Főoldal » Hírek » Szülőkép – istenkép – sémák – mentális egészség

Szülőkép – istenkép – sémák – mentális egészség

2019. 11. 29.
Megosztás:

Kutatásunk kiindulópontja az a felismerés, hogy Istenről és a vallásról folytatott diskurzusaink során azonos hitközösségekhez tartozók is eltérő istenképről számolnak be. Vizsgálatunk során ezért kísérletet teszünk arra, hogy feltárjuk, a szülőkép és egyes maladaptív sémák miként hatnak Istenről alkotott elképzelésünkre. Számos hívő ember és keresztény közösség tapasztalata szerint az istenkép-torzulás napjaink csendes és észrevétlen járványa.

A tárgykörben való vizsgálódáshoz elengedhetetlen az istenkép, istenfogalom és istenreprezentáció fogalmi megkülönböztetése. Istenfogalomnak tekintjük azt a „tudást”, amelyet a hitoktatás során sajátítunk el. Lényegében ez egy külső, „készen kapott” istenkép, ami gondolkodás és tanulás által, tehát kognitív úton képződik le. Az istenképek korai, interperszonális tapasztalatokból erednek, melyekben erősen dominálnak az érzelmek, illetve belső, szubjektív (akár gyermekkori) tapasztalások például közeli családtagokkal kapcsolatban, valamint ide soroljuk az egyéb személyes kapcsolatok visszhangját is. Az istenkép és istenfogalom együttesen alkotja istenreprezentációnkat.

Ennek tükrében világossá válik, miért okozhat belső feszültséget, ha valaki „tudja” Istenről, hogy szerető és elfogadó (istenfogalom), miközben retteg attól, hogy bűnhődnie kell (istenkép). Istenreprezentációval (következésképpen istenképpel és istenfogalommal) minden ember rendelkezik, amely élete során Istenhez való viszonyulásának függvényében változhat, és minőségileg elkülönülő istenreprezentációk kialakulásához vezet.

A séma a pszichológiában gyakran és széles körben használt fogalom. Beck olyan kognitív struktúraként értelmezi a sémát, amely megszűri, kódolja és értékeli mindazon ingerek összességét, melyek a személyt érik korábbi tapasztalatai alapján. A sémák tehát befolyásolhatják a valóságról alkotott képet, ami hat az egyén működésére, hangulatára, súlyosabb esetekben pedig patológiához vezethet. Young kiegészítve a Beck által definiált sémát, bevezeti a korai maladaptív séma fogalmát, vagyis olyan mintázatokat különböztet meg, amelyek kialakulása a gyermekkorhoz köthető, oka pedig valamely alapvető érzelmi szükséglet kielégítetlenségére visszavezetendő. Az öt alapvető érzelmi szükséglet közé sorolja a biztonságos kötődést; az autonómiát, kompetenciát és identitást; érzelmek, valamint szükségletek szabad kifejezésének lehetőségét; spontaneitás és játék igényének kielégülését; valamint a reális korlátok és az önkontroll elsajátításának lehetőségét. Aki képes ezeket a szükségleteket adaptívan kielégíteni, Young olvasatában egészséges ember lesz.

Kutatásunk középpontjában a maladaptív sémák istenképre gyakorolt hatásának feltárása áll, melyet eddig empirikusan nem vizsgáltak.

Feltételezésünk szerint az egészséges istenkép, mely összefüggésben áll az egyén pszichológiai jóllétével (ennek igazolására is kísérletet teszünk) nem sémavezérelt, ugyanakkor fontos kulcsa az egészséges egyéni hitéletnek, valamint az ebből fakadó integráló és megtartó közösségek fejlődésének.

 

Ferenczi Andrea

 

A felmérés november végéig kitölthető, a kérdőív csomag az alábbi linke érhető el: https://forms.gle/iLikP8WrqMtTUiVD7