Főoldal » Hírek » Óvodafejlesztés a Kárpát-medencében

Óvodafejlesztés a Kárpát-medencében

2017. 07. 19.
Megosztás:

A gazdaságfejlesztésnek csak akkor van értelme, ha nem ürül ki a Kárpát-medence – jelentette ki Tusványos első napján Grezsa István miniszteri biztos az Óvodafejlesztés a Kárpát-medencében című beszélgetésen. Az óvodafejlesztési projektbe olyanokat vontak be, akikkel évek óta együtt dolgoznak, akikben megbíznak, ezért lettek stratégiai partnerek a magyar történelmi egyházak. A magyar kormány 17,1 milliárd forintot szánt óvodafejlesztésre, ennek az összegnek a felét a történelmi egyházak hívták le. A biztos szerint 65-70 új óvoda fog épülni, 265 óvoda újul meg vagy egészül ki. Az óvodafejlesztési program a szórványtelepülésekre figyel főleg, hiszen a cél az, hogy azoknak a gyerekeknek tudjanak anyanyelvű oktatást biztosítani, akik vegyes házasságból származnak. Grezsa István szerint Erdély jelentős támogatást kapott, szorosan utána következik Felvidék, ahol sok a bepótolnivaló, mivel nagyon kevés magyar intézmény van. A miniszteri biztos szerint ez nem egy lezárt projekt, hamarosan egy továbbfejlesztett változatot is a kormány elé akarnak terjeszteni, amelyben már a tömbmagyar vidéken élők gondjaira is megoldást tudnak nyújtani.

Óvodafejlesztés a Kárpát-medencében

Burus-Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség elnöke arról számolt be, hogy a szövetség egy szakmai fejlesztési tervet akart megvalósítani a program keretében, amely a szakmai, módszertani munkát segíti elő. Ugyancsak fontos megjegyezni, hogy a konkrét építkezések mellett a belső oktatási terek kialakítása, játszóterek létrehozása is bekerült a programba.

Ballai Zoltán, az Erdélyi Református Egyházkerület gazdasági tanácsosa szerint az, aki kétségbe vonja a program szükségességét, nem képes a holnapnál tovább gondolkodni, hiszen egy óvoda gyümölcseit 15-20 év múlva lehet learatni, amikor magyar esküvőre jelentkezik egy fiatal pár, vagy magyar egyetemre iratkozik egy ifjú. A bölcsőde és az óvoda az a hely, ahol egy gyerek megtanul magyarul énekelni, beszélni, szocializálódni, álmodni. A tanácsos egy 1917-es körlevelet említett, amelyben a magyar kormány azt tűzte ki célul, hogy magyar kisdedóvókat hozzanak létre, innen kezdték el újra felépíteni az országot. A projekt nehézségei között említette a pénzügyi gondokat, sok helyen a telekárakat megemelték, amikor tudomást szereztek a programról, ugyanakkor nem minden önkormányzat partner az óvodák létrehozásában. Pozitív példaként említette Erdőszentgyörgyöt, ahol az önkormányzatnak nem volt lehetősége saját óvodát felépíteni, viszont telket adományozott az egyháznak, amelyre óvoda épülhet. Ballai azt is kiemelte, hogy ha a román állam nem biztosít lehetőséget az anyanyelvű oktatásra, akkor az egyháznak kötelessége ezzel foglalkozni, főleg, ha egy program erre lehetőséget ad. Arról is biztosította a közönséget, hogy nem tervez olyan helyre óvodát építeni, ahol már működő csoportok vannak, nagyvárosokon olyan negyedekbe építenek intézményeket, ahol egyáltalán nincs.

Óvodafejlesztés a Kárpát-medencében

Farkas Zsolt, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület közigazgatási tanácsosa két veszélyt említett, amire az óvodaépítési program megoldást nyújthat, az egyik az elvándorlás, a másik pedig az elrománosodás, ami nemcsak a szórványvidékekre jellemző, hanem nagyvárosokban is gyakran találkoznak azzal a jelenséggel, hogy ha nincs a közelben magyar oktatási intézmény, akkor a kényelmesebb megoldást választják, és elrománosodnak a gyerekek. A helyszínek kiválasztásánál a szükségességre és a fenntarthatóságra figyeltek oda. Amikor a program híre eljutott másokhoz is, sok olyan gyülekezet jelentkezett, akikről nem gondolták volna, hogy igényt tartanának magyar nyelvű intézményekre, de a kérésük megvizsgálásakor kiderült, hogy megkeresésük jogos volt. 

Hajnal Jenő, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnöke hangsúlyozta, hogy azt az elvet követték az intézmények kiválasztásakor, hogy állami intézmények részévé váljanak az óvodák. Az épületek fejlesztése, átalakítása és kibővítése mellett szórványközpontok ellátására is odafigyelnek, EU-konform játszótereket hoznak létre, mikrobuszokkal látják el azokat.

Óvodafejlesztés a Kárpát-medencében

Erdei Ildikó Temesvárt hozta fel példaként arra, hogy hogyan lehet a szórványban sikeresen oktatási intézményeket fenntartani úgy, hogy azok nem veszik el egymás elől a lehetőséget. Erdei Ildikó szerint a kulcs az, hogy az érintett felek folyamatosan egyeztetnek, közösen terveznek. Az óvoda és az iskola komoly identitásmegőrző hely, a közösség alakításában is nagy szerepe van. Az elv az, hogy ami az adófizetők pénzén megvalósítható, azt abból is kell létrehozni. Arra is odafigyelnek, hogy egyik kezdeményezés ne üsse ki a másikat. Erdei Ildikó szerint a szülők bevonása is nagyon fontos, hiszen a szülők az óvodában találkoznak először magyar oktatási intézménnyel, itt lehet lerombolni az előítéleteket. Ha mindig a látható adatokra építenének, akkor csak leépülés lenne szórványban, azonban mindig aszerint terveznek, hogy milyen közösséget szeretnének 20-25 év múlva látni.

 

Kiss Gábor