Főoldal » Hírek » Néprajz és teológia találkozott a PTI tehetséggondozási napján

Néprajz és teológia találkozott a PTI tehetséggondozási napján

2019. 03. 30.
Megosztás:

Néprajz és teológia találkozott a PTI tehetséggondozási napján

Harmadik alkalommal rendeztek tehetséggondozási napot a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben csütörtökön, március 28-án. A rendezvénysorozat célja, hogy a teológiával foglalkozók, tanárok és diákok egyaránt, más területek perspektívájából ismerkedjenek meg az általuk kutatott kérdésekkel, témákkal. Ezúttal a néprajz és teológia kapcsolata került előtérbe.

Néprajz és teológia találkozott a PTI tehetséggondozási napján

Hit mellé ismeretet mottóval a tehetséggondozási napok általános célja a tudományművelés, utalva a 2Pt 1,5 igére (hitetek mellé ragasszatok tudományt) – mondta el dr. Balogh Csaba szervező az eseményről. „A teológiának egyes szakterületekkel, mint a pszichológia, nyelvészet, filozófia, szociológia, történelem vagy akár természettudományok, közös érintkezési felületei vannak. A napok célja, hogy párbeszéd alakuljon ki, a meghívott szakemberek segítsenek a teológusoknak a vizsgált kérdésekben a kívülről való rálátásra” – fejtette ki a rendezvény alapgondolatát Balogh Csaba.

Néprajz és teológia találkozott a PTI tehetséggondozási napján

A tehetséggondozási nap programját Czégényi Dóra Teológia és néprajz – Krízis és konfesszió: a válságkezelés egy sajátos példája című előadása indította, a népi vallásosság szemszögéből világítva meg a többnyire normatív vallásossággal foglalkozó teológusok kérdéseit, majd Lencsés Ákos mutatta be a teológiai intézetben elérhető szakirodalmi adatbázisokat.

Néprajz és teológia találkozott a PTI tehetséggondozási napján

A nap zárásaként Kató Szabolcs Családi vallásosság az ószövetségi Izraelben címmel Rainer Albertz és Rüdiger Schmitt könyvét mutatta be. A kötet témája Izráel és a környező területek népi vallásossága elsősorban tárgyi leletek alapján, ideje pedig a vaskor Kr. e. 11–6.századai. A szerzők az archeológia felől közelítik a témát, a családi vallásosságra szűkítve a kört. A vallásosság három szintjével, az egyéni, lokális és nemzeti vallásossággal foglalkoznak, bemutatják a vidéki és városi családi háztartásokra jellemző leleteket, különválasztják a kultikus és használati tárgyakat, feketepiacról és bizonytalan ásatási körülmények közül előkerült leleteket pedig nem vesznek figyelembe. Regionális szinten a közös udvarokat, kultuszhelyeket kutatják, de kitekintenek a környező népekre is. Részletesen foglalkoznak az ünnepnapokkal, a személynevekkel, áldozati helyszínekkel és a halottkultusszal is – részletezte Kató Szabolcs.

 

Berekméri Gabriella