Főoldal » Hírek » Reformáció: mélyebben megérteni magunkat, Istent, küldetésünket

Reformáció: mélyebben megérteni magunkat, Istent, küldetésünket

Reformáció emlékünnepély a Marosi és a Maros-Mezőségi Református Egyházmegyében

 

Negyedik alkalommal ünnepelték meg közösen a reformáció emlékünnepélyt a Marosi és a Maros-Mezőségi Református Egyházmegyék. A két egyházmegye gyülekezetei október 29-én a marosvásárhelyi Kultúrpalotában gyűltek össze, hogy megemlékezzenek a 499 éve történt eseményről.

 

Lőrincz János, a szervező Marosi Református Egyházmegye esperese köszöntő beszédében egy kalapácsot vitt magával a színpadra, emlékeztetve, hogy Luther Márton egy kalapáccsal indította el a reformációt, azt a megújulási folyamatot, amelyre ma is szükség van. Azt azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy hitünk alapja nem a nagy reformátorok, hanem maga Jézus Krisztus.

Reformáció: mélyebben megérteni magunkat, Istent, küldetésünket

Chiorean Ioan a helyi önkormányzat részéről magyarul köszöntötte a gyülekezetet, majd Dorin Florea polgármester levelét olvasta fel, amelyet saját maga fordított le magyar nyelvre. A polgármester levelében felidézte a Marosvásárhelyen, a püspöki vizitáció alkalmával megtartott találkozót, amelyen a Kató Béla püspök által vezetett bizottság mellett a két egyházmegye képviselőivel is megbeszélést folytattak, többek között a Reformáció Emlékévről is. Dorin Florea szerint az egymás jobb megismeréséhez bizalomra van szükség, és meghívta a két esperest, Lőrincz Jánost és Jakab Istvánt egy megbeszélésre, valamint megerősítette azt az ígéretét is, hogy 2017-ben Marosvásárhely központjában az egyik utcát Kálvin Jánosról nevezik el.

Csige Sándor Zoltán csíkszeredai vezető konzul szerint hadban állunk. Hadban állni azonban nem fegyvereket, erőszakot jelent, hanem léthelyzetet. Az éberség is hadban állás, és csak az éberség képes legyűrni a „hiába” rémét. A konzul szerint, ha nincs Kálvin, akkor nincs magyarság, reformáció nélkül nincsenek európai értékek, A reformáció célkitűzései nem csak az ünnepnapokra szólnak, hanem a mindennapokra. A reformáció családmodellje, munkaetikája, gazdaságpolitikája ma is megállja a helyét és a világ számára ma is megújulást jelenthet. A reformáció közel 500 éve tart, legfőbb üzenete a megújulás lehetősége. 

Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke szerint a reformáció új kezdetet jelentett a politikában, gazdaságban, kultúrában. A hit újra közösséggé kovácsolta a tömegeket. Hitre és cselekvő erőre van ma is szükség érdekeink védelmében, a vezetők megfelelő fellépésére, a közösség aktív részvételére. Nincs fejlődés folyamatos megújulás nélkül, mondta a megyei elnök.

Reformáció: mélyebben megérteni magunkat, Istent, küldetésünket

Papp Béni Zsombor, a Marosvásárhely Cserealjai Református Egyházközség lelkipásztora igehirdetésében az És 6,1-8 alapján arról beszélt, hogy a reformáció mélyebben megérteni magunkat, Istent és a küldetésünket. Drága lehetőség, hogy Istent bármikor kereshetjük. A hatalmas, nagyságos Isten jelenlétére mi is számíthatunk, rejtekében biztonságban érezhetjük magunkat. Nagy kiváltság számunkra, hogy a szentséges, semmihez és senkihez nem hasonlítható Úr akar bennünket. Isten azokat tudja a maga céljaira felhasználni, akik teljességében ismerik őt.

Szomorú, amikor a hatalmas Isten összezsugorodik a tekintetünkben. Egy ilyen kicsi Isten mellett van ok a félelemre, csak kicsit lehet álmodni, megvalósítani, súlytalan dolgok tömkelege tölti meg a szívünket. Az Urat szentnek, dicsőségesnek, felemeltetett trónon ülő Királynak kell látni. Ha erre az Istenre tekintek, benne meglátom saját magam. Ézsaiás, amikor meglátja magát, feljajdul. Ennek a jajszónak is helye van, hiszen hiányosságaink, fogyatékosságaink ismeretében tudunk megújulni. A szembenézéshez alázat és bátorság kell, hogy elmondjuk, hogy tisztátalan ajkúak és szívűek vagyunk, amivel nem illik megjelenni az Isten színe előtt. Sok cselekedetünk csak emberi erőfeszítés, fásult rutin, hiányzik belőle a Lélek ereje. Isten megtisztító kegyelme a magukkal szembenézőkhöz jön el. Az Isten tüze nem emészt meg, hanem megtisztít.

Reformáció: mélyebben megérteni magunkat, Istent, küldetésünket

Isten arra méltat, hogy a követei legyünk a Földön. Én lehetek az Isten képviselője, aki felvállalom a másságot, az Isten bolondja leszek a bölcs világban. Minden generációnak megvan a maga felelőssége, hogy Isten megtisztító kegyelme gyümölcsöt teremjen.

Jakab István, a Maros-Mezőségi Református Egyházmegye esperese szerint az, hogy negyedik éve együtt szervezik a reformációi emlékünnepélyt, azt jelenti, hogy a két egyházmegye tud és akar együtt ünnepelni. Az esperes azt is bejelentette, hogy jövőre a Maros megye területén lévő négy egyházmegye ad hálát a reformáció ajándékáért.

Az ünnepség utolsó felszólalója Ősz Sándor Előd egyházkerületi levéltáros volt, akit előző nap tüntettek ki Károli Gáspár-díjjal Budapesten. Előadásában Kálvin és Marosvásárhely kapcsolatát boncolgatta úgy, hogy közben Kálvin tevékenységét, a reformációt is ismertette röviden. Az előadó szerint a reformátorok nem újat akartak, az egyház szervezetében a vérkeringést akarták helyreállítani. Ez azonban nem megy gyógyszerek nélkül. A reformátorok tehát nem másztak bele a szervezet működésébe, csupán serkenteni akarták a vérkeringést. Kálvin János életrajza után Ősz Előd azt is megemlítette, hogy Kálvin tanai nagyon hamar megjelentek Marosvásárhelyen. 1559. november 2-án, az itt tartott zsinaton fogadták el elsőként a kálvini úrvacsora tant. Pár hónapra rá Heidelbergben a marosvásárhelyi zsinattal való egységüket fejezték ki a német protestánsok. Bár Kálvin János egyetlen magyar ember ismerte, illetve egy levelezett vele, tanítása nagyon hamar elterjedt.

Reformáció: mélyebben megérteni magunkat, Istent, küldetésünket

Ősz Előd szerint az erdélyiek fura kálvinisták, de tudni kell azt is, hogy Magyarországra az út Kálvintól Wittenbergen keresztül vezetett, rengeteg erdélyi diák tanult ott. Egyházszervezetet tehát a magyar diákok Luthertől és Melanchtontól tanultak, az úrvacsora tant azonban olvasva tanulták meg Kálvintól. Erdélyben van 100 Kálvin kötet, amelyik 1600 előtt került Erdélybe, ebből 95-öt biztosan, hogy wittenbergi diákok hoztak haza. A legtöbb Kálvin kötet Marosvásárhelyen van az egykori kollégiumi könyvtárban, ma a Teleki Tékában őrzik őket.

Marosvásárhely hamar az erdélyi reformátusság bástyája lett, 1602-ig minden lelkipásztora Wittenbergben tanult, a zsinatokat felváltva hol Marosvásárhelyen, hol Nagyenyeden tartották. Fontos azt is tudni, hogy Kálvin Institutio-jának Szenci Molnár Albert által fordított változata már 1650 előtt megjelent Marosvásárhelyen. 1690 után, amikor a Habsburg tartományban el akarták nyomni a reformációt, Zilahi István lefordította Kálvin genfi kátéját Itt történet meg először, hogy egy eljárás folyamán nem egyházi törvények alapján, hanem Kálvin János Mózes-kommentárja alapján hirdettek ítéletet. 1694-ben ugyanis kifosztották a marosbogáti lelkipásztort, akit fel is jelentettek emiatt, a parciális zsinat ekkor rendhagyó módon Kálvin kommentárja alapján állapította meg a lelkipásztor ártatlanságát.

Az erdélyi magyarság lényegében Trianon után fedezte fel magának Kálvint. Kálvin maga a kisebbségi lét ideológusa és teológusa volt. Az üldözött kisebbség teológiája Kálvin teológiája. Ugyanakkor az erdélyi reformátusok az egyetlen olyan egyház, akik a kálvini ihletésű bűnvalló imádságot minden istentisztelet alkalmával elmondjuk. 

Az ünnepségen közreműködött a Marosi Református Egyházmegye egyesített vegyeskara, ifjúsági zenekara, Szabad Nóra színművésznő, Lőrinczi Lehel orgonán, dr. Molnár Tünde orgonán, valamint a Marosvásárhelyi Református Kollégium kórusa.  

Szöveg és fotó: Kiss Gábor