HÍRVIVŐ

 

Az Erdélyi Református Egyházkerület Internetes Hírszolgálata

www.reformatus.ro

 

Feliratkozás: hirvivo-subscribe@yahoogroups.com

Hír beküldése: hirek@reformatus.ro

 

2007 szeptember 14, VI. Évfolyam 38. szám (összesen 274 szám)

 

Előző szám

Legújabb szám

Következő szám

 

 

 

Tartalomjegyzék

 

Bibliáink

Mire jó a keresztyénség?

Parkosítják Bánffyhunyad központját - Falunapokat szerveztek Magyarbikalon

Bölön emlékzászlót kapott

Mákófalva - Munkatársképző tanfolyam

Holland látogatás, ígéretekkel - Torockószentgyörgy

Mezőbergenye ihlette alkotások

"Isten munkatársai vagyunk" 1 Kor 3,9

Doboka - Templomszentelés a kilencfős gyülekezetben

Begyűjteni a fogyó örökséget

Ép természet, ép lélek

Meghívó

Az Erdélyi Református Lelkészértekezleti Szövetség 2007. évi értekezletére

Nagytiszteletű Esperes úr!

Nagytiszteletű Értekezleti Elnök úr!

Kedves Szolgatársaim!

A magyar oktatást vállalta fel a Szeben megyei falu lelkésze és felesége

Bibliaismereti hét

Egyházak közötti párbeszéd - kérdőjelekkel

Új Kezdet augusztusi száma

Közösségi napok Szucságon

Vakációs Bibliahét

 

 

 

Bibliáink

 

 

Csökkentlátók Bibliája Ósz 7 lej kötetenként (3 kötet)

Csökkentlátók Bibliája Úsz 7 lej kötetenként (4 kötet)

Deuterokanonikus Bibliai könyvek 20 lej

Biblia magyarázó jegyzetekkel 55 lej

Családi Biblia Károli 47 lej

Gyermekbiblia 35 lej

Újfordítású Biblia nagy 35 lej

Újfordítású Biblia kicsi 27,5 lej

Újfordítású Biblia Úsz puha kötés 12 lej

Károli Biblia Úsz keménykötés 16,5 lej

Bibliai Atlasz 35 lej

Cigány magyar Úsz. 36 lej

Angol magyar Úsz. 30 lej

Német magyar Úsz. 16,50 lej

Román magyar Úsz. 16,50 lej

 

 

A fenti könyvek mindegyike, megvásárolható és megrendelhető, egyházkerületünk Iratterjesztésénél és egyházkerületünk Biblos könyvesboltjában is.

 

Veres Miklós iratterjesztő

Tel. 0264-592453, 114 mellék

Cím: 400079 Cluj Napoca, str. I. C. Bratianu nr. 51-53

e-mail: iratterjesztes@reformatus.ro

        veresmiklos@reformatus.ro

        konyvesbolt@reformatus.ro

Yahoo messenger: mickeyver

Skype: veresmiki1974

 

 

Mire jó a keresztyénség?

 

Fotó: Gödri Alpár Béla

 

Egyházkerületi testületek és tisztségviselők megválasztásával, valamint kánonrevízióval zárta munkálatait a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház (RELE) első zsinati alakuló ülése. A Kolozsváron szeptember 7-én és 8-án lezajlott kétnapos ülésszakon a zsinati tagok megvitatták a RELE alkotmányát, valamint a kánont, amelyeket úgy módosítottak, hogy azok gördülékenyebbé és hatékonyabbá tegyék az egyházi munkát és az adminisztrációt.

Erről az egyházi munkáról és a hitről beszélt a zsinatot megnyitó ünnepi istentiszteleten Adorjáni Dezső Zoltán püspök is. A RELE három esperese - Juraj Bálint, Köncze G. Árpád és Zelenák József - oltári szolgálatát követően igehirdetésében a püspök a keresztyénség létkérdésiről szólva egyebek mellett úgy fogalmazott: "Mire jó a mi erdélyi evangélikus keresztyénségünk? Mi ennek az értelme, célja, mi a haszna, a relevanciája, ma, a 21. század első évtizedeiben". A püspök magyarázata szerint a hit, a vallás, a keresztyén élet nem a hasznosság és utilitarizmus, a funkcionalitás elvére épül, hiszen valójában ez a megközelítés jelentené a teljes félreértést. "A keresztyén hitnek nincsen haszna. Nem azért hiszek, nem azért ragadom meg Istent, nem azért vagyok keresztyén, mert így sokkal könnyebb dolgom lesz az életben. Mi nem azért vagyunk keresztyének, és nem azért hiszünk Istenben, hogy elérjünk valamit, ami itt és most hasznos, hanem azért hiszek Benne, azért tudok Róla beszélni, azért gyönyörködöm igéjében, mert megtapasztaltam valamit, ami számomra igaz, szép, ami leírhatatlan örömet szerez - amit ezután másokkal is meg szeretnék osztani" - magyarázta Adorjáni Dezső Zoltán püspök, majd Sinjawski rabbit idézve, azt mondta: "Hinni abból az egyszerű okból kifolyólag kell, mert Isten létezik, íme a vallás magában hordja értelmét". Isten szeretetéről szólva a Szentírást idéző püspök arról is szólt, hogy amikor Ádám, az ember elengedte Isten kezét, Isten keze továbbra is kinyújtva marad az ember felé. "Így van ez a mai napig. Sőt Isten ennél is többet tesz, ölelésre tárt karokkal Ő indult el az ember felé. A kereszten Jézus széttárt karjaival a legforróbb isteni öleléssel vonja magához Ádámot, Káint, Lótot, Ézsaut, József testvéreit, a tékozló fiút, téged és engem, az egész emberiséget. Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne veszszen, hanem örök élete legyen" - mondta prédikációjában Adorjáni Dezső Zoltán.

Az ünnepi istentiszteletet követő zsinati munkaülésen Az egyházépítés perspektívái címmel elhangzott előadás kapcsán a püspök négy pontban foglalta össze az egyház munkájának lényegét. Megfogalmazása szerint e munka alappillére a misszió, a diakónia, az oktatás, valamint az ökumenikus és közéleti kapcsolat.

A zsinatot záró áhítat után Adorjáni Dezső Zoltán beiktatta a RELE püspökhelyettesét, Zelenák József esperest, valamint az egyház főtanácsosát, Fehér Attilát és másodfelügyelőjét, Páll Gyulát.

Gödri Alpár Béla, Krónika, 2007-09-14

 

 

Parkosítják Bánffyhunyad központját - Falunapokat szerveztek Magyarbikalon

A bánffyhunyadi önkormányzat számos projektet indított el a közelmúltban - tudtuk meg Szentandrási István helyi alpolgármestertől, aki beszámolt az eddig elért eredményekről. Elmondta, hogy még mindig folynak a helyi vízhálózat felújítási munkálatai, amelyet a tavaly kezdtek el, ezenkívül nemsokára megoldódnak az A1-es és A7-es tömbházak, valamint az Octavian Goga Elméleti Líceum és a Poliklinika melegvíz bevezetésének gondjai is. A vízhálózat felújítását a SAMTID program keretén belül oldják meg, ugyanennek a programnak a keretében tervezik a csatornarendszer korszerűsítését 2009-ben.

Egy másik nagyon fontos projekt a város központi részének parkosítása, amely a tervek szerint új arculatot kölcsönöz majd az egész településnek. A parkosítást előreláthatóan jövő januárban kezdenék el, és a kivitelezésben szükséges összeget, több mint 10 000 lejt a Környezetvédelmi Minisztérium biztosítaná, a helyi önkormányzatnak csak a 10 százalékos önrészt kell előteremtenie. Egyelőre folyamatban van a terv elkészítése.

Nemrég falunapokat tartottak a közigazgatásilag Bánffyhunyadhoz tartozó Magyarbikalon, amelynek megszervezését a helyi tanács és a Communitas Alapítvány támogatta. A 400 lakosú falu rendezvénye több mint 600 embert mozgatott meg, hiszen az elszármazottak is hazatértek erre az alkalomra, valamint jelen voltak a kecskeméti testvérgyülekezet tagjai is. Szombat délelőtt a havasrekettyei vízeséshez, és a Vigyázó közelében található Fehér sziklákhoz szerveztek kirándulást, délután pedig Dr. Sebestyén Kálmán történész, a faluból elszármazott történelemtanár tartott előadást Magyarbikal történetéről. Ezt a Szarkaláb-néptáncegyüttes fellépése követte a helyi Művelődési Házban. A vasárnapi ünnepi istentiszteleten Lacai András kecskeméti lelkész hirdetett igét, és Lukács Endre helyi református lelkész üdvözölte a jelenlévőket. Az eseményen jelen volt még Chiş Nicolae polgármester, Szentandrási István alpolgármester, a helyi tanácsosok, Szép Gyula, RMDSZ alelnök, Dáné Tibor, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke, Kerekes Sándor, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke, Lakatos András RMDSZ alelnök, valamint a bánffyhunyadi Demokrata Párt elnöke, Mircea Maroşan. A falunapi ünnepségen összegezték az elmúlt időszak eredményeit, fejlesztéseit. Itt feltétlenül meg kell említeni azt, hogy a polgármesteri hivatal érdeme a Bánffyhunyadot Magyarbikallal összekötő út, valamint a magyarbikali utcák 80 százalékának leaszfaltozása. Ehhez a Kolozs Megyei Tanácstól és az országos RMDSZ-től kaptak segítséget. Az egyház és az RMDSZ által szervezett rendezvényen jelen volt még Moór Ferenc magyarországi és Felméri Csaba kolozsvári vállalkozó is, akik biofarmmal összekötött négycsillagos szállodát akarnak építeni Magyarbikalon a közeljövőben. Az alpolgármester szerint ez nem csak munkalehetőségeket teremtene a helyieknek, hanem az életszínvonal növeléséhez is vezetne. Ugyanakkor a vízhálózat kiépítésére is ígéretet tett a helyi polgármester, nemsokára ennek a munkálatait is elkezdhetik Magyarbikalon.

D. I.

Szabadság, 2007-09-14

 

 

Bölön emlékzászlót kapott

 

 

Bölön és Pesterzsébet kapcsolata éppen 65 esztendőre nyúlik vissza. 1942-ben hivatalosan is testvérkapcsolatot kötött az erdővidéki település a magyar főváros kerületével.

Volt önkormányzati képviselők akadtak rá az akkori szándéknyilatkozatra és jegyzőkönyvre. A mindenkori bölöni községvezetésnek köszönhető, hogy néhány évvel ezelőtt újra felvették a kapcsolatot Pesterzsé­bettel. Nem zárkóztak el a baráti kapcsolattól, s így az sem talány már a maiak számára, miért áll Erzsébet királyné mellszobra a róla elnevezett bölöni parkocskában. 1942-ben Pesterzsébet országzászlót ajándékozott Bölönnek, melynek hollétére, hisz azóta viharos idők poroztak e tájon, máig sem derült fény. Nem baj, gondolta Pesterzsébet önkormányzata, s jelezte, hogy majdnem hasonmását hozzák el, de ezúttal nem mint országzászlót, hanem emlékzászlóként Bölönnek.

- Az öttagú küldöttség élén Szabados Ákos polgármesterrel Székelykeresztúrról, a Kistérségi Napokról érkezett Erdővidékre. Pesterzsébet testvértelepülése a Nagy-Küküllő mentén fekvő városnak is - tájékoztatott Sikó Imre bölöni polgármester. - Nagy meglepetés volt számukra, hogy a Brassó megyei Szászmagyaróson vártuk őket népviseletbe öltözött fiatalok csoportjával, lovas bandériummal, éppen ott, ahol valamikor az Olt országhatárt képezett Magyarország és Románia között, négy évre elválasztva minket a folyó túlsó oldalán fekvő magyar Apácától és Ürmöstől.

A vendégeket az unitárius vártemplomnál újabb csoport fogadta. A polgármester és t. Fancsal Zsolt helybeli református lelkipásztor köszöntötte a vendégeket. A zászlót, s az azzal járó díszoklevelet az unitárius istentiszteleten vette át Bölön község polgármestere (képünk). A vendégeknek bemutatták a település műemlékeit, megtekintették a falumúzeumot. Sikó Imre polgármester elmondta, hogy a pesterzsébeti önkormányzat anyagi segítségben részesíti azt a helybeli napközi otthont, amelyre állami támogatást nem kaphattak, s amelyet a vakáció ideje alatt az önkormányzat és a szülők önerőből működtettek.

Kisgyörgy Zoltán, 2007-09-13

 

 

Mákófalva - Munkatársképző tanfolyam

Szeptember 3-án délután érkeztünk meg Kalotaszeg egyik Nádas-menti településére, Mákófalvára. 14-en voltunk, fiatal résztvevők, akiket öt vezető felügyelt és irányított. Mindannyian részt vettünk már hasonló jellegű tanfolyamokon, mert úgy éreztük, fontos segítséget kapni abban, hogy a fiatalokhoz könnyebben közeledhessünk. Célunk az, hogy munkatársként segítsük a lelkipásztorokat az ifjúsági munkában.

A mákófalvi református gyülekezeti ház új vendégszobáiba a helyi lelkipásztor szállásolt el bennünket, s itt vettünk részt a különféle képzési gyakorlatokon, előadásokon. Mindössze öt napot voltunk együtt, de ez az öt nap még öt percnek sem tűnt. Nagyon könnyen összebarátkoztunk.

A tanfolyam mottója és üzenete a Szentírásból származó I. Timótheus 4,12 és a Rómabeliekhez írott levél 8,28-30 alapján egész héten végigkísérő gondolatok voltak, amelyekről aztán sokat beszélgettünk.

Öt nap alatt több fontos területet érintő előadást hallgattunk meg. Volt szó gyermekmunkáról, elsősegélynyújtásról, táborszervezésről, projektmenedzsmentről és pályázatírásról. Nem csupán előadásokon és bibliaórákon vettünk részt, hanem sok érdekes csoportdinamikai gyakorlatot és játékot tanultunk, Berszán Katinka és Márton Előd irányításával. Ezek mellett volt sok éneklés, sportolás, játék, kirándulás is, találkoztunk néhány helybeli IKÉ-s fiatallal, és megismertük a mákófalvi "cifra szobát".

A tanfolyam záró estéjén Job Domokos krasznamihályfalvi lelkipásztor szolgáltatta ki az úri szent vacsorát, majd Nagy Tibor érszentkirályi lelkipásztor, az Erdélyi IKE elnöke szívhez szóló gondolatokkal búcsúzott el a csoporttól.

Nagyon kellemes volt ez az öt nap, és határtalan örömet jelentett az, hogy vannak még olyan fiatalok, akik az Úr munkatársai szeretnének lenni.

A képzés fiatal résztvevői

Szabadság, 2007-09-13

 

 

Holland látogatás, ígéretekkel - Torockószentgyörgy

Három évvel ezelőtt az anyaországi Pócsmegyeren a Coevorden nevű holland kisváros egyik református gyülekezetének tagjai erdélyi kapcsolat után érdeklődtek. Éppen ott járt Lőrincz Konrád felenyedi és torockószentgyörgyi református lelkész, aki kitűnően beszéli a holland nyelvet.

Megismerkedtek, és azóta a hollandok többször ellátogattak Nagyenyedre, ahol a Bethlen Gábor Kollégium I-VIII. osztályos bentlakásának a felújításában komoly anyagi részt vállaltak. Jó ügyet szolgáltak, a szórványban élő tanulók anyanyelven való oktatását segítették tettükkel.

Idén kicsit feljebb jutottak a térképen, és az Enyedtől 21 km-re lévő Torockószentgyörgyre látogattak a holland testvérek. Látogatásuk célja az volt, hogy megismerkedjenek a helyi református közösséggel, és feltérképezzék a környékét. Ez alkalommal hatan érkeztek: néhányan már jártak itt, mások először voltak Erdélyben. A torockószentgyörgyiek nagy szeretettel fogadták őket. A találkozót a kis református templomban szervezték meg, ahol Lőrincz tiszteletes kétnyelvű áhítatot tartott a közel 30 tagot számláló gyülekezetnek és a fapapucsok országából érkezett hat vendégnek. Megemlítette, hogy a távoli ország testvérgyülekezete lelkiekben eddig is támogatta a szentgyörgyi reformátusok kis csoportját. A szertartás után a templom előtt kezdődött az ismerkedés, ahol két szentgyörgyi fiatal, Bara Attila és Bara Xénia torockói népviseletben üdvözölte a vendégeket.

Az ebéd és a somogyi kalács elfogyasztása közben főleg a holland református egyház szokásai iránt érdeklődtek a helybeliek, akik meghívást is kaptak egy hollandiai látogatásra. A találkozó megszervezésében részt vett Patányi Ferenc főgondnok, Balázs Bálint nyugalmazott tanító és természetesen a helybeli asszonyok: Balázs Anna, Varga Ilona, Bara Magda, Géczi Cecilia, Szakács Anna, Géczi Anna. Később a hollandok megismerkedtek a várral és a faluval. Megígérték, hogy visszajönnek, és segítenek a parókia épületének felújításában, illetve vendégszoba kialakításában.

Bakó Botond, Szabadság, 2007-09-13

 

 

Mezőbergenye ihlette alkotások

A Marosvásárhelyi Református Esperesi Hivatal Bernády téri székhelyén nyílik meg szeptember 16-án, vasárnap délben 12 órakor az ötödik Mezőbergenyei Alkotótábor kiállítása. A tárlaton, amelyet Kedei Zoltán festőművész és Kali Ellák főgondnok ajánl a közönség figyelmébe, 16 alkotó munkáit tekinthetik meg az érdeklődők. A megnyitón fellép a mezőbergenyei Domahidi trió és verseiből olvas fel Dán Éva költő.

Népújság, 2007-09-13

 

 

"Isten munkatársai vagyunk" 1 Kor 3,9

 

 

A proMissio Egyesület, az Országépítő Alapítvány támogatásával, 2007. augusztus 27-31. között nőszövetségi munkatársképző tanfolyamot szervezett Jódratosnyán.

A Marosi és Maros-Mezőségi egyházmegyék nőszövetségei számára meghirdetett képzés 24 résztvevője hitben megerősödve új ismeretekkel és élményekkel gazdagodott a tartalmasan felépített program során.

A képzés célja: személyes és közösségi értékeink felismerése, megerősítése, gyülekezeteinkben való szolgálati lehetőségek megkeresése, nőszövetségi csoportok közötti együttműködés kialakítása, valamint közös programok szervezése.

A program sokszínűségét a pontosan meghatározott cél köré felsorakoztatott változatos tevékenységek biztosítottak. Ízelítőül az ötnapos program kínálatából: A csoportvezetés etikája, Közösségépítés, Konfliktushelyzetek és Konfliktuskezelés közösségeinkben, Lelkigondozás. De szó volt baba-mama klubokról, a családsegítő szolgálatról, nőszövetségi programokról is.

Az új szemléleten alapuló és a mai elvárásoknak megfelelő képzésen sikerült igazi közösséggé kovácsolódni, cselekedve tanulni, megtapasztalni új érzéseket és felfedezni új képességeket magunkban.

 

 

A lelkeket mélyen megérintő áhítatok reménységet és vigasztalást nyújtottak a szomorú szívűeknek, de erőt és bíztatást is a feladatok felvállalásához. Az imádságos hangulatot őrizték és erősítették a gondosan megválasztott énekek. A nap bármely szakában szívesen énekeltünk, néha tanulás céljából, máskor lelkünk felüdüléséért, vagy éppen tevékenységre hívogatóként csendült fel az ének.

A színvonalas előadások hasznos és alkalmazható információt nyújtottak a sok esetben nehézségekkel küszködő közösségek számára. Az előadásokat kiegészítő csoportos foglalkozásokon elmélyíthettük és alkalmazhattuk a hallott ismereteket, ily módon alapot teremtve egy-egy otthoni tevékenység elindításához is.

Hisszük, hogy a mag, amelyet magunkkal hoztunk, saját közösségeinkben elültetve gyümölcsöt fog teremni, "némely száz annyit, némely hatvan annyit, némely pedig harminc annyit" (Mt 13,23).

Tanulni nemcsak az előadásokból lehetett, hanem egymástól is. Beszámolók hangzottak el különböző nőszövetségi tevékenységekről, megismertünk új lehetőségeket és konkrét elhatározások is születtek.

Kiemelkedő eseménye volt a képzésnek a zarándoklat. Református fülünknek talán kissé idegenül cseng a kifejezés, mégis érdemes kitartani mellette, mert többet jelent, mint egy kirándulás vagy séta a természetben. A megállókon elhangzott Ige a természetre, mint Isten csodálatos ajándékára, irányította szemünket, szívünket pedig hálára indította.

 

 

A kézműves foglalkozásokon megtanultunk gyöngyöt fűzni és ötleteket gyűjtöttünk képeslapok készítéséhez. Betekintést nyertünk a dekoratív terítés valamint a szalvéta hajtogatás rejtelmeibe és jó háziasszonyhoz illően újdonságokkal gyarapítottuk receptgyűjteményünket.

Köszönettel tartozunk mindazoknak, akik áldozatos munkájukkal lehetővé tették a program megszervezését és lebonyolítását. Reméljük, hogy ez nemcsak egyszeri alkalom volt, hanem első szeme egy nagyon szép gyöngysornak!

Isten gazdag áldását kívánom mindannyiunk életére és szolgálatára!

Demeter Imola Zsuzsanna, 2007-09-11

 

 

Doboka - Templomszentelés a kilencfős gyülekezetben

Szeptember 9-én, vasárnap hálaadó istentiszteletet tartott a Lóna-völgyi dobokai szórványgyülekezet. A jelenleg alig 9 lelket számláló reformátusság a maga erejéből, illetve az elszármazottak és néhány külföldi jótevő adományából teljesen felújította 1742-ben épült templomát. A zsúfolásig megtelt templomban - ahogy ezen a vidéken természetes - együtt örvendezett a kisszámú magyarság és a helyi ortodox románság is, amely jóval nagyobb számban töltötte be a padok többségét.

Vetési László szórványügyi előadó igehirdetésében Jézus megdicsőülésének történetét idézte, amelyben a tanítványok három hajlékot szeretnének építeni, mert jó nekik együtt lenni. Dobokának is eddig éppen három történelmi temploma enyészett az elmúlt évszázadok viharaiban (egy a vármegyének is nevet adó Doboka várában, a másik kettő a Boldogasszony és a Szent-Erzsébet nevére szentelt templom), amíg a régi köveiből újjá épülhetett a mostani. Tőkés Ferenc, a kendilónai missziói gyülekezet és egyben Doboka beszolgáló lelkésze köszöntötte az egybegyűlteket, majd a gyülekezet történetét és a felújítási munkálatokat ismertette. Kiemelte Kolozsi János gondoknak és feleségének, Monikának önzetlen áldozatát és kétkezi munkáját, akik a munkálatok nagy részét, köztük egy támpillér újjáépítését ketten végezték el. A helyiek mellett szólt azokról, akik anyagi áldozatokat hoztak a felújításért: a holland testvérek mellett a hajdani földbirtokos, Gidófalvi István unokáját, Tóth Kálmánt említette, és az alkalmi vendégként arra járó amerikai Szilágyi György, valamint a magyarországi Ingris Gyöngyvér és Kapitány Balázs jelentős anyagi hozzájárulását.

Gudor Lajos esperes és a helyi polgármester, Petrindean Valer köszöntő szavai után az ünnepség igazi meglepetése következett. Dr. Székely Árpád, a Kolozsvári Református Kollégium igazgatója a missziói kör falvainak kevéske híveiből igen színvonalas alkalmi kórust szervezett. A kendilónai, magyarköblösi és dobokai hívek énekekkel örvendeztették az egybegyűlteket, majd Terebesi László és Salamon Mária szavalata zárta az ünnepséget.

V. J., Szabadság, 2007-09-12

 

 

Begyűjteni a fogyó örökséget

A székely Mezőség jellegzetességeinek megörökítése és az utókornak való átadása érdekében jött létre a Mezőbergenyei Alkotótábor, amely az elmúlt hetekben ötödik alkalommal látta vendégül mindazokat a képzőművészeket - 16 alkotót határon innen és túl -, akiket már korábban is megihletett e tájegység különleges szépsége a múlt lassan feledésbe merülő örökségével együtt, illetve akik most ismerkedtek e Marosvásárhely közeli falu életével.

Ősz P. Zoltán nyugalmazott tanár, az alkotótáborok hűséges és lelkes szervezője szerint az idén is folytatták az eddig megkezdett munkát, azaz mindannak a begyűjtését, amit még felkínál a változó mezőségi táj, ami még él a hagyományokból, továbbá a helybeliek mindennapi életét, foglalatosságait.

- Most, amikor már csak helyenként bukkanunk a nem is olyan rég még élő hagyományokra, szeretnénk e kisközösség és mindnyájunk javára feltérképezni mindazt, ami ma még megtalálható, ki-ki a saját alkotási technikája szerint, színekkel és vonalakkal, olajban, pasztellben, grafikában illetve textíliák valamint a fényképezőgép segítségével. A meghívottak - Bálint Zsigmond, Czirjék Lajos, Duha László, Fábián Margit, Gyenes Tibor, Hadnagy Gabriella, Hintea Máriusz, Iszlai Irma, Iszlai István, Jámbor Rozália, Károly-Zöld Gyöngyi, Király Péter, Nagy Katalin, Suba Piroska és V. Dégi Éva - teljes erőbedobással igyekeztek ennek a célnak eleget tenni.

A jó hangulathoz hozzájárult az idő is, no meg a szervezők igyekezete, hogy mindennap valami meglepetéssel szolgáljanak a tábor részvevőinek. Bálint Zsigmond a falu mindennapjairól készült képeit vetítette, Ősz P. Zoltán görögországi élményeiről számolt be fényképek segítségével, a bergenyei lányok modern tánccal kedveskedtek, s nem hiányzott a nosztalgiazene és a tánc sem. A helybeli lelkész humoros verseket, Ősz P. Zoltán saját műveiből olvasott fel, s utolsó este a lelkészcsaládból álló Domahidi trió szórakoztatta klasszikus zenével a részvevőket, akiket a református egyházközség gyülekezeti otthonában szállásoltak el. Ennek nagytermében állították ki a táborban készült alkotásokat, amelyeket a vasárnapi megnyitón Molnár Dénes méltatott szakmai szempontból, majd a részvevők nevében Bálint Zsigmond mondott köszönetet a vendéglátásért. A tárlaton a szervezők meglepetésnek szánták Kali Margit népdalénekes műsorát. A helybeliek érdeklődését jelzi, hogy ezúttal zsúfolásig telt a terem, ahol a tombolán három művész, Dégi Éva, Suba Piroska és Gyenes Tibor alkotását sorsolták ki, a nyertesek nagy örömére.

Az egyik legjobban sikerült bergenyei tábor szervezésében az Ősz családon kívül, akik a táborozók ellátásáról és jó közérzetéről gondoskodtak, a helybeli református egyházközség, a Mezőpaniti Polgármesteri Hivatal és tanács, Bartha Márton, a Therezia cég vezetője, Iszlai István valamint Mihály Andor tanácsos és családja vállalt részt. A zárókiállításon részt vevő Kali Ellák műépítész, a Maros-Mezőségi Egyházközség főgondnokának meghívására állítják ki vasárnaptól az alkotásokat Marosvásárhelyen, majd Kolozsváron a Pata utcai református egyházközség tanácstermében. A bergenyeiek pedig arra készülnek, hogy a régi iskola egyik szárnyában, amelyet visszakapott az egyház, a falumúzeum mellett egy állandó tárlatot rendezzenek be az alkotótáborban készült művekből - tudtuk meg Ősz P. Zoltántól.

(bodolai), Népújság, 2007-09-12

 

 

Ép természet, ép lélek

 

 

"Ép természet, ép lélek" mottóval vidám napot szervezett Keresztváron, szeptember 1-én a Református Egyházközség.

Kis Zoltán református lelkipásztor vezetésével több mint 35 gyermek vett részt a parókia- és templom körüli takaritásban. Ezt követte közös bográcsozás, rajzverseny, kötélhúzás, limbótánc, ügyességi verseny. A vidámság nemcsak a gyermekek szivébe, hanem a szülők lelkébe is bellecsöppent, akik gyermekeikkel együtt részt vettek minden játékban, szórakozásban. Az este szabadtéri bulival zárult.

A nap célja, hogy tiszta természetben kell élnünk és mikróvilágunkról mi felelünk.

 

 

 

 

Különös köszönet támogatónknak: a keresztvári RMDSZ-nek, valamint a Lila bárnak.

Kis Zoltán ref. lp.

 

 

Meghívó

Az Erdélyi Református Lelkészértekezleti Szövetség 2007. évi értekezletére

 

Erdélyi Református Lelkészértekezleti Szövetség

Conferinţa Preoţilor Reformaţi ai Districtului Ardelean

Conference of Transylvanian Reformed Clergymen Union

Pfarrverein des Siebenbürgisch-Reformierten Kirchendistriktes

 

Kedves Szolgatársunk!

 

Tisztelettel és szeretettel meghívunk az idei kerületi lelkészértekezletre, melyet Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban tartunk október 10-11-én (szerdán-csütörtökön) a mellékelt program szerint.

Idei értekezletünkön az egyház és politika viszonyával kapcsolatos kérdéseket taglaljuk előadóink, dr. Abraham van de Beek amszterdami teológiai professzor, Püski Lajos debreceni lelkipásztor és Sógor Csaba lelkipásztor, szenátor segítségével. Ezenkívül Teológiai Intézetünk helyzetéről dr. Adorjáni Zoltán dékán, Egyházkerületünk életéről pedig dr. Pap Géza püspök tart beszámolót.

Szeretettel kérünk, hogy részvételi szándékodat jelezd folyó év szeptember 20-ig az egyházmegyei lelkészértekezleti elnöknél.

 

Életedre és szolgálatodra Isten áldását kérve

Tiszteletel és szertettel köszöntünk:

 

 

 

Elnök

Dr. Kállay Dezső

400124 - Kolozsvár

Avram Iancu tér 13/5

kallay@proteo.cj.edu.ro

 

Titkár

Sógor Géza

400370 - Kolozsvár

Motilor 84

sogeza@gmail.com

0264-594040

 

 

Nagytiszteletű Esperes úr!

Nagytiszteletű Értekezleti Elnök úr!

Kedves Szolgatársaim!

 

Amint már jeleztem, idei kerületi értekezletünket október 10-11-én tartjuk, Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban. A programunk már megvan, de a hivatalos meghívó kiküldésével meg kell várnom, amíg Pap Géza püspök visszaérkezik a szebeni ökumenikus konferenciáról. Tudva, hogy helyi szokás szerint több egyházmegyében már jövő héten sor kerülhet a havi adminisztratív értekezletre, a Főtiszteletű úrral való megegyezés szerint már most küldöm a szükséges információkat. A hivatalos, láttamozott meghívó a jövő hét második felében felkerül az Egyházkerület és a RORLÉSZ honlapjára, onnan letölthető, s szükség szerint sokszorosítható és kiosztható a lelkészeknek.

A programban látni fogjátok, hogy nemcsak az egyház és politika viszonya körül felmerülő kérdésekkel foglalkozik értekezletünk, hanem időt szakítunk Teológiai Intézetünk helyzetének ismertetésére, és az Egyházuk életét érintő legfontosabb kérdések megvitatására. Mindkét beszámoló/találkozó megérdemli, hogy odafigyeljünk rá.

A Bethlen Kata Diakóniai Központ az idén is önköltségi áron kínálja szolgáltatásait egyházi rendezvényünknek. Ezért minden résztvevőtől, függetlenül attól, hogy a közös étkezéseken és kávézásokon vesz részt, vagy szállást is igényel, csak 35 RON részvételi díjat kérünk. A költségek fennmaradó részét a lelkészértekezlet saját alapjából fedezzük. Reménység szerint a messziről érkezők utazási költségeinek egy részét is téríteni tudjuk - gondolok itt elsősorban azokra, akik 200 kilométernél távolabbról jönnek, és legalább hárman utaznak egy autóban.

A fentiek ismeretében tisztelettel kérlek a következőkre:

- küldjétek el a résztvevők névsorát legkésőbb szeptember 25-ig Sógor Géza értekezleti titkárnak

- vegyétek számba, hányan igényelnek szállást és ellátást (lásd a bejelentkezési lapot a mellékletben). Függetlenül attól, hogy mindenki ugyanazt az összeget fizeti (a részvételi díjat), tudunk kell, hányan vesznek részt a közös étkezéseken, és szállást kell foglalnunk az igénylőknek.

- amennyiben módotokban áll, gyűjtsétek össze már otthon a részvételi díjakat. Így, ha a résztvevők hivatalos elismervényt igényelnek a Diakóniai Központtól, az ügyintézés zökkenőmentesebben zajlik.

- hozzátok magatokkal az idei értekezleti tagdíjakat is. Erre most különösen nagy szükségünk van, hogy az értekezletünk többletköltségeit (a szállást, az ellátás egy részét és az útiköltség térítéseket) biztosan fedezni tudjuk.

Tekintettel arra, hogy értekezletünk jó előkészítésében a nagytiszteletű esperes urak igen hathatós segítséget nyújthatnak az egyházmegyei értekezleti elnököknek, ezt a levelet - ott, ahol elektronikus postacím állt rendelkezésemre - nemcsak az esperesi hivataloknak, de Esperes uraimnak is tisztelettel megküldöm. Kérlek, karoljátok fel és támogassátok közös ügyünket, ha kell az értekezleti tagdíjak begyűjtésének egyházmegyei szintű megszervezésével is.

 

A közelgő találkozás reményében tisztelettel és szeretettel üdvözöl,

Mindnyájatok életére és szolgálatára gazdag áldást kíván:

 

Kolozsvár, 2007. szeptember 7.

 

Kállay Dezső

kerületi elnök

 

 

Az Erdélyi Református Egyházkerület Lelkészértekezleti Szövetsége

2007. október 10-11-én tartandó értekezletének

 

P R O G R A M J A

 

2006. október 10., szerda

 

13,00 - 14,00    - Érkezés, elszállásolás

14,00 - 15,00    - Istentisztelet; az értekezlet megnyitása

15,00 - 16,00    - Egyház és politika. Előadó: dr. Abraham van de Beek

16,00 - 16,30    - Szünet

16,30 - 18,00    - Az előadás megbeszélése - plénum

18,00 - 18,30    - Szünet

18,30 - 20,00    - Beszámoló a Protestáns Teológiai Intézet helyzetéről: dr. Adorjáni Zoltán dékán. Beszélgetés

20,00 - 20,30    - Áhítat

20,30               - Vacsora

 

2006. október 11., csütörtök

 

8,00 -   8,30      - Reggeli

8,30 -   9,00      - Áhítat

9,00 - 10,00      - Az Egyház szerepe és hatása a közéletre és a társadalom. Előadó: Püski Lajos lelkipásztor

                       - Evangéliumi küldetés, politikai célkitűzések.

                       Előadó: Sógor Csaba lelkipásztor, szenátor

10,00 - 10,30    - Szünet

10,30 - 11,30    - Az előadás megbeszélése - plénum

11,30 - 12,00    - Szünet

12,00 - 13,30    - Fórumbeszélgetés egyházi életünk aktuális kérdéseiről. Bevezeti: dr. Pap Géza püspök

13,30 - 14,15    - Záró istentisztelet

14,15               - Ebéd, elutazás

 

 

A magyar oktatást vállalta fel a Szeben megyei falu lelkésze és felesége

"Eddig tíz gyerekünk volt, az ősztől tizenegy lesz" - újságolja mosolyogva Zsebe Ildikó, a Szeben megyei Mihályfalva óvónője. A tekintetéből sugárzó öröm semmivel sem összetéveszthető; ilyent csakis egy szórványban tanító pedagógus arcán lehet időnként észlelni. Bár Mihályfalván a magyarság aránya nem süllyedt a kritikus határ alá, minden egyes magyar óvodába íratott gyerek az anyanyelvű oktatás és az ezt biztosító pedagógus apró kis győzelmét jelenti.

Egy olyan győzelmet, amiért egy tömbmagyar településen élő és oktató óvónőnek, tanítónőnek vagy tanárnak nem kell különösképpen megküzdenie. Az óvónő és lelkész férje annál is inkább tudnak örülni minden apró megnyert csatának, mivel öt évvel ezelőtt ők indították újra az anyanyelvű oktatást.

"Akár az első osztályt is újraindíthattuk volna, a tavaly volt is négy iskolás korú gyermek, de a tanfelügyelőség nem engedélyezte. Akkor azt mondtuk, sebaj, naponta bevisszük a gyerekeket Kiskapusra, de ebbe már a szülők nem egyeztek bele" - mesél a tavalyi kudarcról Zsebe Ildikó. A papné viszont bizakodó, mivel látja, hogy a faluban egyre több gyermek születik. Szerinte előbb-utóbb csak elkezdődhet az anyanyelvű oktatás a falu elemi iskolájában.

Bibliaóra irodalommal és történelemmel tarkítva

Férje, Zsebe Attila is optimista. Derűlátásra okot a Nagyszebentől mintegy harminc kilométerre fekvő faluban uralkodó hangulat ad. Mihályfalván a románok és magyarok rég nem acsarkodnak egymásra.

"Lehet, hogy meglepő, de a vegyességnek, amiben mi itt Mihályfalván élünk, nem csak átka van. Megértük azt az időt is, amikor a félig román, félig magyar családok is egyre jobban értékelik a magyar nyelvet és kultúrát" - állítja a református lelkipásztor, aki gyermekhittanóráit a Biblián kívül az anyanyelv alapvető ismereteivel, majd a magyar irodalom és a történelem játékos tanításával gazdagítja. Bár egyesek időnként túl könynyedén átváltanak anyanyelvükről románra, a mihályfalviak identitástudatával nincs gond, állítja Zsebe.

Felesége szerint a faluban nincs olyan magyar család, aki állítólagos érvényesülési vagy kényelmességi meggondolásból román tagozatra íratná gyerekét. Egyre gyakrabban fordul elő, hogy a vegyes házasságból származó, ortodoxnak keresztelt gyermeket is magyar óvodába küldik. "Nem akarok dicsekedni, de a szülők látják a különbséget a két csoport között. Előfordult, hogy a Szebenből érkező román nemzetiségű tanfelügyelő is megjegyezte, hogy ő nem érti, amit tanítunk, de a terem díszítéséről már fel tudja mérni, hogy itt komoly munka folyik" - büszkélkedik Zsebe Ildikó. Szavai nem üres dicsekvésként hangzanak. Különben a Medgyest és Nagyszebent összekötő főút mentén fekvő, jóval nagyobb településnek számító Nagyselyk magyar lakói nem küldenék óvodába gyerekeiket a félreeső falvacskába. Az ingáztatást a lelkész vállalta saját autójával.

"A szórványban csakis a vegyességen alapuló stratégia kialakítása segít identitásunk megőrzésében" - mondja. Zsebe Attila szerint ennek nyitja az, hogy miként sikerül megértetni a többségi nemzet tagjaival az összetartás fontosságát. "Tudatosítani kell bennük, hogy ahhoz, hogy majd együtt kóstoljuk az Isten által adott gyümölcsöt, a közösségért is együtt kell dolgozzunk" - vallja. Zsebe úgy érzékeli, a mihályfalvi románság "kezdi észrevenni, hogy Európa kapuja napról napra tágul".

Nem jutnak a szász evangélikusok sorsára

A monda szerint miután a falu régi evangélikus temploma leégett, az újnak a helyét a szászok úgy választották meg, hogy egy atyafi kilőtt egy nyílvesszőt, ahová az esett, oda építették Isten házát. A templomot gyönyörű szárnyas oltár és máig szépen szóló orgona ékesíti. Egy a gond: két kivétellel mára senki nem maradt, aki az igét és a sípok búgó hangját hallgathatná. A kitelepedés helyett az itthon maradást választó szász anya és fia kivételével mindenki elment. Kettőjükért havonta egyszer az evangélikus egyház mikrobusza érkezik és a többi egykori szász településekről összegyűjtött idős emberrel együtt a muzsnai erődtemplomban tartott istentiszteletre szállítja.

Egyelőre sem a kihalás, sem az elöregedés veszélye nem fenyegeti viszont a református közösséget. Mihályfalva magyarságát - két-három, Bólyáról áttelepült katolikus kivételével - százhuszonhárom református képezi. Ők az 1730-as években, Szalánczy István és Tűri Margit adományaiból épült templomba járnak. Az istentiszteletek látogatására a vegyesség pozitívuma rányomja a bélyegét. A lelkész csak örülni tud annak, hogy nagyobb ünnepek alkalmából a más etnikumhoz és felekezethez tartozó házastársak is szívesen beülnek a református istentiszteletre.

A prédikáció nyelvét illetően viszont nem ismer kompromisszumot. "Ha két nyelven szolgálnék, még többen lennének a padsorokban, talán kétszer annyian, mint jelenleg - állítja a pap. - De egy idő után sokan elkényelmesednének, és kérnék a román nyelvű istentiszteletre való áttérést. Egyházunk anyanyelve viszont a magyar, amit csak temetéseken egészítek ki a románnal." Mindemellett a református egyház és lelkipásztora korrekt viszonyt ápol a falu ortodox pópájával. Zsebe azt tervezi, hogy a 2008-as imahétre Damian atyát is meghívja.

A Zsebe házaspár örömére Mihályfalván pezseg az egyházi és közösségi élet. A Bibliaórákat az óvodástól a nyolcadikosig minden magyar gyermek látogatja. Rendkívül tevékeny a többnyire idősek alkotta kórus is, mely nemcsak a helyi és környékbeli templomokban, hanem Erdély más részeiben is fellépett már. A gyülekezet mindig méltóképpen megünnepli az egyházi és nemzeti ünnepeket. Nincs olyan év, hogy a fiatalabbik nemzedék ne készülne az öregek meg az anyák napjára valamilyen kis, szívhez szóló műsorral. Legutóbb az augusztus 12-i dátumot írták piros betűkkel a mihályfalvi közösség naptárában. Ez a nap ugyan nem kötődik vallási ünnephez, de ekkor konfirmált három ifjú.

A gyülekezet nemcsak lelkiekben és szellemiekben gyarapodik. Az anyagi támogatást nyújtó holland emmelodi protestánsoknak és a helyi kétkezi munkával hozzájáruló családoknak köszönhetően a parókia udvarán háromszintes gyülekezeti ház épül. A tető alá került és levakolt épületen az utolsó simításokat végzik, de az avatására jövő esztendőig várnak. A földszinti gyülekezeti terem és konyha fölött az emeleten húsz vendég fogadására alkalmas hálókat is kialakítottak.

"Nincs okunk a panaszra, mert életképes gyülekezet vagyunk. Ugyanakkor reméljük, hogy a turizmusból valami mellékjövedelme is származik majd az egyháznak. Mert a szórványban sokszor magunkra vagyunk utalva" - jegyzi meg Zsebe Attila.

Szucher Ervin, www.kronika.ro, 2007-08-31

 

 

Bibliaismereti hét

A székelyudvarhelyi Belvárosi Református Egyházközség szervezésében bibliaismereti hetet tartanak. A gyermekek keresztény hitének erősítését és közösségük építését szorgalmazó bibliaismereti hét programjai szombatig tartanak a Bocskai István Közösségi Házban. A résztvevők bibliai történetekkel ismerkedhetnek, énektanuláson, közösség- és értelemfejlesztő játékokon, kirándulásokon vehetnek részt, a hét valamennyi napján a gyülekezet nőszövetsége szeretetvendégséget tart. A hagyományosan iskolakezdés előtt szervezett bibliaismereti hétnek naponta mintegy száz résztvevője van.

Hargita Népe, 2007-09-11

 

 

Egyházak közötti párbeszéd - kérdőjelekkel

 

 

Beszélgetés Dr. Bölcskei Gusztáv püspökkel, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnökével, a Református Világszövetség Európai Tanácsának elnökével

- A III. Európai Ökumenikus Nagygyűlés ismét közös asztalhoz ültette Európa történelmi egyházait. Bár napjainkban egyre többet beszélünk az ökumenizmusról, amely a különböző felekezetekhez tartozó keresztények, illetve egyházaik egymáshoz való közeledését kellene, hogy jelentse, rendszerint mégis külsőségnek tűnik ez a kapcsolat, az egyházak együttműködését mindenki a maga módján ítéli meg. Református püspökként mi erről az Ön véleménye?

- 1948-ban, amikor az ökumenikus mozgalom elindult, és megalakult az Egyházak Világtanácsa, az atyák nagy optimizmussal tekintettek elébe. Az volt az elvárásuk, hogy gyors közeledés legyen az egyházak között. Az ökumenikus mozgalom először csak a protestáns egyházak között bontakozott ki, aztán 1961-ben az ortodox egyházak is beléptek a világtanácsba. A római katolikus egyház mind a mai napig nem tagja ennek a szervezetnek. Hivatalosan ma nincs olyan intézmény, amelyben katolikusok, ortodoxok és protestánsok egy testületben működnének. A kezdeti nagy fellángolást, várakozást jelentősen tompította a katolikus egyház II. Vatikáni Zsinata, a reformzsinat. A kezdeti ökumenikus mozgás kissé leállt, hiszen a legtöbben rájöttek, hogy belátható időn belül nem jöhet létre szervezeti egység. Az ökumenikus párbeszédben, véleményem szerint, nagyon messziről kell indulnunk. Hosszú utat kell megtenni ahhoz, hogy egymást megismerjük, megértsük. Az ökumenizmus hasonlót jelent számomra, mint amikor régen, a téli estéken a családok elmentek szomszédolni. A szomszédoknál is jó lenni, de az embernek nem az az otthona. Sokféle előítéletet, idegenkedést kell legyőzni, meg kell tanulni a másik egyház, a másik hagyomány formanyelvét. Ha azt keressük, hogy miért nem olyanok, mint mi, soha nem fogunk közelebb jutni egymáshoz. Az ökumenikus mozgalomban sokszor játszanak szerepet nem teológiai, nem kifejezetten egyházi vélemények, mint hatalmi, politikai faktorok. Különösen nehéz a helyzet ott, ahol az egyes felekezetek nagyon eltérő arányszámban vannak jelen: a többségi egyház nem akar tudomást venni egy kisebbségi egyházról. Amikor az ökumenikus mozgalomban egységről beszélünk - a mostani találkozón is sokszor hivatkoztak Jézus imádságára ("Szent Atyám, tartsd meg őket a te neved által, amelyet nekem adtál, hogy egyek legyenek . . .") -, itt és most az a kérdés, hogy miben legyünk egyek. A szervezeti egységre kevés az esély. A bibliai megközelítés felől azt mondhatom: az egyházak legyenek egyek Krisztus követésében.

- A katolikus egyháznak több olyan mozgalma van, amely az ökumenét tűzte zászlajára. A Chiara Lubich vezette Fokoláré Mozgalom például elkötelezett szervezete az egyházak közötti párbeszédnek. Az ökumenizmus vajon egy-egy kiemelkedőbb egyházi személyiség nevéhez kötődik jobban?

- Biztos vagyok abban, hogy személyek is nagymértékben befolyásolják az egyházak közötti párbeszédet. Nyilván a Fokoláré egy kedves, szimpatikus mozgalom, de azért a római katolikus egyháznak más a hivatalos álláspontja. A katolikus egyházon belül jól el tudják helyezni az ilyen kegyességi irányzatokat, mozgalmakat, néha sokkal jobban, mint mi, protestánsok. Nyílván az ilyen mozgalmakhoz kellenek a kiemelkedő személyiségek, ugyanakkor kell hozzá nagyon sok türelem.

- Említette a mozgalmak integrálását. Míg a katolikus egyházban ez természetes jelenség, a protestánsoknál sokkal nehezebb szót érteni az ilyen kezdeményezésekkel. Mi ennek a magyarázata?

- A katolikus egyházon belül vannak olyan mozgalmak, amelyek egymástól legalább annyira különböznek, mint egy-egy protestáns mozgalom vagy irányzat, azonban van egy közös egység, amelyet mindannyian vallanak. Ezt az egységet a Vatikán újabb és újabb nyilatkozataiban mindannyiszor megerősíti. A Vatikán legújabb nyilatkozata, amely - joggal - nagy felhördülést okozott protestáns körökben, arról is szól, hogy a katolikus egyházban vannak olyan határok, amit nem szabad átlépni. Hogy a református egyház miért nem tudja saját mozgalmait ilyen módon integrálni, ez nehéz kérdés, amire sokan keressük a választ.

- Nagyszebenben látszólag minden az ökumenizmusról szól, de ez sajnos csak a látszat, hiszen a többségi államvallás, az ortodoxia és a kisebbségi egyházak között ma is feszült a viszony. A magyar sajtó többször írt az úgynevezett hagymakupolás honfoglalásról, ami színmagyar vidékeken a görögkeleti egyház terjeszkedését jelenti. Miként lehet az ilyen és az ehhez hasonló sérelmeket kezelni, a megoldást ígérő őszinte párbeszéd útjára terelni?

- Mi ezt az elcsúszási lehetőséget kezdettől fogva érzékeltük, éppen ezért a kárpát-medencei református magyar közösségekben arra törekedtünk, hogy amennyire rajtunk múlik, jobban tudatosítsuk református jelenlétünket. A kárpát-medencei magyar református gyülekezetek például komoly anyagi áldozatot hoztak, hogy a nagyszebeni református templom megújuljon. Többnyelvű, összefoglaló prospektusokat hoztunk magunkkal a delegátusok számára, hogy lássák: nem csak az van, ami a hivatalos kiadványokban olvasható. Az eltelt néhány nap megerősítette: valóban nagyon nehéz úgy megjelenni és megszólalni, hogy az ne legyen félremagyarázható, félreérthető. Az ortodox egyház képviselőinek is elmondtam, hogy mindig a többségi egyházé a nagyobb felelősség egy kapcsolat alakulásáról. A többségi egyház felelőssége az is, hogy néha tudjon a kisebbek helyett is szólni, mondjuk az egyházi ingatlanok kérdésében. Ha az ortodox egyház ilyen ügyekben nem áll ki, akkor a parlament összetételéből kifolyólag, politikailag ez úgy fogalmazódik meg, hogy nem is olyan fontos ügyről van szó. A többségi-kisebbségi egyház viszonya nagymértékben a többségi egyház vezetésétől függő kérdés. Egy olyan hierarchikusan szervezett egyházban, mint az ortodox, ez még inkább igaz. Azt kívánom, hogy az új pátriárka, akit hamarosan megválasztanak, ezekre a kérdésekre is nyitott személyiség legyen.

Makkay József

 

 

Új Kezdet augusztusi száma

Az Új Kezdet augusztusi száma elérhető honlapunkon az alábbi cím alatt:

http://www.reformatus.ro/ujkezdet/

Szabó Mihály lp.

 

 

Közösségi napok Szucságon

Hétvégén Szucságon Györffy György emlékére a Református Egyházközség, a helybéli RMDSZ, valamint a Randevú Színjátszó Kör közös rendezésében közösségi napokat tartottak. A rendezvényre számos elszármazott helyi szülött eljött, legtöbben Magyarországról, de még Ausztriából is hazatértek nosztalgiázni.

Elöljáróban Szép Gyula, az RMDSZ művelődési főosztályának alelnöke, akit személyes szálak kötnek a közösséghez elmondta: a rendezvény megszervezésével hiányt pótoltak, s éppen ideje volt egy ilyen jellegű közösségi ünnepet. Szép Gyula megjegyezte: nem véletlen, hogy Györffy Györgyről nevezték el ezt a rendezvényt, mivel ő, mint tudós és akadémikus talán a legnevesebb szülötte e helynek. A továbbiakban Kötő József, az EMKE elnöke az erdélyi magyarság jövőképéről szóló borúlátó demográfiai válságot megcáfolandó, Tamási Áron szavaival "rendes feltámadásnak" nevezte ezt, és minden ehhez hasonló közösség-összetartó rendezvényt. - Nem csupán arra kell figyelnünk, hogy mit kaptunk Európától, hanem arra is, mi mit adunk. Mi is olyan alkotó tényezői vagyunk a világnak, mint bárki más - mondta Kötő József.

Az ünnepi együttlétet szavalatok és zenei betétek is színesítették: Csiszér Melinda egy Reményik Sándor-verssel köszöntötte az elszármazott szucságiakat, majd Szép Bálint és Szép András Beethoven-műveket játszott.

Györffy György életéről és érdemeiről Bogdándy Zsolt történész tartott részletes előadást, majd könyvbemutatóra került sor. - Hagyományos szucsági kritikával olvassák a könyvet - hangzott a szerzői ajánlás. - Ez a könyv egy szárazság utáni zápor, mivel olyan emlékeket, adatokat hagytunk feledésbe menni, amelyekre Szucság méltán büszke lehet. Ugyanakkor Szucság monográfiáján keresztül az olvasó egy kis erdélyi történelem-szeletet is megismerhet - mondta Antalné Szép Ildikó.

A délutáni előadás-sorozatot a Tarisznyás együttes zenés-dalos előadása zárta. Az esti program keretén belül a Randevú helyi színjátszó csoport lépett fel, vasárnap pedig ünnepi istentisztelet zárta a Szucsági ünnepséget.

Tötszegi Orsolya, Szabadság, 2007-09-10

 

 

Vakációs Bibliahét

VAKÁCIÓS BIBLIAHETET szervez a Kolozsmonostori Református Egyházközség (Bucegi u. 4A) szeptember 10-15. között óvódás és I-VIII. osztályos gyermekek számára. A foglalkozásokra naponta 10-14 óra között kerül sor. Szeretettel várnak mindenkit.

Szabadság, 2007-09-10