Főoldal » Hírek » Mit tud egy lelkipásztornak készülő teológiai hallgató Erdély református gyülekezeteiről?

Mit tud egy lelkipásztornak készülő teológiai hallgató Erdély református gyülekezeteiről?

2018. 02. 21.
Megosztás:

A Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet küldetése értelmében olyan teológusokat képez, akik tanulmányaik elvégzése után Erdély és Partium különböző gyülekezeteiben végeznek majd lelkipásztori szolgálatot. A legtöbb lelkipásztornak készülő hallgató gyülekezetismerete viszont javarészt arra az egyházi világra korlátozódik, ahonnan ő a Teológiai Intézetbe érkezett. A tanulmányok konkrét gyakorlati perspektívái miatt viszont alapvetően fontos az, hogy a teológus megismerje azt a sokrétű egyházi, gyülekezeti környezetet, ahol a későbbiekben szolgálatot szeretne teljesíteni.

Mit tud egy lelkipásztornak készülő teológiai hallgató Erdély református gyülekezeteiről?

Ez az oka annak, hogy a református teológiai curriculumban néhány éve konkrét helyet kapott a Gyülekezetismereti gyakorlat nevű tárgy. E gyakorlati tárgy jelentőségét már Kelemen Attila teológiai tanár hangsúlyozta, ő vezetett be és koordinálta több éven keresztül. A gyakorlat vezetését intézeti megbízás alapján a 2017-2018-as tanévtől Sógor Árpád ifjúsági lelkész végzi. Őt kérdezzük az első félév tapasztalatairól és a második félév terveiről.

 

Megkérlek, hogy foglald össze néhány szóban, miért van szükség erre a gyakorlatra, és hogyan viszonyulnak hozzá a diákok?

 

Az első éves hallgatók számára meghirdetett gyakorlat, olyan elgondolásból született, hogy mindenki egy bizonyos gyülekezetből érkezik a Teológiára és azt gondolja, hogy mindegyik gyülekezet az övéhez hasonló. A Teológián szembesülnek azzal a diákok, hogy a diáktársakban különböző gyülekezetkép él.

Az első félév során eleinte néhány bevezető órát tartottunk. Vendégül láttuk Kozma Zsolt nyugalmazott teológiai tanárt, akinek a mindenkori első évesekhez írt jótanácsait a diákok előzőleg elolvasták, majd kérdezhettek mindannyiunk kedves Professzorától.

A hallgatóknak két dolgozatot is kellett írniuk, az egyiket egy szabadon választott bibliai személyről, akinek személyével azonosulni tudnak, és ennek kapcsán néhány gondolatot fogalmaztak meg arról, hogy képzelik el magukat a lelkészi szolgálatban, milyen terveik, álmaik vannak ezzel kapcsolatban. A második dolgozatban a lelkészi szolgálattal kapcsolatos témák közül választhattak és írtak egy néhány oldalas esszét felhasználva Az Út és a Református Szemle folyóiratok vonatkozó tanulmányait és a kiadott bibliográfiát.

A bevezető órákon a teológus mivoltról beszélgettünk, az önismeret fontosságáról, arról, hogy fontos tudatában lennünk annak, mik az erősségeink és gyenge pontjaink a szolgálatban. Ez utóbbit nem azért jó, ha tudjuk, hogy elkeseredjünk, hanem hogy világos legyen számunkra, mi az a terület, ahol különösképpen oda kell figyelnünk az önfejlesztésre.

 

Milyen gyakorlati oldala volt az első féléves gyülekezetismeretnek?

 

Első lépésben a közeli, kolozsvári gyülekezeteket látogattuk meg. Az alsóvárosi gyülekezetet Székely József, a monostori gyülekezetet Kállay-M. Csaba, a tóközi gyülekezetet Visky Péter lelkipásztorok mutatták be. Meséltek a gyülekezeti életről, a lelkészi szolgálat örömeiről és nehézségeiről. A diákok nagy érdeklődéssel figyelték a beszámolókat, kérdeztek a lelkipásztoroktól. Ezeket a látogatásokat minden alkalommal egy kiértékelő beszélgetés követte a Teológia Intézetben, ahol teret adtunk annak, hogy mindenki elmondhassa a véleményét: mi az, ami tetszett neki, mi az, ami szokatlan volt vagy az újdonság erejével hatott.


Milyen terved van a második félévre?

 

Az órarendben heti kétórás alkalomként szerepel ez a gyakorlati óra. Így eddig csak a kolozsvári gyülekezetekbe tudtunk eljutni. Balogh Csaba dékán közbenjárására és a hollandiai a Fundament Alapítvány támogatásával a második félévben már távolabbi gyülekezetekbe is eljutunk. Március elején egy két napos dél-erdélyi útra indulunk, ahol Gudor Botond gyulafehérvári lelkész, a nagyenyedi egyházmegye esperese lesz a vezetőnk. Felkeresünk elnéptelenedett templomokat is, de élő gyülekezeteket is. Tájékozódunk a dél-erdélyi szórványgyülekezetek helyzetéről, és a kisebbségben élő, de az identitásukat ott is megőrizni akaró magyar református emberekkel fogunk találkozni. Gondolom, hogy némely teológus számára, aki olyan vidékről érkezett, ahol többségben él a magyarság, megrázó élmény lesz az, hogy helyenként a magyar nyelv szent nyelv, amit már csak a templomban beszélnek és azon kívül átváltanak a román nyelvre a református gyülekezeti tagok.

Déván fogunk megszállni, ahol Rátoni Csaba, a dévai gyülekezet fiatal lelkésze fog beszélni a sokféle gyülekezeti programról, a gyülekezet élni akarásáról. A kis teológus csapat megmérkőzik egy futballmérkőzésen is a dévai magyarság focicsapatával.

 

Milyen más útra készül még az évfolyam?

 

Szervezés alatt van még három út a tavasz folyamán. Egy szilágysági, egy kalotaszegi és egy marosi egynapos körutat tervezünk, ahol különböző nagyságú gyülekezeteket fogunk meglátogatni és kérdezni a gyülekezetek lelkészeit arról, milyennek látják a gyülekezetük életét, mit tanácsolnak a mai ifjú teológusoknak.

Hálásak vagyunk a gyülekezeteknek és a lelkipásztoroknak, hogy fogadnak minket utunk során és Erdély különböző településeiről érkező diákjaink megismerkedhetnek más régiók gyülekezeteivel is, láthatják a jó példákat, szembesülhetnek sokszor a gyülekezeti realitással, ezáltal is szélesedik a látókörük. Nem titkolt szándékunk az is, hogy e látogatásokkal azt is kifejezésre juttassuk, amit mindig is így gondoltunk, hogy a Teológia nem szakadhat el a gyülekezetektől, fontosnak tartjuk az élő kapcsolatot a Teológia és az anyaszentegyház gyülekezeti között. Istennek legyen hála, hogy egy 26 fős évfolyammal indulhatunk ebben a félévnek és kérhetjük Őt, hogy áldja meg terveinket.

 

Forrás: proteo.hu