Főoldal » Hírek » Nőszövetségi Munkatársképző a Kézdi-Orbai Református Egyházmegyében

Nőszövetségi Munkatársképző a Kézdi-Orbai Református Egyházmegyében

2016. 06. 21.
Megosztás:

Száznál is több fénykép örökítette meg a Kézdivásárhelyen megtartott Református Nőszövetségi Munkatársképző harmadik modulját, egyben a befejező, 2016 június 10-12-én.Valahol azt olvastam: egy jó kép felér kétezer szóval. Durván számolva is százezer szónál is többel kellene, elmondjam, mi volt, hogy volt, milyen volt. Nem is a szavak, hanem az érzések tobzódnak bennem. Gondolom mindannyiunk érzését tolmácsolom, amikor azt mondom: jó volt, szép volt, tanulságos-hasznos, minőségi időtöltés volt ez a három nap is, mint a megelőzőek.

Nőszövetségi Munkatársképző a Kézdi-Orbai Református Egyházmegyében

Borsos Melinda kerületi elnök szavait idézve egy eseményút végéhez érkeztünk, mely nem zsákutca. Erre az útra jó adag útravalót kaptunk. Pakoljuk be szellemi hátizsákunkba és tudjuk elővenni ott, akkor és úgy, ahol a legnagyobb szükség lesz rá.

Lássuk, mit pakolunk be most:

Dr. Buzogány Emese a Lukács evangéliumából választotta az alapigét az útitervhez. Az útitervbe „A ti nevetek fel van írva” nemcsak ama 70-72-é a papiruszokra, hanem a mienk is, az élet könyvébe. az asszonyoknak a nőszövetségi tagoknak is elő van írva, hogy menjenek a misszionáriusokhoz hasonlóan és hirdessék, hogy elközelített az Isten országa, buzduljon a lélek az örömforrásból.

Ráhangolva a tanulásra Dr. Gorbai Gabriella érdekes előadásával felkeltette az érdeklődést önmagunk és környezetünk viszonyulásában a kompetenciák és önértékelés iránt. Minél hamarabb fel kell(ene) ismernünk magunkban az alapkvalitást, avagy kvalitásokat és ezeket felejteni, kamatoztatni önmagunk és embertársaink hasznára, önbecsülésünk erősítésére. Érdekes volt továbbá az a gyakorlat, játék miszerint képzeljük el egy olyan tért, melynek erőteljes gyökérzete, törzse és lombkoronája van. Mindhárom alkati részével kapcsolatban fogalmazzunk meg 2 alapvető tulajdonságunkat.

Milyen jó szókincsgyarapító játék, mikor több mint 20 személy 50-60 tulajdonságot sorol fel önmagáról s arról, hogy mások milyennek tartják, ismerik őt.

A másik gyakorlat arra világított rá, hogy miben hasonlítunk, és miben különbözünk egymástól, melyik korcsoportra mi jellemző, mi az általános és mi az egyedi a testvér helyzetekben (az egyke, elsőszülöttől a több gyerekes családig). Az asszertív tulajdonság elsajátítását tűztük ki célul. Milyen nagy szükség van a nyugodt, fegyelmezett, nyílt és őszinte magatartásra, az odafigyelésre, meghallgatásra, önzetlenségre, alaposságra, de arra is, hogy ami az enyém és az jó magam és mások számára, arra büszke legyek, túlzások nélkül. A tudatos flexibilitás, rugalmasság járhatóvá teszi életutunkat, és ha stabil az önbecsülésünk, sokkal könnyebb minden. Megnéztük az „Értékes vagy” – Max Lucado filmecskéjét, a folt manókról, mely megerősített abban, hogy Élihez (Istenhez) tartozunk, aki azt mondja: „az enyém vagy, mert én alkottalak, nagyon értékes vagy.”

Nőszövetségi Munkatársképző a Kézdi-Orbai Református Egyházmegyében

Tovább fűzve a gondolatot „láng vagy, mely üveg alól is égig ér”. A gyertya lángja is milyen értékes, másoknak világít, önmagát áldozva. Este gyertyát mártogattunk, gyönyörűeket, Mátyás Judit angyalosi tiszteletes asszony irányításával.

A második nap alapigéje, melyet Lengyelné Dr. Püsök Sarolta magyarázott, tanulságos szép bibliaszakasz Lukács evangéliumából a szolgálatról. Egy közös útszakasz, a jelenlegi képzés végéhez érkeztünk. Isten ajándéka, hogy kiválasztottak vagyunk erre a feladatra és két lehetőség áll előttünk. Ha a hűséget választjuk, akkor tudatos, jó szolgái vagyunk az Úrnak, ajándéka nem marad el. Bejön a képbe a Grimm mese Holle anyója, aki bőven megjutalmazza a szorgalmas hűséges leányt, míg a lusta meglakol. Vetkőzzük le a hűtlenség ruháját, nemcsak a reflektorfényben tündököljünk, gondoljunk arra is, hogy egész életünk Isten előtt zajlik. Ha nem is tudunk mindig tetszetősen élni, de akarjunk, tegyünk érte egyenként, egymásra hatva közösségként is. Hogyan? Miként?

Borsos Melinda interaktív előadása a stratégiákról erre is rávilágít „holnap, ha haza megyek, mivel kezdjem, mit tegyek, hogy jó, vagy jobb legyen?” - teszi fel a kérdést.

Mi a stratégia? Jól kigondolt, alaposan megtervezett tevékenység, eljárások, módszerek összessége a célok megvalósításáért, azért, hogy jó közösségek jöjjenek létre, ha pedig létrejött, akkor erősödjön, gyarapodjon hitben és szeretetben, mert a jó közösség erő és örömforrás, amiből meríteni lehet (a nemes célok érdekében).

A stratégiák kidolgozásánál fontos a prioritási sorrend, a helyzetkép, a célcsoport, a jó szervezés, az alternatívák, ha muszáj az újrakezdés.

Érdekes volt az ötletbörze, mely két területre vonatkozott, a kipróbált és bevált, valamint a lehetséges ötletekre.

Dr. Buzogány Emese Máté evangéliumából idézve „Menjetek és tegyetek tanítványokká minden népeket” – mélyrehatóan, érdekesen magyarázta a küldetést, a missziót, belmissziót, külmissziót, koncentrikusan is kihangsúlyozva, hogy a lelki gyarapodás milyen nagyon fontos. szó esett a bibliaismeretről Emmaus féle kurzusokról, Napi Igéről, Bibliaolvasó kalauzról. Könyvismertető is volt (Zsigmondné Tüdős Klára: Csizma az asztalon, Babos Sándor - Vándorlevelek Mandzsúriából).

Lengyelné Dr. Püsök Sarolta módszertani előadást tartott „Hogyan szervezzünk konferenciát” címmel. Egy-egy rendezvény megszervezésekor a következőket kell szem előtt tartani: kinek tartjuk, ki a célcsoport, témaválasztásnál, mit akarunk megvalósítani célkitűzések, időbeosztás órarend szerint, mikor mit kell tenni. Munkamódszerek, határidőnapló, egyeztetések, szervezési kérdések rendezvény előtt, alatt és kiértékelés, következtetések levonása.

Ha az elhangzottakat-tevékenységeket feldolgozzuk, rákérdezünk jóleső a felfedezés, hogy lám milyen szépen épül, épült a résztvevő hallgatóság, a csapat.

Nőszövetségi Munkatársképző a Kézdi-Orbai Református Egyházmegyében

Úgynevezett játékainknak nemcsak re kreatív, hanem didaktikai jellege is legyen. Ne az legyen, hogy milyen jól játszottunk, hanem az, hogy milyen jót és szépet tanultunk. Az elméletet gyakorlattal kapcsoltuk össze abban a feladatban, amikor rendezvényszervezés tervet kellett előkészíteni csapatmunkával. Az eredményt, a megszervezett, megvalósításra váró rendezvény tervét csapatonként bemutattuk és a rákérdezés elemzés plénum előtt, nagyon tanulságos és hatásos volt. A jól végzett munka után, este gyöngyöt fűztünk Bardócz Tímea tiszteletes asszony irányításával.

Naponta többször énekeltünk, gyakoroltuk az eddig tanultakat. A vasárnap reggeli előadás, melyet Lengyelné Dr. Püsök Sarolta tartott a hivatását gyakorló nő szerepéről szólt, történelmi korokban, időrendi, kronológiai sorrendben elmesélve, az ókortól napjainkig.

Úgy élhetünk minőségi életet, ha megtaláljuk a helyes egyensúlyt a hivatás és a teremtett rend között, jó időbeosztással, prioritási sorrenddel, észrevéve mikor mi a legfontosabb teendő, megfontoltan, rugalmasan, tudatosan, öntudatosan.

Nem könnyű, de törekedni, akarni, szüntelenül imádkozni kell, másképp nem lehet. Mindig volt, van és lesz Kihez fordulni!

Templomozás után visszatértünk „iskolánkba”, az esperesi hivatal tanácstermébe és meghitt ünnepélyes hangulatban kiértékeltük a munkatársképző mindhárom modulját. Mindenki hozzászólt, felelt, vizsgázott és jól vizsgázott.

Az előadók, képzők a jelenlévőknek oklevelet adtak át, ezzel is tetőzve a sok-sok ajándékot, lelki útravalót.

A kezdeti félszeg üdvözlésekből baráti ölelések lettek, a bizalom és önbizalom bimbói, kivirágoztak és testvérként vettünk búcsút, hisz mindannyian Isten gyermekei vagyunk. Hála és köszönet az Úrnak és mindenkinek!

 

Nagyoláh Ilona nyugdíjas tanítónő