|
HÍRVIVŐ |
||
|
|
||
|
Az |
||
|
|
||
|
Feliratkozás:
hirvivo-subscribe@yahoogroups.com
|
||
|
Hír
beküldése: hirek@reformatus.ro |
||
|
|
||
|
2008
június 27, VII. Évfolyam 26. szám (összesen 314 szám) |
||
|
|
||
Tartalomjegyzék
A Kárpátaljai Református Egyház is fellép a kisebbségi oktatás ukránosítása ellen
Nőszövetségi találkozó Bonyhán
Református lelkészeket iktattak be Gyergyószentmiklóson
Sok és áldott gyümölcsöt teremjen
A bucsini gyermektábor margójára
Segítségnyújtás egyetlen gombnyomásra!
Ne engedd, hogy ellopják jövendődet!
A nagysajói káptalan egyházközségeinek történeti katasztere
A Romániai Református Egyház Alkotmánya
2007. évi jogszabály a lelkipásztorok képesítéséről és alkalmazásáról
A Kárpátaljai Református Egyház is
fellép a kisebbségi oktatás ukránosítása ellen
- A kárpátaljai magyaroknak, magyar egyházaknak és szervezeteknek össze kell fogniuk, hogy a magyar oktatás minden szintje teljesen legálisan megmaradjon Ukrajnában - nyilatkozott Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház püspöke a beregszászi Kárpátalja című hetilap csütörtökön megjelent számában.
Az egyházi vezető egyebek mellett elmondta, hogy a Kárpátaljai Református Egyház zsinata májusban foglalkozott a kérdéssel, mivel a lelkészek beadványokkal hívták fel a zsinat figyelmét arra, hogy ez milyen problémákat okoz a mostani beiskolázásnál. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Kárpátalján a magyar anyanyelvű gyerekeknek magyar iskolába kell járniuk, s meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy ott kellő szinten sajátíthassák el az államnyelvet.
Zán Fábián Sándor szerint figyelembe kell venni, hogy az ukrán állampolgárság nem feltétlenül kötődik az ukrán nyelvhez, ezért meg kell teremteni a mostanitól eltérő módszereken és tankönyveken alapuló sikeres iskolai ukránnyelv-oktatás feltételeit és eszközeit. A legutóbbi ukrán oktatási rendeletekről és az új érettségi rendszerről szólva kifejtette, hogy ezek diszkriminatív intézkedések, amelyek magukban hordozzák a nemzeti kisebbségek programszerű asszimilációját. Ez ellen nyilatkozatban, körlevelekben, felhívásokban fog tiltakozni a református egyház, amely meg fogja keresni a társadalmi szervezeteket, a magyar történelmi egyházak vezetőit és nemzetközi fórumokat, hogy szóljanak a magyar oktatási rendszer megmentése érdekében - tette hozzá. A püspök értékelése szerint az új érettségi és felvételi rendszer ugyancsak nagyon súlyosan érintette a kárpátaljai magyarokat. A négy református líceum végzősei esetében korábban 95 és 99 százalék között volt a tovább tanulási arány, ám az idén ez 75-76 százalék lett, ami más iskolákhoz képest lehet, hogy nagyon jó, de összességében majdnem 25 százalékos veszteséget jelent, s ez veszélyes egy olyan kis közösség számára, mint a kárpátaljai magyarság - emlékeztetett Zán Fábián Sándor.
Népújság, 2008-06-27
Nőszövetségi találkozó Bonyhán
A bonyhai református templomban a vasárnap délután 4 órakor kezdődő istentiszteleten a helybeli nőszövetség felveszi az Árva Bethlen Kata nevet és ez alkalommal felszentelik a nőszövetség zászlóját is. A találkozón jelen lesznek az Alsó-Küküllő menti egyházközségek nőszövetségei is - tájékoztatott Fehérvári Bálint lelkész.
Népújság, 2008-06-27
Végtelen utazás címmel ezen a héten vasárnapig vakációs bibliahétre várják az óvodásokat és kisiskolásokat a radnótfájai református parókián. A gyerekekkel 10-13 óra között hitoktatók és pedagógusok foglalkoznak. A programban szerepel: bibliai történetek ismertetése, énektanulás, közös játék, kirándulás.
Népújság, 2008-06-27
Fotó: A szerző felvétele
Régi és új szentírásokat bemutató kiállítással ünnepli a Biblia évét a szilágycsehi református gyülekezet, ahol a lelki táplálék mellett a testiről is gondoskodnak: kenyérrel segítik a rászorulókat.
Az elmúlt vasárnap Szilágycsehbe érkezett, és szombatig ott látható a Váradi Biblia egy példánya, amelyet a Biblia évének jegyében indított útjára a zilahi református esperesi hivatal. A vándorló Biblia április 12-én kezdte meg útját Zilahról, a szentírást gyalog viszik el a fiatalok egyik református gyülekezetből a másikba, hogy októberben a zilah-ligeti református templomban fejezze be vándorlását. A Szentírás 26 Szilágy megyei református egyházközségbe jut el egy napló kíséretében, amelyben megörökítik útját. Eddig Egrespatak, Magyarkecel, Szilágypanit, Zilah-Fenyves, Zsibó, Bősháza és Völcsök református gyülekezetei adtak otthont a Könyvek Könyvének, amelyet az elmúlt szombaton Szilágyszegről vittek át gyalogosan a szilágycsehi parókiára, útjának tizedik állomására. "Jelképes dátumon érkezett hozzánk a Biblia, napfordulókor, június 21-én, amikor a legnagyobb a világosság" - közölte a Krónikával az ötletgazda Tóth László szilágycsehi református lelkipásztor.
A Biblia évének jegyében egyébként vasárnap bibliakiállítás is nyílt a szilágycsehi imateremben, a megnyitón Pálffy József nagyvárad-réti lelkipásztor hirdette az igét. Az istentiszteleten egyébként négyen olvastak a Szentírásból, egy presbiter, egy nőszövetségi tag, egy IKE-tag és egy vasárnapi iskolás, jelezve: a Szentírás mindenkié.
Ugyanakkor a felolvasás során négyfajta bibliafordítást használtak a legrégebbitől a legújabbig, arra utalva, hogy Isten igéje időtálló és múlhatatlan.
Régi és új szentírások seregszemléje
"A fiatalok körülbelül negyven plakátot helyeztek el a városban, és egy hónapig hirdettük, hogy akik rendelkeznek százévesnél régebbi bibliával, hozzák el a kiállításra. Összesen 18 szentírás érkezett a református híveinktől, egyet pedig a római katolikus plébániáról kaptunk kölcsön, egy klasszikus Aranybibliát, egy gyönyörű kötésű képes bibliát magyarázatokkal" - számolt be lapunknak a lelkipásztor. A látogatók megtekinthetnek még itt héber nyelven írt ószövetséget, görög nyelvű ó- és újtestamentumot, valamint a Váradi és a Vizsolyi Biblia reprint kiadását. Emellett modern bibliákat is kiállítottak, gyermekeknek szóló képes bibliát, valamint román, spanyol, angol, német és francia nyelvű szentírásokat. "A Könyvek Könyvének legrégebbi példányát 1794-ben adták ki, ezt Váncza Enyedi Margit bocsátotta rendelkezésünkre. Nagy dolognak tartom, hogy nem féltek ideadni a nemzedékeken át megóvott kincseket, és komolyan vették a kezdeményezést" - értékelte a hívek hozzáállását Tóth.
A magyarországi egyházak a Biblia évének meghirdetésekor összeállítottak egy 18 tablóból álló bibliatörténeti kiállítást, amely Magyarországon vándorol. Az erdélyi kezdeményezők ezek pontos mását is elkészítették, és a tablók szintén megtekinthetők a szilágycsehi kiállítás keretében. "Ezzel szervesen bekapcsolódunk a teljes Kárpát-medencét átfogó rendezvénysorozatba, anélkül, hogy előre megterveztük volna. Tehát mindenki a maga helyén teszi a maga dolgát" - magyarázta a lelkész.
Aktív gyülekezeti élet
A 2800 lelkes szilágycsehi református gyülekezet fő büszkesége, hogy biztosított az utánpótlás, idén például 31 fiatal konfirmált. Emellett tevékeny ifjúsági csoportja is van, 15-20 fiatal vesz részt rendszeresen a különböző tevékenységekben. Évente kétszer táboroznak, meséli a lelkész, voltak már Déván, Torockón, Vízaknán és Nagyszebenben, idén augusztusban pedig Szovátára utaznak csapatépítő tréningre, majd elmennek a Gyilkos-tóhoz, Csíkszeredába és Uzonkára is, Gyimesbükkön pedig megnézik az ezeréves határt. Jövőre a magyarországi, 2010-ben a hollandiai testvérgyülekezetekhez készülnek. A dél-hollandiai Meerkerk gyülekezetével már 1989 után kialakult a kapcsolat, a hollandiai gyülekezet képviselői évente kétszer látogatnak el a Szilágy megyei településre. Emellett a Debrecen Kistemplomi-ispotályi és a kiskunhalasi református gyülekezetekkel is kapcsolatot ápolnak, az utóbbiban a közelmúltban volt lelkészbeiktatás, és a szilágycsehiek ott is képviseltették magukat.
A gyülekezet nőszövetsége is aktív, hetente tartanak bibliaórákat, emellett vegyes kórust is működtetnek, illetve a családokat és a betegeket is látogatják. Tóth László arról is beszámol, hogy diakóniai munka is folyik a gyülekezetben, a rászorulók kéthavonta kapnak egy alapélelmiszerekből összeállított csomagot, valamint úgynevezett kenyérprogramot is működtetnek. Ennek lényege, hogy a presbitérium diakóniai bizottsága kiválasztja a nélkülöző családokat, amelyeket havonta öt kenyérrel támogat. A pékségben ott a lista, és a jogosultak kiválthatják a kenyereket, amelyeket hónap végén az egyházközség fizet ki. "A körülmények adottak: van gyülekezeti házunk, a templomunk is rendbe van téve, ezért lelki értelemben folytatnánk azt az építkezést, amelyet elődeink kezdtek el" - fogalmazta meg a célokat Tóth László.
Tovább vándorol a Szentírás
A vándorbiblia június 28-án érkezik Menyőbe, júliusban pedig három állomása lesz. Désházán július 5-étől, Vérvölgyben 12-étől, Szilágyszentkirályon pedig 19-étől látható. Augusztus 2-án a dobai, 9-én a szilágyfőkeresztúri, 16-án a zilah-belvárosi, 23-án a szilágygörcsöni, 30-án pedig a diósadi református gyülekezethez viszik el a szentírást. Szeptember 6-án Szilágyerked, 13-án Kusaly, 20-án Szilágysámson, 27-én pedig Mocsolya reformátusai tekinthetik meg, október 4-én a szilágyballai, 11-én a magyargoroszlói gyülekezethez kerül, majd az ünnepélyes zárórendezvényt 18-án a zilah-ligeti gyülekezetben tartják.
Fried Noémi Lujza, Krónika, 2008-06-27
Református lelkészeket iktattak be Gyergyószentmiklóson
Tizenöt fiatal lelkész beiktatásával kezdődött Gyergyószentmiklóson az Erdélyi Református Egyházkerület éves közgyűlése. "Noha a Gyergyói-medence a katolicizmus erős bástyája, ezek a falak nem kirekesztőek, hiszen két református templom épült az elmúlt években" - hangoztatta üdvözlő beszédében Bíró Sándor tiszteletes, az alig ezerfős gyergyói református szórványgyülekezet lelkésze az épülő marosfői templomra.
Erdély Ma - Hitvilág, 2008-06-26
A gyergyószentmiklósi református szórványgyülekezet temploma talán soha meg
nem ismétlődő alkalomnak volt a színhelye. 15 lelkipásztor tette le a
papi esküt és szentelték lelkipásztorrá. Az eseményre az
Az egyházkerületi gyűlés első napjának a papszentelő istentisztelet volt egyetlen napirendi pontja. Holnap a Maros Szálloda konferenciatermében - immár zártkörű rendezvényen - a kerület évi tevékenységének mérlegét vonják meg. Tonk István főgondnok a felszentelendő lelkipásztoroknak olyan "világinak tűnő" feladatokra is felhívta a figyelmét, mint az anyanyelv védelme és ápolása. Az istentiszteleten prédikáló kihangsúlyozta, hogy a lelkipásztor számára a hűség elvárt és kötelező magatartás.
A sorra kiszólított felszentelendők előbb papi esküjük szövegét mondták el, majd térden állva fogadták esperesük útra bocsájtó áldását. A diplomák és a helyi gyülekezet ajándékainak átvétele után a felszenteltek nevében a gyergyószentmiklósi Ősz Előd Sándor mondott beszédet. Végül a nagytiszteletű püspök, Pap Géza megáldotta az istentisztelet résztvevőit és berekesztette a közgyűlés keddi munkálatait.
Bajna György, hargita Népe, 2008-06-25
Sok és áldott gyümölcsöt teremjen
Vasárnap ünnepi istentisztelettel és úrvacsoraosztással ért véget a Hitvalló Hét rendezvénysorozat, amelyet a Székelyudvarhelyi Református Egyházmegye gyülekezetei részvételével tartottak.
Igét hirdetett Ft. dr. Pap Géza, az
Résztvevőkként öröm volt látnunk, hogy egy lelkipásztori csoport kezdeményezése, jelesül a Hitvalló Napok, különböző célcsoportokat szólított meg. Ifjúság, diakónia, közösségi élet, kiscsoportos, cselekvő gyülekezeti jelenlét, múlt, jelen és jövőkép helyet talált - és célközönséget is. Az előadások fő erénye, hogy előremutató és célokat fogalmazó, személyes és közösségi vállalást serkentő beszélgetéseket eredményeztek, ugyanakkor helyzetelemzésre, felmérésre is indítottak. A napi igék mentén tudatosítva azt is: a történelmi, gazdasági sokkban népünket az Evangélium tudja megvigasztalni. Esténként napzáró istentiszteleten adtak hálát a belvárosi református templomban. Utána a zene nyelvén is imádkoztak: Lászlóffy Árpád orgonamuzsikája és a Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium 40 főnyi kórusának ünnepi műsora, Deák Szidónia tanárnő vezetésével.
Misszió és kommunikáció
A laboratóriumból ki kell lépni az oratóriumba - nyomatékosította dr.
A bucsini gyermektábor margójára
Immár harmadik esztendeje, hogy az ákosfalvi református egyházközségben megszervezik a nyári Bucsin-tetői gyermekevangélizációs tábort. Egy életre elkísérő élményt, szép emléket jelent mind a gyermekek, mind a felnőttek számára. A Biblia és énekeskönyv köré összegyűlve, a történetek magukkal ragadják a hallgatót, "megfűszerezve" a lelkipásztor mesélő stílusával, az oktatók módszeres felkészülésével. A szakácsnő sürgölődése is meghozza az eredményt. A gyermekek étvágya, a finom ételek illata, az erdei friss levegő, a szomszéd kaszálóról a széna illata, a patak csobogása, a tücskök ciripelése, a gyermekek munkazaja a kézimunka körül, mind-mind csodálatos varázzsá ötvöződik, amelynek lenyomata ott marad szívünkben, lelkünkben. Aztán később akkor hívjuk elő onnan, amikor csak akarjuk. Lehet az egy mondatfoszlány a tiszteletes úr vagy tiszteletes asszony szavaiból, egy dallamsor a tanult énekekből, vagy csak egy-egy ismerős arc, egy hajfonat, vagy egy kép a tájról. Minden érzékszervünkkel jelen vagyunk testileg, lelkileg.
Legyen köszönet és hála Balla Loránd lelkipásztornak és kedves feleségének, Balla Emőkének, hogy fáradhatatlan munkájukkal megszervezték a tábort. Köszönet a pedagógusoknak, Kelemen Csillának és Magyarossy Rékának, segítőknek, Bustya Zsófiának, akik programokat szerveztek a résztvevőknek. Nem utolsósorban Székely Hajnal "szakács néninek" és Székely Zsolt presbiter testvérünknek, aki a "rendfenntartásban" segédkezett. Persze, mindazoknak is, akik anyagilag támogatták és lehetővé tették a tábor megszervezését.
Végezetül hadd idézzem Lázár Ervin gondolatait:
"Lehetséges, hogy az energia, ami a szeretetünkben, jobbra való törekvésünkben, hasznos munkánkban testesül meg, az nem vész el - mint ahogy az energia nem vész el, hanem valami magasabbrendűvé alakul, egy olyan világgá, amit Isten célul tűzött maga elé. Nagyon sok szeretet, nagyon sok jó cselekedet, nagyon sok hasznos munka át fogja alakítani a világot, a mainál magasabbrendűvé. Ez a megváltás. És aki tesz ezért a megváltásért, az részesül is belőle. Aki meg nem, az visszahullik az anyagba. Por lesz. Fény helyett."
Kicsi Noémi, kántornő
Népújság, 2008-06-24
Segítségnyújtás egyetlen gombnyomásra!
ERDŐVIDÉKEN és TUSNÁDFÜRDŐN
Romániában egyedülálló, modern távfelügyeleti rendszert indított el a Diakónia Keresztyén Alapítvány Sepsiszentgyörgyi Fiókja. A JELZŐRENDSZERES HÁZI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS haszonélvezői az Alapítvány otthoni gondozó szolgálatának ellátottai közül, azok az idősek, akik egyedül élnek, krónikus betegek vagy mozgássérültek.
A rászoruló lakásán telepített készülék, hálózati vagy mobiltelefonra kötve, egy csuklón viselt segélyhívó karkötő gombjának megnyomásával azonnal jelez a központban, ahol 24 órás diszpécser szolgálat működik. A gombnyomásra egy élő telefonos kapcsolat jön létre a bajba jutott és a diszpécserközpont ügyeletese között, a segélyhívó a lakáson belül, a rögzített adóvevő készüléktől akár 50 méteres távolságból is (ágyban fekve vagy elesve) elmondhatja a panaszát.
Az ügyeletes az adott esetnek megfelelően kiküldheti a szolgálatos asszisztenst, a mentőt, rendőrséget vagy a tűzoltókat, a segítségre szoruló kérésére annak hozzátartozóját is.
A diszpécser központ Baróton, a Diakónia Alapítvány helyi központjában működik. A központ több ezer segítségre szoruló jelzőkészülékének rácsatlakozását is elbírja, ami az ország bármelyik területén lehet, ezért további szervezetek, önkormányzatok jelentkezését várják.
2008-ban a Diakónia alapítvány 70 készülék beszerzését és telepítését vállalta fel a hollandiai CNF támogatásaként, a rendszer működtetését saját forrásaiból fedezi. Jelenleg 16 jelzőkészüléket szereltek fel Barót térségében, a valós igények felmérése most is folyik, év végéig gazdára talál további 24 Erdővidéken és 30 Sepsiszentgyörgy környékén.
Tusnádfürdőn az önkormányzat magyarországi testvérvárosától kapott készülékeket, amelyből hetet már telepítettek idős személyekhez, ezek riasztását a Diakónia diszpécserközpontja fogadja és továbbítja. A vonuló szolgálatot (asszisztens, ápoló) az önkormányzatnak kell mellészervezni, vagy az otthoni gondozást végző szervezetektől igényelni.
Az első éles riasztás a májusi indítás óta éppen Tusnádfürdőről érkezett. Ekkor életet mentett a jelzőrendszeres szolgálat, mert a kiküldött mentő azonnal kórházba szállította az idős beteget.
2008 június 15-én, késő délután az első súlyos esethez riasztottak Erdővidéken is! Egy vargyasi, 82 éves néni bejelzett, hogy nagyon vérzik a lába és nem tudja elállítani. Egy rozsdás vasgereblyével megütötte a lábát, ami a bal lábszárán az eret szakította ki. A diszpécserközpont riasztotta az ügyeletes asszisztensünket, aki azonnal a helyszínre ment, ellátta a sérülést és további intézkedéseket tett.
Az idős személyek elmondása szerint nagy megnyugvás számukra, hogy a váratlanul bekövetkező bajban, amikor nincs idő telefongombot nyomkodni, vagy nincs is telefon a lakásban, egyetlen gomb megnyomásával úton van a segítség.
Velünk S.O.S.incs egyedül!
(Diakónia - tájékoztató)
Mától három napon át Székelyudvarhelyen zajlanak a Hitvalló Napok rendezvénysorozat eseményei. Mindhárom református templomban előadásokon, konferenciákon találkoznak a megye egész területéről érkező küldöttek. Lelkészértekezlet, presbiter és nőszövetségi konferencia, könyvbemutató és számos közösségépítő, hiterősítő alkalom, ünnepi istentisztelet szólítja meg a keresztyén gyülekezetek tagjait.
Míg számba vettük, mi kerüljön ünnepi oldalunkra, a szervező lelkipásztorokkal felidéztük azt a folyamatot, amelynek csúcspontja lehet ez a találkozásokban bővelkedő hétvége. A hívó gondolatul szolgáló református ének meghallgatható a www.terjmagadhoz.ma honlapon is, és az egyházmegye lelkészeinek közössége, az Egyházmegyei Tanács, valamint az Egyházkerület Igazgató Tanácsa a Hitvalló Napokon megszólító erejűnek szánt mottóját sokan magukénak érezték az elmúlt hónapokban is. Így jöhetett létre, együttműködésben a Haáz Rezső Múzeummal - annak állandó képtárában -, a református szellemi és tárgyi kincseket bemutató időszakos egyháztörténeti kiállítás, a Békesség Istentől című, amelyet nap mint nap sokan látogatnak. Az egyházközösségi dalárdák tagjainak és az őket hallgatóknak felejthetetlen a sókápolnában tartott nyitókoncert. A legifjabb egyháztagok a hét közepéig Felsősófalván táboroztak.
"A Hitvalló Hét alkalom arra, hogy egymást megismerjük, hogy egymás hite által épüljünk, hogy a mellettünk élőknek, de önmagunknak is elmondjuk: kik vagyunk, Kit és mit hiszünk, milyen örökséget kaptunk letéteménybe őseinktől. Melyek szellemi és tárgyi kincseink, amelyekkel felékesített bennünket az Isten" - fogalmazott Ballai Zoltán lelkész. "Most, a 21. század küszöbén igazán komoly szükség van arra, hogy Református Egyházunk vezetői, lelkipásztorai, presbiterei, a különböző belmissziói szervezetek munkásai és képviselői, ifjaink és öregjeink, férfiak és asszonyok, egyszóval egyházközségeink hithű tagjai Isten színe előtt együtt találkozzanak; szót értsenek egymással, szót értsenek Református Egyházunk legfontosabb életkérdéseiben." Az egyházmegye 430 éves múltra tekint vissza, és jelenleg közel 35.000 lélek vallja magát reformátusnak 44 anyaegyházközségben, valamint azok filiájában és szórványaiban.
Vasárnap 11 órakor az úrvacsoraosztásos istentiszteletet a belvárosi
templomban küldötteik részvételével tartják. Igét hirdet Ft. dr. Pap Géza
püspök, az ágendai szolgálatot Antal Zoltán esperes végzi. Épüljenek Isten
szándéka szerint egymás hite által, hogy a Hitvalló Hét alkalmairól vigyék a
gyülekezetekbe, az iskolákba, munkahelyeikre a megújult és együtt megvallott
hit örvendező bizonyságtételét - kívánják az evangelizációs,
hiterősítő alkalmak földi munkatársai.
Három könyvet jelentetett meg a Székelyudvarhelyi Református Egyházmegye, amelyek az evangelizációs héten túl is emlékeztetnek a rendezvénysorozatra, ugyanakkor a mindennapokban fellapozhatók.
Magyari Hunor fényképes útikalauza olyan kivitelben jelent meg, hogy mindenki megtalálhatja benne kedvenc református templomát. A legkisebb imaháztól a legrégebbi templomig, az egyházmegye istentiszteleti helyeit tartalmazó fényképes gyűjtemény megörökít egy-egy különlegesen szép részletet is. Így együtt szemlélni a kazettás mennyezeteket, a míves szószékkoronákat, a régmúltról valló köveket - áhítatra indító. Térképek segítenek a betájolásnál, és minden bizonnyal sokakat elindítanak templomnézőbe, istentiszteletre.
Az Útravaló, az egyházmegye lelkipásztorai által írt imádságos könyv minden napszakra, élethelyzetre, ünnep- és hétköznapra fogalmaz Istenhez vezető, odaforduló gondolatot. Nyugodt lelkiismerettel ajánlom mindazoknak, akik keresik, meglelték vagy egységben élnek a Gondviselővel.
Juhász István könyve az Erdélyi Múzeum Egyesület kiadásában jelent meg
1947-ben. A reprint kiadást Roth András Lajos ajánlja: "Nem csak
egyháztörténeti munkájának fontossága napjainkban is érvényes üzenetében
rejlik". Amint írta "az erdélyi református egyház - hozzátehetjük, az
erdélyi magyar népélet és művelődés - máig legismeretlenebb
korszakának, a közelségénél fogva rendkívül figyelmet érdemlő utolsó két
és fél száz esztendőnek a forrásai kezeink között vannak. Tudnunk kell
velük - ma is - sáfárkodni!"
Ne engedd, hogy ellopják jövendődet!
A Hitvalló Hét első három napján 70 fiatal és nyolc tapasztalt, képzett IKE-s munkatárs, köztük három lelkész táborozott Felsősófalván. A Szász Tibor András táborvezető által kidolgozott részletes program és módszertan szerint közös és egyéni ötletekkel tették hatékonyabbá a munkát.
A megye gyülekezeteiből jött küldöttek lelki egységbe kovácsolódtak, és hitbeli közös élményeket éltek meg. Vallomásukban: "olyan nyárban, mely ragyog, meghitt, befogadó templomban, egyházi szálláson, ünnepi házikoszt minőségű étkezésen". Az IKE szervezetének, az egyházmegye gyülekezeteinek interaktív bemutatása mellett különböző liturgiális szempontok szerint összeállított áhítatokon, istentiszteleteken vettek részt. Volt gyönyörű hegyi tájban egyéni elmélkedés, lelki beszélgetés az erdőalja csendjében. A Hegyi Beszédet is ott hallgatták meg.
Énektanulás, bibliahasználat, imakészség fejlesztése - együtt és
külön-külön is megtapasztalhatták Isten megszólíthatóságának szívbeli
élményét. Az utolsó délelőtt a jövőre irányult. Ne engedd, hogy
ellopják jövendődet - ütötte le az alaphangot a reggeli áhítat, melyet
közös megbeszélés követett. Majd leveleket írtak a táborozók a jövőnek: a
gyülekezetismertető beszámolókat, tábori élmények egyénileg és csoportosan
megfogalmazott krónikáját borítékolták. A készült felvételek, utókornak, unokáknak,
eljövendő nemzedékeknek szóló ünnepélyes, összegző üzenet
belekerült az Idődobozba. A gyülekezet levéltárában marad, azzal a
felirattal, hogy csak 2058. június 18-án bontható fel olyanok által, akik az
elhelyezés napján jelen voltak. Rájuk hárul majd a kiértékelés - és a
nosztalgiázás.
A Bocskai István Közösségi Házban ma 9 órától tartandó lelkészértekezleten
dr.
A Bethlen-negyedi templomban ugyanebben az időpontban evangelizációs
összejövetelt tartanak. A református férfi/asszony/ifjú a családban és a
közéletben címmel Horváth Levente tart előadást. Ezzel egy időben a
belvárosi templomban presbiteri konferencia zajlik Bustya Dezső A hitvalló
presbiter lehetőségei a családban, az egyházban és a világban című
nyitóelőadásával. 12.30 órától a Bocskai Házban
Holnap 9 órától a belvárosi templomban tartandó nőszövetségi
konferencián Baczoni Szilárdka A hitvalló nő a családban és a
gyülekezetben címmel tart előadást. Ugyanekkor a Bocskai Házban
megrendezésre kerülő értelmiségi konferencián dr.
Székelykeresztúrtól egy hajításnyira - ahogy a helybéliek illetik a rövid távokat - fekszik Fiatfalva, ez a Nagyküküllőtől alig 1 kilométerre húzódó falucska. Noha valamikor a falu alsó határából egyenest Alsóboldogfalvára, Segesvárra is könnyűszerrel eljutottak, ma már ezt az "átjárót" alig használják.
Fiatfalva egykor Udvarhelyszékhez, azon belül Keresztúr fiúszékhez tartozott, az utolsó területi átszervezés előtt a Maros Magyar Autonóm Tartományhoz, illetve ezen belül Keresztúr rajonhoz - ma a székelykeresztúri önkormányzat, polgármesteri hivatal közigazgatása alatt áll. Ezeket a mondatokat olvasom a falu szülöttének, Derzsi Domokosnak Fiatfalváról 2001-ben kiadott monográfiájában, mely falumonográfia-sorozatot az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet indította útjára. Nem véletlenül került a kezembe, hiszen a falu múltjáról-jelenéről és tán jövőjéről is az unitárius lelkésszel beszélgetek a helyi papilakban. Bartha Alpár megtisztelő kedvességgel fogad, készségesen segít mindenben. Szerencsém van nekem abban, hogy szüleim, nagyszüleim révén innen származom, ismerem a falut. Azaz mégsem egészen, mert az elmúlt 100-150 évnek sosem voltam ennyire birtokában, mint most.
A jelen szoros kapcsolata a múlttal
Nyilvántartott házszám a faluban 256 van, ebből 230 beépített, azaz beltelek. Több utca, szántó, kaszáló, erdő tartozik hozzá, illetve a Kárahegy, mely az itteniek számára nem puszta földrajzi hely - erre később térek rá. Az öregek és a középkorúak emlékeznek még az 1970-es és 1975-ös árvizekre, amikor a Nagy-Küküllő medre csupán 250 méter távolságra folyt a falu belterületétől. Két hidat semmisítettek meg az akkori árvizek, ezekből csak az egyiket, a Keresztúrra átvezetőt építették újjá. Most is híd visz viszont a faluba, Keresztúr végében ezen áthaladva Fiatfalvára, vagy az egykor méltán híres sós fürdőre, a Sóskútra térhetünk.
A falu központjában lévő templom a hajdani római-katolikus templom alapjaira épült, és a reformáció után unitárius templommá vált, magyarázta a lelkész. A faluban épült Ugron- kastély és urai - a kastély helyén egykor a Geréb-család udvarháza állott (1600-as évek), a XIX. század elején viszont rövid időre a Wesselényiek, majd a Mikók tulajdonába került. Mai formájában, vagyis késő barokk stílusban, 1866-ban lesz az abránfalvi Ugron család tulajdona - esetében is a régi bevett szokás működött, hogy gazdáik vallását követték a szolgák is, így az évszázadok folyamán a reformátusok egyre többen lettek. A XVII. század végén merült fel a közös templom használata, 1726 óta viszont megegyezés alapján közösen használja a két felekezet. Világszerte ritkaságnak számít a közösen birtokolt templom. Gyakorlatilag a faluban lévő közösségi épületek, mint például a művelődési ház közös tulajdon, tudom meg Bartha Alpár unitárius lelkésztől. Mindkét felekezet számára létezett egykor iskola kántortanítóval. Az elmúlt évtizedekben elég erős iskola volt itt, mondta a lelkész, sajnos ma már csak I-IV. osztály működik teljes egészében cigány gyerekekkel. A magyar gyermekeket fokozatosan vitték el a szülők Keresztúrra különböző iskolákba. Jelenleg két tanító dolgozik a fiatfalvi iskolában, összevont osztályokkal, melyek az Orbán Balázs Gimnázium részét képezik. Az osztályok tizenegynéhány tanulóval működnek. Tudni kell, hogy az állami gazdaságokban sok cigány dolgozott, így ők családjaikkal itt települtek meg, jelenleg két csoporta kell osztani őket, egy részük a faluban lakik, integrálódtak, másikuk a kárahegyiek, létszámuk összesen 300-ra tehető - a falusiak körülbelül ezren vannak, a reformátusok száma most már meghaladja az unitáriusokét. A cigányok viszont leginkább csak külsőségekben tartják a vallásukat.
Egyik ajtón az unitárius, másikon a református
A két felekezet együttélése példaértékű. Nem püspöki vagy felsőbb zsinati rendelkezésre született a templom közös használata, így döntöttek a hívek. Hogy ez jól működjön, következetes együttélési szabályra van szükség, mondta Bartha Alpár. Ezek az írott és íratlan szabályok, hagyományok most már évszázadosak. Az istentiszteleti rend fel van osztva: vasárnaponként az istentisztelet első része 10 órától az unitáriusokat, második része, 11.30-tól a reformátusokat hívja. 11 órakor véget ér az egyik, a fél óra pedig kell a harangozáshoz. Harang is kettő van, de két úr asztala, egy szószék és két orgona található itt. Két bejárat vezet a templomba, a torony alatti részen csak a református tiszteletes, a másikon csak az unitárius lelkész megy be. Újév első napján az első istentisztelet az unitáriusoké, nagypénteken az első viszont a reformátusoké, húsvétkor az első rész az unitáriusoké, pünkösdkor a reformátusoké, karácsonykor ismét a reformátusoké. Ezen kívül megvannak a sajátos felekezeti ünnepek, ahol az első rész az illető felekezeté. Közös istentisztelet az óévet búcsúztató és az új évet köszöntő, illetve a halottaknapi megemlékezés.
Nagyapámtól tudom, hogy ki melyik sorban ült a templomban, azt úgymond bizonyos illeték fizetésével nyerték el, ők például arannyal fizettek, hogy az első sor az övék legyen. Ezt a kiváltságot öröklik a leszármazottak is. A lelkész erre a múltidézésre így válaszol: régen egész Erdélyben, mikor a templomépítkezés hosszú időbe telt, a felépítés érdekében gyakorta a hívekhez fordultak. Arra kérték őket, hogy egy-egy templompadot, ha tehetik, váltsanak meg, szó szerint fizessenek érte. Ez a pad így az illető család, nemzetség padja lett. Van ennek egy árnyoldala is, ugyanis a faluba települő új családok nem tudják a rendet, és megtörtént, hogy egy-egy hívő beült olyan padba, mely valakié volt. Ebből ritkán, de adódott kellemetlenség.
Tudathasadásos állapot irányítószámmal
Mivel Fiatfalva az ötvenes évektől közigazgatásilag Keresztúrhoz tartozott, nincs községháza, nincs közigazgatási iroda, így minden problémájukkal a falusiak a városba mennek ma is. Ez kezdetben bizonyos tekintetben jót hozott a falunak, viszont ami a falu belső szerkezetét, közösségi erejét illeti, a lelkész úgy gondolja, ma ez nincs pozitív hatással rájuk. Legtöbben Keresztúron dolgoznak, baráti társaságuk, iskolatársak ide kötik. Vannak családok, akik csak este térnek haza a munkahelyükről, és ezért nincs sok kapcsolatuk a faluközösséggel. Sajátos helyzetben van ilyen értelemben Fiatfalva, ami ma se nem falu, se nem város. Őrzi arculatában a falujelleget, de mégis hagyományaiban elmarad ettől.
A telefonkönyvben például ne is keressük Fiatfalvát, nem fogjuk megtalálni.
Jogilag most városhoz csatolt településként szerepel, van mégis külön
irányítószáma, 535401. A személyazonossági igazolványban, az anyakönyvi hivataloknál,
útlevélben a Keresztúr helynév szerepel. A lelkész úgy véli, ez nem szerencsés
dolog. Kie
Talán szép napok jönnek
Elmondható, hogy nem apadó falu, ez annak is köszönhető, hogy a városhoz tartozik. A cigányok születési száma többet mutat, bár ez annak is betudható, hogy hagyományaik szerint korábban alapítanak családot. A második világháborúban harminchárman estek orosz fogságba, belőlük 2001-ben 15-en éltek, ma viszont, tudom meg a 76 éves Fazakas Árpádtól, aki átjött egy rövid beszélgetésre a papilakba, a fele bírja erővel, - köztük van szerencsére a nagyapám is, aki még ma is biciklizik.
Fiatfalva a múlt rendszerben is élvezett előnyöket, egyidőben vezették be a gázt, áramot, vizet. Az elmúlt önkormányzati ciklusban 30 milliárdos beruházással új aszfaltréteg került a főutcára, rehabilitálták a vízhálózatot, a szennyvízcsatornát felújították, minden utcában megtörtént a közművesítés, digitális telefonkábel van, infrastruktúrája Keresztúréhoz hasonló, ami jelenti azt is, hogy megnőttek a telek- és bennvaló árak. Ez előnyös helyzetbe hozza Fiatfalvát. Van keresztelő és egyházi megáldás, van a falunak egy belső élete, summázta a lelkész.
Néveredet
A falu neve legkorábban 1460-ban Fiatfalvi Illés (Elias de Fyathfalwa)
nevében fordul elő, 1466-ban említik viszont először a Fiatfalván
birtokos főrendű Geréb családot (más birtokos családokkal együtt,
mint például Iohannes filius Pauli de Fyadfalwa, vagy Ladislaus filius Andre de
Fyadfalwa).
Kép és szöveg: Barabás Blanka, Udvarhelyi Híradó, 2008-06-20
A történelmi keresztény egyházak közösen úgy határoztak, hogy a 2008-as esztendőt a Biblia évének nyilvánítják, hogy ezzel is népszerűsítsék a Szentírást és annak kulturális értékeit. Ennek jegyében Székelyudvarhelyen a városi könyvtárban is előadássorozat zajlik, melyen csupa érdekes dolgot tudhat meg az érdeklődő: többek közt kiderült az is, hogy az ókeresztény ember idején még éltek dinoszauruszok, melyeket behemótokként emleget a Biblia.
Írásunk címe egyben mottója is a rendezvénynek, és az újszövetségi Jelenések könyvéből való. A rendezvénysorozat célja kettős: felhívni a figyelmet a Szentírás értékeire, illetve arra, hogy az egyházak őszintén ajánlják tanításait a társadalomnak. Szombaton délután hat órától a városi könyvtár és a Tudományos Könyvtár közös előadássorozata immár harmadik fejezetéhez érkezik: Kiss Károly makfalvi református lelkész, aki szenvedélyes bibliagyűjtő is, a Biblia soknyelvűségéről tart előadást. Az előadássorozat május 22-én kezdődött, akkor Tamás Sándor misszionárius lelkész a Biblia egyediségéről beszélt, majd június 11-én Curcubet Gábor a Biblia és a tudomány című előadásában azt a következtetést vonta le, hogy az Ószövetség embere együtt élt a dinoszauruszokkal, igaz, a Bibliában ezt az állatot behemótként emlegetik. Régen még találgatták, hogy ez elefántot vagy rinocéroszt jelent-e, de az előadó következtetéséből egyértelműen kiderül, dinoszauruszt jelent a behemót. Az előadássorozat mellett két kiállítást is terveznek: az egyik például a Hargita megyében található legrégebbi bibliák fotóiból, illusztrációiból lesz, így láthatunk az 1400-as évekből fennmaradt, gyergyószentmiklósi örmény bibliát is, tájékoztatta olvasóinkat Szabó Károly, a városi könyvtár igazgatója.
Európában német és francia nyelvterületen már sikerrel valósították meg azt a kezdeményezést, melynek célja a Biblia "újrafelfedezése" a modern társadalomban, a Bibliával kapcsolatos általános ismeretek terjesztése, népszerűsítése, aktualizálása; egy teljes esztendő kulturális és egyházi életének pozitív értelmű "tematizálása". A kezdeményezésnek van egy sajátos egyházi célkitűzése: a szekuláris és politikai szempontok által felépített és vezérelt közéletben megszólaltatni a keresztyén egyház tulajdonképpeni üzenetét, ami azonos a Biblia üzenetével, az evangéliummal. Ezt a sajátos üzenetet kívánja hordozni a "Biblia éve 2008" tervezett mottója: "Boldog, aki olvassa . . ." (Jel 1,3 - Károli). A kezdeményezés másik, általánosabb, a szélesebb magyar társadalom együttműködésére is igényt tartó célkitűzése a Biblia mint alapvető irodalmi alkotás, kultúrateremtő erő és egyben egyetemes kulturális örökség bemutatása, megismertetése az emberekkel. Ebben a célkitűzésben a kezdeményezésben részt vevő egyházak természetes módon számítanak a kulturális élet, a művészet és az oktatás szereplőinek figyelmére és együttműködésre - írja a Wikipédia.
Csáki Emese, Udvarhelyi Híradó, 2008-06-20
KÖNYVESPOLC
A nagysajói káptalan egyházközségeinek történeti katasztere
Ár: 65 Lej
A Romániai Református Egyház Alkotmánya
2007. évi jogszabály a
lelkipásztorok képesítéséről és alkalmazásáról
A fenti könyvek, termékek mindegyike, megvásárolható és megrendelhető,
egyházkerületünk
Veres Miklós iratterjesztő
Tel. 0264-592453, 114 mellék
Cím: 400079 Cluj Napoca, str. I. C. Bratianu nr. 51-53
e-mail: iratterjesztes@reformatus.ro
Yahoo messenger: mickeyver
Skype: veresmiki1974
