Főoldal » Hírek » Négy egyházmegye lelkipásztorai értekeztek az igehirdetés megújulásáról

Négy egyházmegye lelkipásztorai értekeztek az igehirdetés megújulásáról

2017. 10. 18.
Megosztás:

Közös lelkészértekezleti találkozót tartottak hétfőn, október 16-án Marosvásárhelyen a Görgényi, Küküllői, Marosi és Maros-Mezőségi Református Egyházmegyék lelkipásztorai. Az alkalmon Steinbach József, a Dunántúl Református Egyházkerület püspöke tartott előadást az igehirdetés megújulásának lehetőségeiről a 120 résztvevőnek.

Négy egyházmegye lelkipásztorai értekeztek az igehirdetés megújulásáról

A találkozó áhítattal indult, Veress László marosszentkirályi lelkipásztor az Ézs 55,10–11 alapján szólt az egybegyűltekhez. Ezt követően Steinbach József dunántúli püspök az igehirdetés hitvallási, dogmatikai, homiletkai és gyakorlati megközelítéseiről tartott előadást a négy egyházmegye lelkipásztorainak, beleszőve saját meglátásait, személyes történeteit az elméleti okfejtések sorába.

Négy egyházmegye lelkipásztorai értekeztek az igehirdetés megújulásáról

Isten igéjének hirdetése Isten beszéde – ezt az állítást igazolta a püspök az igehirdetésekre vonatkozóan. A hitvallásból és az ige teológiájának nyomvonalán indult el. Kijelentette: „hiszünk az igehirdetésben. Kegyelemben, Isten Lelke által, de tapasztaljuk a hitvallás tételének igazságát, ugyanakkor, az ige teológiája korrekten beszél a téma kapcsán felmerülő kérdésekről.” Steinbach József rámutatott: az igét a szenvedés és öröm kontextusában kell hirdetni.

Előadásában a püspök kiemelte a lelkipásztori szolgálat sokrétűségét, a gyülekezetben végzett munka komplexitását és ennek hatásait az igehirdetésre. Úgy véli, a prédikáció minősége nagyban függ a lelkipásztor kapcsolatrendszereitől, vagyis ha önmagával vagy családjával, a gyülekezettel ápolt kapcsolataiban valami nincs rendben, az meglátszik a szószéken is. A kapcsolatok hanyatlása pedig kiégéshez, az igehirdetés válságához vezethet.

Négy egyházmegye lelkipásztorai értekeztek az igehirdetés megújulásáról

A püspök szerint a megújulás tartalmi szempontból, a reformátori teológia irányelveit követve annyi jelent: szeretni Isten igéjét, szeretni az embereket, szereti Krisztust. Aki mindezeket teljesíti, mindent megtesz azért, hogy akárhányan hallgatják, a statisztikától függetlenül, alkalomról alkalomra komolyan készülhessen, felvállalja a szenvedést, az igével való készülés gyötrődését, mert megadatik később az öröm, a gyümölcs. Az egyéni munkához Isten a saját erejét teszi hozzá, így lesz hatása a prédikációnak. Az előadásban elhangzottak a jó igehirdetés ismérvei: olyan textus választása, amely tele van tartalommal; úgy prédikálni, hogy a textus maradjon meg a hallgatóknak, nem a saját gondolatmenet; a nehéz textusok kerülése, kivéve, ha már megvan a megfelelő tapasztalat hozzá, hogy ne a gyülekezet előtt kíséretezzen vele a lelkipásztor. A püspök elmondta, az igehirdetésre való készüléskor a textust egész héten át érleli, a mindennapok mozzanataiban is rá gondol, sokszor a feleségével is megosztja gondolatait, meghallgatja az ő nézeteit is. Jó tanácsként hozzátette: a prédikáció kidolgozását lehetőleg nappal és ne egyszerre írják le, csak akkor kezdjenek neki, ha teljesen világos a mondanivalójuk, és szombaton tartsanak szünetet, csendesedjenek el az igehirdetés előtt. Végül kijelentette: a munka megfelelő végzéséhez nélkülözhetetlen az alázat.

Négy egyházmegye lelkipásztorai értekeztek az igehirdetés megújulásáról

Az előadás és az egybegyűlt lelkipásztorok által felvetett kérdések megbeszélése után a püspök röviden bemutatta a Dunántúli Református Egyházkerületet. A vidéket az ellenreformáció hatására a római katolikus vallás dominálja, de nagy a vonzóereje az osztrák határhoz közel eső városoknak, így a református gyülekezetek is folyamatosan növekednek. Az egyházkerület fontos feladatnak tekinti a városi gyülekezetek megerősítését, de a kisvárosokra is kiemelten odafigyel. Hatalmas kérdés a kistelepülési misszió, a falusi gyülekezetek sorsa, mennyit fektessenek a kis települések templomaiba, ha nincsenek hívek, akik használhatnák. Minden évben összegyűjtik a dunántúli református értelmiséget, közös alkalmakat szerveznek, nagy hangsúlyt fektetnek a kommunikációra, könyvkiadásra, szakirodalom fordítására. Nyaranta több helyszínen református egyházi napokat tartanak, egyfajta református fesztivált, ahol 8-10 ezer ember gyűl össze, a rendezvény pedig minden korosztály és felekezet felé nyitott. Zárszóként elmondta: „ne felejtsük el, milyen nagy ajándék az, hogy van Magyar Református Egyház. Bármit is hozott a történelem, újból együtt lehetünk és ünnepelhetünk.”

 

Berekméri Gabriella