Főoldal » Hírek » Negyven év után újra szól a harang Boroskrakkón

Negyven év után újra szól a harang Boroskrakkón

2017. 10. 03.
Megosztás:

Harangavatással egybekötött falutalálkozót tartottak a Magyarigeni Református Egyházközséghez tartozó Boroskrakkón. A találkozó a Szász Csaba helyi lelkipásztor által tartott ünnepi istentisztelettel és úrvacsoraosztással kezdődött. A boroskrakkói református templom tornyában a településről elszármazott Tibori Mária nagylelkű egyháztag adományaként 40 év után újból felcsendülhetett a harangszó.

Negyven év után újra szól a harang Boroskrakkón

Erdély egyik legértékesebb műemléke a boroskrakkói templom, hosszú hallgatás után pedig új harang került tornyába. A Székelyudvarhelyen öntött 650 kilogrammos harangot Lőrincz Konrád Artúr, a Nagyenyedi Református Egyházmegye espereshelyettese, főjegyzője áldotta meg, ezt követte a Nagyszebeni Német Fórum ifjúsági néptánccsoportjának ünnepi előadása. A köszöntőbeszédek sorát Medruț Petru boroskrakkói ortodox lelkész indította, majd felszólalt Stefan Bihler, a Nagyszebeni Lutheránus Főkonzisztórium társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója, Körösi Dávid Viktor Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa részéről, id. Noszek Sándor gondnok a Magyarigeni Református Egyházközség részéről.

A ma is álló háromhajós, román kori, bazilikának épült gótikus templom 12. századi. Egy 1206-ban kiadott oklevelében II. András magyar király Magyarigenhez és Romoszhoz hasonlóan megerősítette az Erdélybe elsőként érkező „primi hospites regni”, azaz vendégeknek nevezett szászok privilégiumait. A boroskrakkói templom szentélye eredeti boltozatának helyébe a 15. században gótikus boltozat került. A szentély padlóját a XIII. Gemina Légió feliratú római téglák borítják. A boroskrakkói templombelsőben két egymást takaró falfestményréteg töredékei maradtak fenn, az első réteg feltehetőleg a 13. század második felében készült. A hajó északi oldalán egy Utolsó ítélet apró töredékei találhatók, a déli oldalon pedig egy Szent László falképciklus üldözéses jelenettel. Az első réteghez tartozik a szentély boltozatának bordó-vörös alapú dekoratív festése is. A hajó déli oldalán Krisztus szenvedéstörténete volt megfestve, amiből az utolsó vacsora jelenete maradt fenn. Ez a freskótöredék olaszos eredetre vall.

Negyven év után újra szól a harang Boroskrakkón

A boroskrakkói templom beomlott oldalhajóit 1900 után lebontották, helyükbe vakárkádokat alakítottak ki.  Ma csak a főhajó áll. A torony nyugati falán egykori román kori (rozetta) körablakok nyomai látszanak. A zsindellyel borított templomtorony ikerablakai melletti 1572-es dátum a templom javítási vagy tetőépítési évét jelzi. A templom szentélyében levő kopott reneszánsz sírkő Erdély „gubernátor asszonyára” emlékeztet. Itt temették el 1622. február 8-án Bethlen Istvánnét, született Csáky Krisztinát, aki Bethlen Gábor fejedelem sógorasszonya volt. A reneszánsz stílusú templombejárat fölött az 1684-as évszám látható.

Negyven év után újra szól a harang Boroskrakkón

A boroskrakkói templom köré a 15-16. században négybástyás, 122 méter hosszú védőművet építettek. Ebből két romos bástya és egy három méter magas fal látható. A középkori katolikus templom reformálása 1556-1560 körül, Csáky Mihály kancellár és Koppány Orbán boroskrakkói lelkész, nagyenyedi esperes, Melanchton-tanítvány idejében történt. A Boroskrakkói gyülekezet utolsó helyben lakó lelkésze Pataky Pál volt, aki 1940-ben szülőfalujába, Búzásbocsárdra távozott.

A templom régi harangja híveinek kihalása után, az 1970-es években az akkori anyaegyházközségbe, Vajasdra került. Azóta a templom tornya üresen állt. A templom tetőszerkezetét 1997 után Gudor Botond lelkészsége idején, a budapesti Ágoston Sándor Alapítvány fiataljai újították meg. Ezután került sor a torony teljes újrazsindelyezésére, majd a falubeli gyermekek által meggyalázott templombelső kijavítására, és a kitört ablakok behelyezésére.

 

Dr. Gudor Kund Botond esperes, Szász Csaba lelkipásztor