Főoldal » Hírek » Tíz év munkájáért adtak hálát Csomakőrösön

Tíz év munkájáért adtak hálát Csomakőrösön

Szorgosan, szeretettel ápolta, újította templomát a csomakőrösi gyülekezet az elmúlt tíz évben. A legutóbbi munkálatok – a tetőszerkezet rendbetétele és a csatornahálózat szakszerű kiépítése – elkészültével tízéves folyamatot zárhattak le a helyiek. A gyülekezet a megújult hajlékért, Isten segítségéért vasárnap, május 5-én, anyák napján adott hálát.

Tíz év munkájáért adtak hálát Csomakőrösön

A gyülekezet 2009-ben kezdte el az újításokat. Az első két évben a padokat tették rendbe, és a belső teret meszelték, 2011-ben a tornyot javították, 2012-ben a templom első, 2013-ban pedig a hátsó oldalát vakolták újra, és közel húsz év után újra megszólalt a teljesen felújított 1886-os orgona. 2015-ben a cinterem padlózata, illetve a teljes templombelső volt soron, de a várfalat is rendbe tették. 2016-ban villámhárítót szereltek, és kicserélték az elektromos hálózatot. 2017-ben a karzat újult meg, ekkor a barna festék alatt régi virágmintás kazettákat is találtak, amelyből egyet restauráltak, illetve az 1816-beli úrasztalának is visszaadták eredeti szépségét. A reformáció 500. évfordulója alkalmából emléktábla készült a gyülekezetben szolgált, és az innen indult lelkipásztorok névsorával, a templomkertbe ötven facsemete került, az imaház udvarán pedig játszóteret alakítottak ki. 2018-ban újabb fejezet kezdődött: az Erdélyi Református Egyházkerület és a magyar kormány támogatásával megújult a templom tetőszerkezete, az épületen salétrom elleni kezelést végeztek, szigetelték a talajvíz ellen, és megfelelő csatornarendszert alakítottak ki. A közel háromszáz lelkes gyülekezet az anyagiakat nagyrészt pályázatokból fedezte, de a helyi polgármesteri hivatal és a hívek is hozzájárultak a munkálatokhoz.

Tíz év munkájáért adtak hálát Csomakőrösön

Az ünnepségen Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hirdette az igét a Zsolt 127 alapján: „Ha az Úr nem építi a házat, hiába fáradoznak az építők. Ha az Úr nem őrzi a várost, hiába vigyáznak rá az őrök. Hiába keltek korán, és feküsztök későn: fáradsággal szerzett kenyeret esztek. De akit az Úr szeret, annak álmában is ad eleget. Bizony, az Úr ajándéka a gyermek, az anyaméh gyümölcse jutalom. Mint a hős kezében a nyilak, olyanok a serdülő ifjak. Boldog az az ember, aki ilyenekkel tölti meg a tegzét: nem szégyenül meg, ha ellenségeivel van szóváltása a kapuban.” A prédikáció során a püspök rámutatott: a mai emberre az elégedetlenség jellemző; túlzásokba esik, énközpontú, és vágyai elérése a legfontosabb célja. Hallani sem akar áldozathozatalról, lemondásról, rohanó, túlhajszolt életformájának azonban csak a kiégés az eredménye. A 127. zsoltár erre a fejetlen hajszára ad választ: Isten áldása nélkül minden hiábavaló, ez az áldás pedig meggazdagít bennünket. „Az emberi munka még nem elég, a megáldott szorgalom lesz sikeres. Az áldás pedig Isten ránk szabott ajándéka. Úgy van jól, abban a formában, ahogy ő adja” – hangzott el. Ilyen áldás a gyermek is, hiszen a leggazdagabb ember ma az, aki szülővé válhat. „Aki Isten áldását vállalja, boldog ember lehet” – zárta igehirdetését Kató Béla.

Tíz év munkájáért adtak hálát Csomakőrösön

Az istentisztelet után Bende Tamás helyi lelkipásztor köszöntötte az ünneplőket. Elmondta, a falu alakulásakor, az 1400-as években őseik első dolga a templomépítés volt – az elvégzett ásatások során Árpád-kori templom alapjait találták meg. „Templomok nélkül az emberi lélek vigasz és reménység nélkül maradna, nem ismerné meg Isten csodálatos igéjét. Isten imádásának és az imádságnak a helye a csomakőrösi templom is, ahonnan megvigasztalódva, felszabadultan távozhatnak a betérők. Isten azt akarja, hogy örvendezve, vidáman lépjünk ki hajlékából, ehhez pedig az kell, hogy eljöjj, szeresd, és megszólítsd templomod tulajdonosát” – hangsúlyozta a lelkipásztor, majd köszönetet mondott támogatóiknak, illetve Jeszenovics Albert gondnoknak és Bogdán Zoltán presbiternek a munkálatok levezetéséért.

Tíz év munkájáért adtak hálát Csomakőrösön

Váncza Lajos, a Kézdi-Orbai Református Egyházmegye aljegyzője a Gal 4,15 igével köszöntötte az egybegyűlteket, és arra biztatta a gyülekezetet, hogy tegyék boldoggá a mennyei Atyát a templom megtöltésével, hiszen nem a falakban, hanem a gyülekezetben van az élet, amellyel Istent dicsőíthetik. A hálaadó istentiszteleten a helyi vallásórás gyerekek és a nőszövetség tagjai szolgáltak énekkel, szavalattal.

 

Berekméri Gabriella

Fotó: Kiss Gábor