|
HÍRVIVŐ |
||
|
|
||
|
Az |
||
|
|
||
|
Feliratkozás:
hirvivo-subscribe@yahoogroups.com
|
||
|
Hír
beküldése: hirek@reformatus.ro |
||
|
|
||
|
2007
október 26, VI. Évfolyam 44. szám (összesen 280 szám) |
||
|
|
||
Tartalomjegyzék
Új Református Bibliaolvasó Kalauz program - biolka.reformatus.ro
Ora et labora - imaháttér Nagyszebenért
Marosfelfalui vendégoldal - Felbecsülhetetlen történelmi értékek
Ragaszkodnak az Árpád-kori templomhoz
Református egyházi könyvtár Sepsimagyaróson
"Az igazságban és a szabadságban legyetek egyek!"
Dátum született a világon . . .
Barokk stílusjegyek összehasonlító kiállítása
Többen lettünk, többek lettünk!
Új Református Bibliaolvasó Kalauz program - biolka.reformatus.ro
Kedves testvérem!
Szeretettel ajánlom figyelmébe az új Református
Bibliaolvasó kalauz programot.
A program hivatalos honlapja: biolka.reformatus.ro.
Tisztelettel,
Szabó Mihály lp.
Református Bibliaolvasó Kalauz
program - Biolka
|
Letöltés |
|
|
Méret |
0,65 MB |
|
Verzió |
1.0 |
|
Kompatibilitás |
tesztelve:
Windows 2000, Windows XP, Windows
Vista |
|
Dátum |
2007. október 8. |
|
Leírás |
A Biolka az ˇ a Károli Gáspár bibliafordítását, valamint a Magyar Biblatársulat újfordítású Bibliáját ˇ a Jubileumi Kommentár aznapi magyarázatát ˇ a Bibliaolvasó kalauz magyarázatát ˇ minden napra a Heidelbergi Káté egy kérdését és magyarázatát (minden év január 1-én újrakezdi) ˇ az aznapi éneket ˇ az adatbázisból véletlenszerűen kiválasztott aranymondást ˇ linkeket a kék színű igehelyekhez, két fordításban ˇ választható dátumot ˇ szövegek nagyításához szükséges gombokat ˇ automatikus frissítést ˇ
a Windows indulásával egyidejű automatikus
bekapcsolást |
|
Kinézet,
eredeti méretben |
|
|
További
fejlesztési tervek |
Terveink: 1. beállítások: betűméret lementése(1-7), kedvenc Biblia lementése(Károli/Bibliatársulat), napi bibliaolvasás időpontjának beállítása 2. nagyhetek és ünnepek kijelölése a naptárban 3. hangüzenettel való figyelmeztetés 4. Linux (+ Mac?) verzió 5. a Biblia, a káté, és az énekeskönyv hangos változatának beépítése 6.
internetkapcsolat nélküli változat |
|
A programot írta |
Pap Lőrinc (paplorinc kukac yahoo
pont com)* |
|
A felületet
tervezte |
Bencze László, Firma9 (Laci kukac firma9 pont
com)* |
|
Engedélyezés |
A Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliáját,
valamint a Jubileumi Kommentárt a Kálvin Kiadó engedélyével használtuk fel. |
Október 27-ről 28-ra, szombatról vasárnapra virradóan
életbe lép a téli időszámítás, amikor az óramutatókat a 4-esről a
3-asra kell visszaállítanunk. Így vasárnap egy órával tovább alhatunk. Az
átállás az Európai Unió minden tagországában egyidőben történik. Az
Európai Unióban 2001-től egységesítették az óraátállítás rendszerét.
A száz éves Református Szemle Szerkesztőségének jubileumi
nyílt ülésére kerül sor november 9-én délelőtt az Erdélyi Református
Egyházkerület püspöki székházának tanácstermében.
Áhítatot tart Pap Géza püspök, majd Adorjáni Zoltán
főszerkesztő bevezető szavai következnek. A folyóirat
indulásáról Buzogány Dezső felelős szerkesztő beszél.
Az ünnepi ülés alkalmával előadást tart Marjovszky Tibor
(Debreceni Református Hittudományi Egyetem - DRHE), Győri István
(Sárospataki Református Teológiai Akadémia), ifj. Fekete Károly, Bodó Sára,
Fazakas Sándor (DRHE), Dienes Dénes (Sárospataki Református Teológiai Akadémia)
valamint Szabadi István (DRHE).
Előadások után a Szemle szerkesztősége okleveleket
nyújt át a folyóirat volt főszerkesztőinek (Tőkés István, Gálfy
Zoltán és Bustya Dezső), majd Tőkés István volt
főszerkesztő beszédére kerül sor. A jubileumi nyílt ülés
állófogadással zárul.
EREK Sajtószolgálat
Ora et labora - imaháttér Nagyszebenért
Az október 19-i Fényest plakátja
Figyelemmel kísértem a magyar sajtót és megdöbbenéssel vettem tudomásul, hogy a Nagyszebenben 2007 szeptember 4-9 között tartott
III. Európai Ökumenikus Nagygyűléssel kapcsolatosan magyar református részről egyetlenegy pozitívan értékelő cikkre sem lehet bukkanni.
Anélkül, hogy reflexiót végeznék mindezekről, hadd mutassak be egy olyan kezdeményezést, amely a Nagygyűlés pozitív kigyűrűzésének is tekinthető: Imaest Nagyszebenért - A Fény éjszakája. A rendezvény önmagában is bizonyítja, hogy arra a közösségre, ahonnan elindult a Nagygyűlés megszervezésének javaslata, igenis vannak áldásos következményei, megfogható pozitívumai a III. Európai Ökumenikus Nagygyűlésnek.
A fény éjszakájának gondolata az Ora et labora (Imádkozzál és dolgozzál) kezdeményezés keretében fogant meg, fő szervezője pedig Erika Klemm, németországi származású, de a Nagyszebeni Evangélikus Egyházközségben ténykedő protestáns nő. Az Ora et labora mozgalom 2006 szeptemberében született meg, az Ökumenikus Nagygyűlést előkészítendő imaháttér megteremtése érdekében. Ezzel párhuzamosan a gondolat felkarolói a városért kívántak imádkozni, annak egyházaiért, keresztyéneiért, az itt élő összes nemzetért és felekezetért.
Erika Klemm furulyán énekelt az istentiszteletek között
A kezdeményezői körben benne vannak az Evangélikus Egyházközség képviselői mellett a Református Egyházközség, az Ortodox Érsekség, a Római-katolikus és a Görög-katolikus Esperességek illetve a Baptista Gyülekezetek képviselői.
Jelenleg 12 alapemberünk van 8 felekezetből (mint a 12 apostol!), de a szám jelképes értéke mellett nem kizárolagos.Szeretnénk minél több olyan rendezvényt megszervezni, amely a városban levő és imádkozó Egyházak imaösszefogását valósítsa meg. Az imádság ereje, áldásos volta nyilvánvaló. Ennek a városnak szüksége van egy olyan imaháttérre, amely biztosítaná a lakosság helyzetének, mindennapjainak imádságban hordozását. Különös hangsúlyt fektetünk az elöljároságokért való könyörgésre, hogy a vezetés, irányítás Isten kedve szerint való legyen - nyilatkozta Erika Klemm.
A "megfiatalodott" templom
Egy forró tea mindenkinek jól esett
Református Egyházközségünk október 19-én volt meghíva arra az imaéjszakára, mely 19 órakor kezdődött és reggel 7 óráig tartott. A szervezők beosztása alapján minékünk 1 órától 2 óráig kellett imádságos, igehirdetéses, énekes programot szervezni. Kellemes meglepetéssel tapasztaltuk, hogy az evangélikus János-templomban nagyon sok fiatal van, akik érdeklődéssel és nyitottsággal hallgatták a különböző felekezetűek fény-bizonyságát.
Varró Sándor nagyszebeni lelkész a Máté 5,14-16 alapján, kétnyelvű istentisztelet keretében hirdette a fény üzenetét:
1. Jézus a világ világossága, a fényforrás. A keresztyének ennek a fénynek a visszatükrözői. Miként a Hold nem önnön fényéből világít, hanem a Nap világítja meg, mi is Jézus világosságát kell továbbtükrözzük a mindennapi életbe, az emberek lelkébe.
2. A keresztyének predestinálva vannak arra, hogy világítsanak, világosságot adjanak át. Még Néro kertjében is a kátrányos zsákokban, midőn meggyújtották őket, még akkor is világítottak. Tulajdon testükkel a zsarnokság sötétjébe világították bele a halálnál is erősebb hit és szeretet fényét.
3. A keresztyén ember olyan kell legyen mint egy hegyre épített város. Felül kell emelkedjen a gonoszságon, szeretetlenségen, önzőségen, indulatokon és bizonyságot tegyen a Világ világosságáról, a szeretet hatalmáról.
4. Mi a fényforrás mellett kell maradjunk. A fényforrás biztonságot, bátorságot és őszinte hitet jelent számunkra. Minél inkább eltávolodunk a fényforrástól, annál sötétebb lesz gondolkodásunk, bizonytalanabbak és szürkébbek mindennapjaink.
5. Pál apostol így nyilatkozott valamikor: Élek többé nem én, hanem él bennem a Krisztus. Ebben benne van az is, hogy világít bennem és világít általam. Jótetteink, imádságunk, templomos életünk, szeretet- szolgálatunk mind világítani fognak az emberek számára mutaván az igaz utat és a Krisztus szerinti életet.
Csoportkép hajnal 2 órakor
Erika Klemm megköszönte az igei üzenetet és örömét fejezte ki avégett, hogy a református lelkész igehirdetése mellett, Nicolae Popa görög-katolikus esperes, Hans Georg Junesch evangélikus lelkész, Cristian Almăjan ortodox lelkész (a Szebeni Érsekség Ifjúsági Osztályának vezetője) illetve Ghiţă Câmpean baptista lelkipásztor igei bizonyságtételei mint a szívárvány élénk színei tettek bizonyságot a fény erejéről, hatalmáról, sokszínűségéről.
A 2006 szept.4-9 közti Folyamatos imahét plakátja
2006 szeptember 4-9 között az Evangélikus Katedrális sekrestyéjében 9 imasarokban imádkoztunk azért, hogy az Ökumenikus Nagygyűlés 9 főtémája, Krisztus megvilágosító bölcsessége által, az isteni üzenet hordozója lehessen. Akkor egység és megújulás voltak imáink kulcsszavai.
Most egy másik evangélikus templomban, a János - templom hangulatos belterében nem sarkokban, hanem imakörben könyörögtünk. Az advent közelgő hangulata ott úszott a levegőben és mi úgy éreztük magunkat mintha egy adventi gyertya fénykörében ülnénk. A hűvös őszi estén közösséget, meleget, fényt kerestünk. Krisztus világosságából pedig mindenkinek jutott.
Varró Sándor főjegyző, nagyszebeni lelkipásztor
Szeretettel hívjuk és várjuk haza Egrestő falu szülötteit és elszármazottait a 2007. október 27-én tartandó, szülőfalunkban első alkalommal sorra kerülő falutalálkozóra. A falutalálkozó istentiszteletekkel kezdődik, a három felekezet (református, római katolikus, ortodox) templomaiban. Ezt követően kerül sor a II. világháborúban elesett egrestőiek emlékére emelt kopjafaavatásra. A közös ebéd után fellép a lőrincfalvi tánccsoport, majd a nap bállal zárul.
Népújság, 2007-10-24
Alsóbölkényben október 27-én, szombaton 11 órától Márton Árpád helybéli református tiszteletes és Pakó Benedek szászrégeni római katolikus plébános ökumenikus istentiszteletet tartanak az 50 évesek kortárstalálkozója alkalmával. Az istentiszteletet követően a fél évszázados falubeliek a kultúrotthonban találkoznak.
Népújság, 2007-10-24
Marosfelfalui vendégoldal - Felbecsülhetetlen történelmi értékek
Ragaszkodnak az Árpád-kori templomhoz
Kevesen tudják, hogy Marosfelfalu milyen felbecsülhetetlen történelmi értékeket rejt. Mindamellett, hogy az agyagbányában találták meg a megye legértékesebb bronzkori leletanyagát, köztük a híres trák fibulát is, a kora középkorban templom és Ferenc-rendi kolostor volt itt ispotállyal és iskolával. A kolostor maradványaiból csak töredékek kerültek elő. A református parókia udvarán álló Árpád-kori templom a 20-as években még teljes pompájában állt. Utána elhagyták, ma már romokban hever. Vajda Domokos lelkipásztor gondozásával elkészült a felújítási terv, amelynek megvalósításához támogatókat keresnek.
Az Árpád-kori templom szentélyét a felfedezett freskók, valamint a téglák "kora" alapján II. Géza király idejében 1160 - 1200. között építhették - meséli a lelkész. Valamikor itt haladt el a régi római út. A település ennek nyomán épült ki. Először hivatalosan 1319-ben említik dokumentumok Fellfalu, majd az 1332-es pápai tizedjegyzékben Villa Principis néven szerepel, Lövért pedig már 1228-tól jegyzik hivatalosan. Az Árpád- kori templomot a 19. században már halálra ítélték. 1850-ben átadják az új utat, amelyen ma is járnak a gépkocsik. A falu odébb költözött, felmerült egy újabb templom megépítésének gondolata. Az egyházközség úgy dönt, hogy a régit le kell bontani, s ennek kövéből készüljön el az új. Mielőtt azonban falait ledöntötték volna, 1908-ban az egyházközség két művészettörténészt, Éber Lászlót és Jámbor Lajost küldte a helyszínre, akik alaposan megvizsgálták az épületet. Ők fedezték fel, hogy a fehérre meszelt falak igen értékes freskókat takartak. Előkerültek Szent Borbála és Szent Lőrinc portréi, a tizenkét apostol, Jézus pantokrátor alakja, a levétel a keresztről. Mindezeket lerajzolták. Ekkor derült ki, többek között, hogy a szentélyt II. Géza idejében építették, míg a hajó IV. Béla korában készült. A templomot Szent Egyednek (Aegidius) szentelik.
A két művészettörténész munkája eredményeként végül eldöntötték, hogy megmarad az épület. Más forrásokból, alapokból megépítik az új templomot. Az első világháború, az 1918-as országváltás, majd az ezt követő 1923-as agrárreform "halálra ítélik" a templomot. Az egyházközség már nem tud fenntartani két épületet. Az orgona Kisfülpösre kerül, a szószékkorona Idecsre, a parókián őrzik az 1598-ban öntött harangot és az 1643-ban készült padot. Beszakad a zsindelytető, tönkre mennek a falak. 1977-ben állagmegőrzési munkálattal megerősítették az időközben elromosodott falakat. Az igen értékes műemlék templom restaurálásának terveit az idén készítette el Keresztes Géza műépítész, Keresztes Gyula szaktanácsát követve az 1908-as leírások, rajzok alapján. Az építkezéshez szükséges vizsgálatok idején a templom falai mellől emberi csontvázak kerültek elő. Ez feltételezi, hogy a templomkertben temető volt. Még egy szomorú történeti bizonyítékra is rábukkantak. Nem messze a templom bejáratától tömegsírt találtak. A krónikák feljegyezték, hogy 1658-ban, a tatárjárás idején összegyűjtötték a falu népét, a templomba zárták és rájuk gyújtották az épületet. Feltételezések szerint az elmenekültek, s a garázdálkodást követően hazatértek temették el hozzátartozóikat a sírba, amelyet néhány éve kereszttel jelöltek meg.
A tervek szerint egyelőre a tetőszerkezetet szeretnék újjáépíteni, hogy a gazdag történelmi múltat őrző templomot zarándokhellyé alakítsák. Nemcsak turisták számára, de itt szeretnék megszervezni jelentősebb ünnepeiket, a történelmi megemlékezéseket.
A terv alapján a szászrégeni Demicons Kft. által készített költségvetés szerint a tetőszerkezet megépítése 187.735 lejbe kerül. Egyelőre erre keresik a pályázati, támogatási lehetőségeket. A dokumentációt eljuttatták a középítkezési minisztériumhoz, szeretnének pályázni az országos beruházási alaphoz. De egyelőre mindez csak szándék.
Az Árpád-kori templom mellett a református temető helyén egy Ferenc-rendi kolostor is állt. Temetkezésekkor igen értékes leletanyag került elő. A krónikák feljegyezték, hogy 1427-ben Losonczy Dezsőfi János birtokos kért engedélyt V. Márton pápától egy kolostor építésére. A kolostor 1538 - 1540. között pusztult el vélhetően valamilyen természeti katasztrófa miatt. Nyomai temetéskor kerültek elő. Felfedezték az altemplomba vagy a kriptába a lejáratot. Előkerültek a kerengő nyomai, a kút, mi több, nemrég pusztult ki az az olajfa is, amelyet feltételezhetően a szerzetesek a Szentföldről hozhattak ereklyeként. Azt tervezik, hogy a helyreállítás után egy múzeumot rendeznek be, ahova a kolostorból és a templomból előkerült tárgyakat helyezik el.
Vajda György, Népújság, 2007-10-24
Református egyházi könyvtár Sepsimagyaróson
Az eltelt évek alatt több hasznos témájú és közérdekű
könyv gyűlt össze a hegyek szívében elrejtett kis falucska református egyházánál.
Mintegy háromszáz kötetet a Marosvásárhelyen élő Fodor Sándor nyugalmazott
tanár adományozott még 2003-ban.
Ugyancsak az ő szerkesztésében jelent meg egy Magyarósról szóló falufüzet, ebben az évben pedig Marosvásárhely város turistakalauza. A falu olvasni szerető és érdeklődő emberei a falufüzetből ingyenes példányt kaptak, a többit a szerző ugyancsak az egyházi könyvtárnak ajándékozta. A szeptember végén megtartott falutalálkozó alkalmával Fodor Sándor, akinek gyermekkori évei kötődnek ehhez a patinás históriájú faluhoz, újabb könyveket adományozott. Így t. Szász Csaba református lelkipásztor kezdeményezésére a falutalálkozó alkalmával megalakították, és ünnepélyes keretek között felavatták a sepsimagyarósi református egyházi könyvtárat. A célra a volt egyházi szolgálati lakás egyik szobáját rendezték be. Bár a polcok még foghíjasak, a könyvtárnyitás napján ezer kötetet tartottak számon, melyből mintegy kétszázat olyan személyek adományoztak, akik nem óhajtották nevük közzétételét. A könyvtárszoba falait régi, dokumentumértékű fényképfelvételekkel díszítették. Nevet is kapott a kis téka, az egyházához mindig hű, néhai id. Kese Kálmán (1921-2007) kántor nevét viseli, aki hosszú időn át, s nem felhőtlen időszakban volt a kis falucska közművelődési életének mozgatója, a helyi vegyes kórus lelkes karmestere. A szomszédos Lisznyóban született, de kisgyerek korától Magyaróson nevelkedett, ott járt iskolába, majd néhai t. Bartha Lajos magyarósi református lelkipásztor biztatására lett a sepsiszentgyörgyi Református Székely Mikó Kollégium diákja, végzettje. Megjárta a második világháborút, majd közérdekű munkájával élete végéig ezt a falut szolgálta.
Kisgyörgy Zoltán, Háromszék, 2007-10-25
Mi magyarok büszkék vagyunk elődeinkre, meghurcolt, de még életben levő társainkra. Fejet hajtunk, tisztelgünk előttük, és arra törekszünk, hogy tovább vigyük 56 eszmeiségét - e gondolatok jegyében szervezte meg Székelykeresztúron a három vallási felekezet, valamint az RMDSZ és az MPSZ városi szervezete a forradalom 51. évfordulója alkalmából az ünnepi megemlékezést. Az ünnepség 18 órakor a református templomban tartott ökumenikus istentisztelettel kezdődött. Igét hirdetett Szombatfalvi József unitárius és Antal Zoltán református esperes. Az istentisztelet után a közönség a református templomtól égő gyertyákkal vonult fel a város központjában lévő millenniumi emlékoszlophoz. Miután az 1956-os márványtáblánál elhelyezték az emlékezés koszorúit, Demeter János református segédlelkész méltatta az 1956-os események jelentőségét.
László Miklós, Hargita Népe, 2007-10-25
A közelgő Reformáció Emlékünnepe alkalmából már ötödik alkalommal gyűlnek össze közös istentiszteletre a Csíki-medence protestánsai vasárnap.
Hagyománnyá vált, hogy október utolsó vasárnapján a csíkszeredai református templomba hívják Csíkszereda és a környék református, unitárius és evangélikus híveit, hogy közös istentiszteleten emlékezzenek a Reformáció Emlékünnepére. Az ünnepi istentiszteleten úrvacsorát is vesznek, utána pedig a házigazdák szeretetvendégségbe hívják a vidékről érkezetteket.
Szintén hagyománnyá vált, hogy ezeken az istentiszteleteken felváltva hirdetnek igén az érintett felekezetek esperesei. Idén a reformátusokon van a sor, így vasárnap Antal Zoltán esperes hirdet igét.
Az előző évek tapasztalatai szerint 400-500 résztvevőre számít a házigazda csíkszeredai református közösség, ebből vidékiek mintegy 100-110-en lesznek. A távolról érkezettek közül kb. 30-40-en szokták elfogadni a szeretetvendégségre szóló meghívást, a többiek rokonokat, ismerősöket látogatnak meg istentisztelet után.
Takács Éva, Hargita Népe, 2007-10-25
Az öregség biológiai és társadalmi állapot. A régebbi korokban az öregeket megbecsülés és tisztelet övezte. Tapasztalatukat, megfontoltságukat, bölcsességüket és tudásukat csodálat övezte. (Az is igaz viszont, hogy a bölcsesség nem feltétlenül az évek számában rejlik.) A test és az élet nyavalyái fokozatosan, az évek számának növekedésével gyűlnek. A korosodó ember nehezen törődik bele abba, hogy életkedve, ereje csökken, s egyre többször szorul mások segítségére. Sok baj közt a halandó hamar öregszik - mondta annak idején Homérosz, és ez valóban így is van.
Ma, sajnos, olyan világot élünk, amelyben egyre több ember válik elhagyatottá, rászorulóvá idős korára. Az öregség fájdalmakkal jár, amelyek közül egyik-másik nem csillapítható gyógyszerrel, sem orvosi kezeléssel, de elviselhetővé válhat a környezet gyengédsége és az öregekre való odafigyelés révén.
Ezért is tartjuk nagyon fontosnak a székelykeresztrúri református egyházközség lelkészi hivatala, presbitériuma és a nőszövetség által szervezett, öregek vasárnapja elnevezésű rendezvényt. Érdemes tudni, hogy ebben a kisvárosban a reformátusok száma 3432, és ebből a 70 éven felüliek 296-on vannak. Az elmúlt héten a presbiterek egy kedves hangú, ízlésesen kivitelezett meghívót kézbesítettek minden idős refor- mátusnak. Ebben nagy szeretettel meghívták vasárnap délelőtt 11 órakor a református templomba az öregek vasárnapja hálaadó istentiszteletre és utána a kultúrotthonban tartandó szeretetvendégségre.
A majdnem tele levő, 500 férőhelyes református templomban az ünnepi igét Antal Zoltán református lelkész-esperes tartotta. Az istentisztelet végén a vasárnapi iskolába járó tanulók és az ifjak az időseket egy szép, színvonalas műsorral köszöntötték.
A második részben a templomból nemcsak idősek, hanem az istentiszteleten résztvevők is átmentek a kultúra hajlékába, ahol a presbiterek, a nőszövetség tagjai ízletes kaláccsal, aromás teával és kávéval kínáltak meg mindenkit. Antal Zoltán lelkész-esperes köszöntő beszéde után a gyermekek egy szál virágot és egy kedves emléklapot adtak át az időseknek, a jelenlevők Kiss Vilmos református kántor vezetésével régi vallásórákon tanult kedves énekeket énekeltek.
A rendezvénnyel kapcsolatos kérdésekről beszélgettünk Antal Zoltán tiszteletessel és Kiss Vilmos kántorral. A lelkész úr elmondta, hogy a rendezvény megszervezésének ötlete már az ősz elején felmerült, de a sűrű programuk miatt csak most kerülhetett rá sor. Ezt szeretnék minden évben megtartani, hagyománnyá tenni. Szerinte minden jó és hasznos rendezvényből lehetne hagyományt teremteni.
- Szükséges egy kis ráfigyelés az idősökre, hisz előttünk járnak, és reméljük, hogy egykor mi is a nyomukba lépünk - mondta a tiszteletes.
A körülményekhez képest ez az első alkalommal megszervezett rendezvény jó benyomást tett, mivel sok meghívott eljött, s a jelenlévő hívek száma is nagy volt. Igaz az is, hogy megszervezték azon öregek szállítását, akik már nehezen tudnak járni. Az ünnepély forgatókönyvét a jövőben jobb ötletekkel is lehet bővíteni. Kiss Vilmos kántor szerint a modernebb ifjúsági egyházi énekek hatnak a fiatalokra, szívesen tanulják és éneklik is.
Megható, szép rendezvény volt, amellyel példát lehet mutatni önkormányzatoknak és más vallásfelekezeteknek is.
László Miklós, Hargita Népe, 2007-10-24
"Az igazságban és a szabadságban legyetek egyek!"
1956. október 23-ra emlékeztek tegnap délután a szombatfalvi református templomban és a főtéri Üldözöttek, áldozatok emlékművénél. Az eseményen összesen hatvanan vettek részt, idén a város nem szervezett erre a napra megemlékezést, mint korábban már írtuk, ez a november 4-i szoboravatás lesz.
A szombatfalvi református templomban délután öt órakor
kezdődött az az istentisztelet, amelyen Hegyi Sándor református
lelkipásztor körülbelül huszonöt résztvevő előtt elevenítette fel
1956 októberének eseményeit és annak hatását a későbbiekre, ugyanakkor
a magyar forradalmat követő erdélyi mozgalmakról és a megtorlásról
beszélt. Pál apostol korinthusiakhoz írott első leveléből idézett,
hozzátéve, hogy az isteni gondviselés a legpéldamutatóbb ebben a mai,
megosztottságtól hangos világban. "Az igazságban és a szabadságban
legyetek egyek! " - hangsúlyozta a lelkipásztor. 18 órától a ferencesek
temploma mellett, az Üldözöttek, áldozatok emlékművénél Incze Béla, az
Udvarhelyszéki Székely Tanács elnöke köszöntötte a mintegy harminc
egybegyűltet, majd Waum Péter, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom
udvarhelyi tagozatának vezetője mondott beszédet, ezt követően
Hegyi Sándor beszélt, megemlítve, hogy ma sajnos más dolgok érdeklik az embereket,
mintsem a magyar forradalomra, a pesti srácokra, a szovjet hatalommal való
szembeszállásra való emlékezés. A megemlékezés az emlékmű megkoszorúzásával
és a Himnusz eléneklésével zárult.
Kép és szöveg: Katona Zoltán, Udvarhelyi Híradó, 2007-10-24
Dátum született a világon . . .
Bensőséges rendezvénnyel emlékeztek az 1956-os magyar forradalomra a Donát-úti református templomban vasárnap este. Bibza István esperes rövid igeolvasásának tárgya a 124. zsoltár volt. Ezt követően Mateeş Claudia csángó népdalokat és csángó himnuszt adott elő, majd Derner Andrea és Popovici Tünde - mindketten az O. Ghibu-líceum tanulói - szavalata színesítette az eseményt.
Dávid Gyula irodalomtörténész beszédében kifejtette: habár most szabadon emlékezhetünk az 1956-os forradalomra, a híradások ma nem 1956 örökségét idézik, hanem az egymás ellen ünnepelni készülő politikai erőket, valamint a karhatalom által az ünnep alatt foganatosítandó biztonsági intézkedéseket. Az ünnep előestéje ugyanis politikai konfrontálódás alkalmává vált a véglegesen megosztottnak tűnő Magyarországon. A közéleti személyiség mindenkit arra intett, hogy őrizzék meg az 1956-os forradalom tisztaságát és az akkori nemzeti egységet.
A műsort a Kolozsvári Református Kollégium énekkarának (vezényelt: Székely Árpád igazgató) fellépése zárta. Kádár Levente és Gurka-Balla Ilona tanulók szavalata mellett a kórus fellépése most is élményszámba ment.
N.-H. D. , Szabadság, 2007-10-23
A Helikon - Kemény János Alapítvány október 24-én, szerdán 17 órakor a Diakóniai Otthon Bocskai Termében (Eminescu utca 28. sz.), a Helikon-estek keretében emlékezik a 120 éve született és 40 éve elhunyt Áprily Lajos költőre. Az est előadója Király László nagyenyedi tanár, közreműködik Kilyén Ilka színművésznő. Ugyanakkor sor kerül Lőrincz Zoltán református lelkész fotókiállításának bemutatójára. Tárlatvezető Ötvös József esperes.
Népújság, 2007-10-23
Ákosfalva idén a vidékfejlesztést támogató 7-es számú kormányrendelettel 350.000 (35 milliárd régi) lejt kapott, amiből 13 hidat, kisebb átereszt javítanak ki. Az első és a legnagyobb ilyen munka Szövérden készült el. Vasárnap az avatószalagot Osváth Csaba polgármester, Lokodi Edit, a megyei tanács elnöke, Szabó Árpád, az RMDSZ ügyvezeto elnöke vágták el, az ünnepségen jelen volt még Bartha József, a megyei tanács gazdasági igazgatója és Bochis Nicoleta, az útügyi igazgatóság vezetője.
A szalagvágást követően Osváth Csaba polgármester elmondta a község életében igen fontos esemény a hídavatás: egy völgy mélyén fekvő kis falut összeköt a világgal, ha úgy tetszik, Európával. A fejlődés elengedhetetlen tényezője az útviszonyok feljavítása, az elérhetőség, hiszen napjainkban egyre nagyobb a mobilitás, utakra van szükségünk. Lokodi Edit tanácselnök a megyei tanács, az RMDSZ munkáját méltatta. Elmondta, a számvetés ideje közeleg, lehet, hogy még sok mindent meg kell valósítani, de úgy érzi, a lehetőségekhez mérten minisztereink, parlamenti képviselőink, szenátoraink, a megyei és a helyi tanácsok igen sokat tettek: utak, hidak épültek megyeszerte. Reményét fejezte ki, hogy sikerül elérni azt is, hogy Göcstől Szövérdig aszfaltút vezessen. Hogy e munkát folytathassák, az RMDSZ-nek továbbra is szüksége van a lakosok bizalmára - hangsúlyozta a tanácselnök.
Szabó Árpád folytatta ezt a gondolatot: minden szinten jelen kell lennünk ott, ahol sorsunkról döntés születik, mert ma ezt Európában nem tehetik meg nélkülünk, romániai magyarok nélkül. A jelenlét ilyenkor konkretizálódik, amikor sikerül magyarlakta vidékeken egy utat, hidat átadni.
Az ünnepi felszólalásokot követően Székely Attila helybéli református lelkész rövid istentiszteletet tartott, melynek keretében megáldotta a hidat, majd a helybéli iskolások rövid előadást tartottak.
Népújság, 2007-10-23
Barokk stílusjegyek összehasonlító kiállítása
Nagyszebenben véget ért a Barokk napok kulturális rendezvénysorozat, mely a Református Egyházközség és Brukenthal Múzeum közös szervezésében valósulhatott meg. A kulturális programok utolsó állomása egy kiállításbemutató volt, melynek felavatása 2007 október 20-án 17 órai kezdettel történt meg.
A kiállítás, melynek megnyítóját a Román Televízió 1-es csatornája is közvetítette, egy újszerű kezdeményezésnek bizonyult, hiszen azokat a barokk stílusjegyeket hozta párhuzamba, melyek motívumai úgy a Brukenthal palotánál mint a Nagyszebeni Református Templomban megtalálhatók.
Dr.Elena Popescu köszönetet mond a kiállítás szervezőinek
Dr. Elena Popescu művészettörténész nyitotta meg a kiállítást ecsetelve a vezérgondolat eredetiségét, mely által valószínűsítődött azon tény, hogy Erdély egykori kormányzójának palotájánál dolgozó tervezők és mesterek alighanem ugyanazok lehettek, mint a Református templomot megtervezők illetve annak díszítőelemeit elkészítők. Méltatta Dr. Dana Roxana Hrib kutató- és elemzőmunkáját illetve Jean Popescu művészfényképész művészi gonddal és szakszerű hozzáértéssel elkészített fotóit. Reménységét fejezte ki, hogy a jövőben újabb tartalmas és érdekfeszítő kiállításokat tudunk közös erőfeszítéssel és összedolgozással megvalósítani.
Dr.Dana Roxana Hrib részletes tájékoztatót tart a képanyagról
Dr. Dana Roxana Hrib, előadásában kifejtette, hogy a két épület közös inspirációforrást mutat, bár a protestáns vallás egyszerűsége és mértéktartása a templom esetében nyilvánvaló.Az osztrák és német mesterek kifinomult munkája mellett Simon Hoffmeyer erdélyi művész hatását véli felismerni az építőszeti jegyek megrajzolásában és kivitelezésében. Rozetták, virágfűzérek, ívelt levelek, akantusz vagy pálmalevelek, gyümölcsfürtök, kecses vonalú urnák, a kagyló-motívum feldolgozásai megannyi jellemzője a XVIII-ik századi dekoratív művészetnek. Egyes diszítőelemek ellenben nemcsak a barokk irányzat sajátossága, hanem szervesen beilleszkednek más stílusú kompoziciókba is, így megtalálhatók a a rokokó túldiszítettségében vagy a neo-klasszicista modernségben és kiegyensúlyozottságban.
Varró Sándor lelkész üdvözli a kiállítás résztvevőit
Varró Sándor református lelkész örömét fejezte ki a szakszerű gondossággal elkészített kiállítás megvalósulásáért, hiszen eddig a látogatók inkább összhangjában szemlélték a templomot, de most részleteiben is felfedezhetik a diszítőelemek esztétikus kidolgozását és barokk stílus szépségét. A különböző művészi irányzatokban az emberi lélek kifejeződését látja, az emberi lény sokoldalúságát, az érzelmek sokrétűségét. Eképpen a reneszánszban az újjászületés, a megújulás vágya fejeződik ki, a barokkban a fantázia szárnyalása, a természet megfigyelése és értékelése , a rokokóban az érzékiség túlfűtöttsége, finomság és elegancia, a romantikában az érzelmek kifejezése, a klasszicizmusban a mértékletesség és a józan megfontoltság jut kifejezésre.
Az összehasonlító kiállítással egyetemeben egy Programfüzet is napvilágot látott, mely által a látogatók haza is vihették miniatűrben, de nagyon szép nyomdai kivitelezésben a kiállítás képi illetve magyarázatos anyagát.Ugyancsak pozitívumként könyvelhető el a Református templomot bemutató színes szórólap erre az alkalomra való elkészítése.
A kiállítás megnyitóján résztvevők az ünnepséget követő szeretetvendégségen oszthatták meg élményeiket, szeretetvendégség melyet a Református Egyházközség Fogadótermében volt megszervezve. A fotókiállítás 2007 november 30-ig tekinthető meg a Nagyszebeni Református Templom Kiállító terében.
Varró Sándor, nagyszebeni református lelkipásztor, programfelelős
2007-10-22
A Bod Péter Diakóniai és Tanulmányi Központban ünnepélyes találkozóra került sor, amelynek során a Református Asszisztensképző Iskola és a Diakónia Keresztyén Alapítvány Marosvásárhelyi Fiókszervezete által működtetett otthoni gondozó szolgálat eddigi eredményeit értékelték, ugyanakkor megemlékeztek az 1956-os forradalomra és szabadságharcra. Az áhítatot Soós Noémi cserefalvi lelkésznő végezte, majd dr. Ábrám Zoltán igazgató köszöntő szavait követően Novák Zoltán történész megemlékező előadását hallgatták meg a résztvevő diákok, tanárok, diakónusok, meghívottak. Az időjárás és az egészség kapcsolatáról dr. Dienes Sándor egyetemi tanár értekezett, míg Csíki Zoltán főasszisztens a levegő fizikai tulajdonságainak a hatásairól tartott előadást. Siklódi Rozália III. éves diák szavalata, valamint Ábrám Noémi ügyvezető és Peres Krisztina asszisztensnő értékelése tette teljessé a találkozót.
A Bod Péter Diakóniai és Tanulmányi Központ sajtószolgálata
Többen lettünk, többek lettünk!
Napjainkban a nemzeti összetartozás eresztékeinek vészesen meggyengülő időszakában szükségünk van olyan követhető példákra, amelyek közösségünk újra magára találását szolgálhatják. A tragikus emlékű december 5. után sokan azt hittük Csonkaországban, és talán még többen Erdélyországban, hogy nincs tovább, nemzetünk már végleg rálépett a szétesés végzetes útjára. Látszatra a rossz, a sötétség erői mindig erősebbek, mint a szeretet és az összefogás oldalán állóké. Úgy tűnt megint ők kerekedtek felül, pedig mindig van, kell lenni újrakezdésnek!
Aquinói Szent Tamás egyik istenérvében megfogalmazta a legfőbb mozgató elvét. Ha ez munkál a történelemben, márpedig hitünk szerint igen, akkor a legfőbb mozgató a jót vezeti győzelemre. Nemzetünk jelenében és jövőjében sem lehet ez másként. Kötelessége minden jóérzésű magyarnak ezt az elvet szolgálni.
Ez indította Zalaegerszeg önkormányzatát arra, hogy a december ötödike utáni sötétségbe fényt gyújtson, és a maga eszközeivel az összefogás lehetőségét szolgálja. Képviselőtestületünk elhatározta, hogy azon határokon kívüli magyarnak, aki kéri, biztosítja a tiszteletbeli polgár cím megszerzését. Immár több mint 6000 ember élt a lehetőséggel. Az újabb tiszteletbeli polgárok ünnepélyes avatására legutóbb október 14-én került sor a Marosvásárhely közeli Galambodon, ünnepi református istentisztelet keretében. 102 derék, hitbuzgó, galambodi magyarral többen lettünk mi, zalaegerszegiek, de akik ott voltunk ezen a vasárnap délelőttön, mindannyian többek lettünk. A szimbolikus gesztuson túl, a cím birtokosai Zalaegerszegen ugyanazokban a kedvezményben részesülnek - a termálfürdő, kulturális és sportrendezvények kedvezményes látogatási lehetőségei - mint a született egerszegiek.
Török Zoltán zalaegerszegi református tiszteletes ünnepi igehirdetésében a bethesdai csodatevést idézve szólt a kitartás, a hit parancsáról. Tiszteletes úr Balaton melléki születésűként, a tó éjszakai festői képét idézve, a Hold visszatükröződéseként megjelenő varázslatos "ezüsthíd" meghosszabbodását, lelki kiterjesztődését festette a gyülekezet elé, amely immár Zalaegerszegtől Galambodig köti össze a szeretet és az összefogás jegyében a magyarokat. Mi, zalaegerszegiek is többek lettünk a helybéliek szeretetével, igaz hitük tanúságtételével, ragaszkodó, kitartó, őszinte magyarságuk élményével. Remélem, galambodi testvéreink is többek lettek, ahogy Jakab István helyi tiszteletes úr fogalmazott: a "nagyobb testvér" figyelmével és azzal a törődéssel, amit a hivatalos magyar állam megtagadott az erdélyi magyaroktól, de városunk ezt pótolni, biztosítani próbálja, a maga eszközeivel. És többek lettek Zalaegerszeg hivatalos okmányával, amelyen az égi szakrális szférát a város címerének főalakja, Mária Magdolna jelképezi, a haza bölcsének, a zalai Deák Ferencnek szobra az összetartó magyar múltat szimbolizálja, és az a bizonyos három szín pedig a szívünkbe égett, gyötrelmesen nehéz, de utánozhatatlanul szép vállalást: magyarságunkat.
Az ünnepi istentiszteleten Tompagábor Kornél és Csávás Dóra zalaegerszegi színművészek Wass Albert verseinek értő megszólaltatásával emelték költőivé is a két, immár ilyen vállalt módon is összetartozó közösség ünnepét.
A zalaegerszegi és a galambodi gyülekezet az eddigi sikeres együttműködés folytatását határozta el: közös hittantáborokat szerveznek, és létrehoznak egy tájházat is a faluban. Jakab István tiszteletes úr szerint a jó szándékban, a szeretetben ismét láthatóvá vált az Isten a közösség számára. Mi, ott lévő zalaegerszegiek és galambodi testvéreink is részesei lehettünk ennek a csodának, az összefogás és a szeretet tanúságtételének.
Isten valóban velünk volt, és "ha Isten velünk, ki ellenünk. "
Gyutai Csaba, Zalaegereszeg alpolgármestere
Zalaegerszeg, 2007-10-21
