I. B., Szabadság, 2007-10-08
Emlékezés a szamosfalvi obeliszknél és a Farkas utcában
A kolozsváriak is fejet hajtottak október
6-án az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vértanúinak emléke előtt.
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete a szamosfalvi obeliszknél fejezte ki
tiszteletét szombaton délután 4 órakor, ahol maroknyi emlékező
jelenlétében elhelyezték a koszorúkat az emlékműnél. A történelmi
feljegyzések szerint Szamosfalván végezték ki a szabadságharc két hősét,
Tamás András ezredest és Sándor László századost 1849. október 18-án. Az
obeliszk 1896 óta áll azon a helyen.
Az emlékműnél Csoma Botond, a Kolozs
megyei RMDSZ alelnöke, Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor, Fekete
Emőke államtanácsos és Horváth Anna államtitkár mondott beszédet.
Este 6 órától a Farkas utcai református
templomban ökumenikus szertartással folytatódott a 13 aradi vértanúra való
megemlékezés. Előbb dr. Egyed Ákos történész, akadémikus vázolta fel
röviden az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetét, amely a 13
tábornok kivégzéséhez vezetett Aradon, 1849. október 6-án. Egyed Ákos elmondta:
a magyarok olyan kegyelettel őrzik az akkori események emlékét, mint
egyetlen más nép sem, hiszen ez a magyarság számára nagy történelmi
jelentőségű esemény volt, megszületett a modern magyar nemzet.
A magyar történelmi egyházak
képviseletében elsőként Kovács Sándor katolikus főesperes szólt az
egybegyűltekhez, elmondva: az aradi vértanúk vére "hirdeti, hogy nem
hal meg hiába az, aki életét adja nemes célokért". A hős mártírok
példája ugyanakkor "nemcsak arra buzdít, hogy hűek legyünk az
eszmékhez, hanem az élet szolgálatát tekintsük legfőbb célunknak".
Bálint-Benczédi Ferenc unitárius lelkész
Máté evangéliuma 10. részének 28. versét idézve felhívta a figyelmet: a nap
üzenete, hogy azoktól féljünk, akik a lelkünket is meg akarják ölni.
Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus
püspök úgy fogalmazott: csak "az a nép lesz értékteremtő, amely
kettős nyitottsággal fogalmazza meg létét: Isten felé, és az emberiség
felé".
A református egyház képviseletében
Fazekas Zsolt, a Farkas utcai templom lelkésze beszélt, elmondván: a gyászünnep
megtermékenyítő erő is lehet, amely új áldozatra ösztönöz, és
"az emlékezésnek akkor van értelme, ha abból bölcsességet nyerünk".
Az ökumenikus szertartás végén László
Attila Kolozs megyei RMDSZ-elnök mondott néhány szót, majd ünnepi verses-zenés
összeállítással fellépett a Kolozsvári Református Gimnázium kórusa és Sebesi
Karen Attila színművész.
Valkai Krisztina, Borbély Tamás, Szabadság, 2007-10-08
rendeznek a Farkas utcai református
templomban október 9-én, kedden este 7 órától. Fellép a svájci CoZentus
cAntorum, karvezető Andreas Zwingli. Műsoron Felix Mendelssohn
Bartholdy-, Bach-, Heinrich Schütz- és J. G. Rheinberger-művek
szerepelnek.
Szabadság, 2007-10-08
Igen szerényen (A tizenhárom aradi vértanúra emlékeztünk Kovásznán)
A lelkész figyelmeztetett, hogy ma már
nem Haynau osztrák serege és az orosz hadsereg vesz körül, hanem a közömbösség
és a mindent elsöpörni akaró globalizálódó hatalom. Kell lennie egy második
mérföldnek is - mondta a lelkipásztor -, ami nem arról szól, amire a világ és a
munkahely kötelez, hanem arról, amit magunktól kell megtennünk, és ami belülről
jön.
A kovásznai központi református
templomban szombaton mintegy hatvanan emlékeztek a tizenhárom aradi vértanúra.
Simon István helyi RMDSZ-elnök köszöntője után Bukovinszky Cs. Miklós, a
vajnafalvi református egyházközség lelkipásztora ünnepi beszédében felidézte a
világosi fegyverletételt, az Aradon és Budapesten kivégzett mártírokat.
A megemlékezés végén az 1848-49-es
forradalom és szabadságharc emlékművénél koszorúkat helyeztek el a helyi
RMDSZ, a Magyar Polgári Szövetség és Székely Nemzeti Tanács képviselői, a
résztvevők közül néhányan gyertyát gyújtottak az emlékmű talapzatán.
A megemlékezés nemzeti imánk eléneklésével zárult.
Bodor János, Háromszék, 2007-10-08
Külső kezdeményezésre (A tizenhárom aradi vértanúra emlékeztünk Kézdivásárhelyen)
Kézdivásárhelyen szombaton délben
első alkalommal emlékeztek utcai rendezvényen az aradi hős
tábornokokra: az egykori kaszárnya előtt az 1848-49-es, valamint a két
világháború hősi halottainak felállított emlékműnél. Most sem helyi
kezdeményezésre.
Vitéz Pásztori Tibor Endre ny. református
lelkész-esperes, az Erdélyi Vitézi Rend külügyi osztályvezetője
szorgalmazta a megemlékezést, amit a város vezetősége és az RMDSZ helyi
szervezete is felkarolt. A Vitézi Rend díszruhába öltözött öt tagja, élükön
vitéz dr. Szőts Dániel törzskapitánnyal az emlékmű elé vonult, ahol
Beder Imre, Kézdivásárhely új református lelkipásztora szólt az
egybegyűltekhez, az alig harmincfős megemlékezőhöz, arra kérve a
jelenlevőket, hogy hajtsanak fejet a hősök emléke előtt, és
tanuljanak a példájukból kitartást, egyenességet, gerinces tartást az életben
most is és mindenkor. Ezt követően Iochom Zsolt, a Református Kollégium
végzős diákja Juhász Gyula Vértanúink című versét adta elő. Az
aradi hős tábornokok emlékét vitéz Pásztori Tibor Endre idézte fel.
"Áldott legyen az a nép, amely magába fogadott bennünket, és amelyik ilyen
méltó elődökkel tisztelt, becsült meg bennünket" - hangsúlyozta az
ünnepi szónok. A megemlékezés koszorúzással és nemzeti imánk közös
eléneklésével ért véget.
Iochom István, Háromszék, 2007-10-08
A Nagyszebeni Református Egyházközség a
Barokk napok kulturális rendezvénysorozat megszervezését óhajtja lejelezni,
mely 2007 október 5-7 illetve 20-án lesz megtartva.
A program be akar vezetni abba a XVIII.
századi légkörbe, amely a Nagyszebeni Református Templom és a Brukenthal Palota
megépítésének időszaka volt.
Szerentnénk ennek a korszaknak a zenei,
festészeti és építészeti barokk értékeibe bepillantást nyerni azon 4 koncert, 2
kiállítás és előadások által, amelyek a Barokk momentum tartalmát képezik. A program a Nagyszeben 2007
Európai Kulturális Fővárosi rendezvények keretén belül kerül megrendezésre
és Románia Kultúrminiszteriumának támogatását élvezi. Kitüntető számunkra
az is, hogy társintézménynek tudhatjuk a két kiállítás megszervezésében a
Brukenthal Múzeumot.
Melékeljuk a programsorozat
rendezvényeinek helyét és időpontját.
Szeretettel várjuk a kultúraszerető
közönséget és a média képviselőit rendezvényeinkre, amelyekre a belépés
díjtalan.
További információkat szolgálunk a
0269-211177 irodai telefonszámon illetve 0744-437983 Varró Sándor
programfelelős lelkész mobilszámán.
E-mail: varrosan@freemail.hu
Fax. sz: 0269-211177
Nagyszeben, 2007.10.04
Varró Sándor programfelelős lp.
BAROKK
NAPOK
2007,
OKTÓBER 5-7, 20
Október
5
- REFORMÁTUS TEMPLOM
17.00 -
Bevezetés a Barokk momentum kulturális programba.
- Előadás
az erdélyi és közelebről a nagyszebeni barokkról
-
Kiállítás - a Nagyszebeni
Református Templom és a Brukenthal
múzeum képekben való megjelenítése különböző történelmi korokban
19.00 - Barokk
zeneest - a svájci Chanterelle kamarakórus koncertje (Bach, Händel,
Loeillet)
Október
6
17.00 - Olajág
ifjúsági énekkar bemutatása és hangversenye
- Hozsánna énekkar történetének
bemutatása
- Hangverseny Hozsánna énekkar
Helyszín:
Református templom
19.00
- A Művészeti líceum fiatal tehetségeinek zongora-
hangversenye barokk művekből / tanárnő: Orth Enikő
Helyszín:
Thalia koncertterem kisterme
Október
7
- REFORMÁTUS TEMPLOM
10.00
- Istentisztelet
17.00
- Barokk zeneest - a kolozsvári Transilvania együttes
erdélyi barokk zeneműveket ad elő
Október
20
- REFORMÁTUS TEMPLOM
- Kiállítás - Összehasonlító kiállítás a Református templom és a
Brukenthal múzeum barokk stílusjegyei között
Főtámogató: Romániai Kultúrminisztériuma
Szervezők: Református
Egyházközség és Brukenthal múzeum
Művészi
,szakmai tanácsadók: Orth István és Orth Enikő
Guttman
Szabolcs és Guttman Márta
AZ ÖSSZES
RENDEZVÉNYRE A BELÉPÉS INGYENES!
Megjelent az Új Kezdet szeptemberi száma
Az Új Kezdet szeptemberi száma elérhető
a http://www.reformatus.ro/ujkezdet
oldalon.
Tisztelettel,
Szabó Mihály lp.
Hírdetések
Kedves Lelkipásztor Testvéreim!
Egy "református pléhbánós" - Nt. Bóné Lajos - volt kidei és mérai lelkipásztor - toronyfedő visszaemlékezeit tartalmazó könyv kiadására készülünk.
Nagy segítséget jelentene egy pár nemrég készített templom-kép, a következő gyülekezetekből: Nagyesküllő, Magyarderzse, Magyarigen, Magyarigen kopjafa, Sárd, Retteg, Türe, Szék, Alsó-Felső Szentmihály: református-unitárius-ortodox templom, valamint - ha van - a bágyoni régi gyülekezeti házról készült felvétel. De minden olyan templomról szivesen fogadnánk most készült felvételt, ahol Lelkipásztor Testvérem tudja, hogy Nt. Bóné Lajos lelkipásztor tornyot fedett, javított, festett, vagy villámhárítót szerelt fel. Ha tiz nap alatt ezt meg tudnánk tenni, akkor nagyon nagy segítséget jelentene.
A segítőkész Lelkipásztoroknak előre is köszönjük.
Elküldhetjük postán utánvéttel (ez lenne a jobb megoldás) vagy a szasz.zoltan@yahoo.com címre.
Szász Zoltán- lelkipásztor, 2007-10-11
Marosvásárhely IV. Szabadi úti Egyházközség Presbitériuma vállalkozót keres
A Marosvásárhely IV. Szabadi úti Egyházközség Presbitériuma -
Marosvásárhely, Szabadi út 47., tel: 0265-313 249, 0745-317747, e-mail: szasz.zoltan@
A templom alapterülete 196 négyzetméter, magassá
A munkálat elvégzésének utolsó határideje: 2007. november 20.
Elsősorban marosvásárhelyi, vagy marosvásárhely környéki vállalkozóra gondolunk.
Kedvezőbb árajánlat esetén távolabbi vállalkozónak szállást tudunk biztosítani.
Jelentkezést és árajánlatot 2007. október 28-án déli 13. óráig várunk.
Szász Zoltán- lelkipásztor, 2007-10-11
