Főoldal » Hírek » Huszonöt éves a detrehemtelepi templom

Huszonöt éves a detrehemtelepi templom

Ünnepi istentiszteleten adott hálát huszonöt éves templomáért a detrehemtelepi gyülekezet szombaton, szeptember 28-án. A hajlék „1993–94-ben épült Mihály Lajos lelkész és Moldvai Lajos gondnok szolgálata alatt, a helyi gyülekezet önfeláldozó munkájával és a holland putteni testvérgyülekezet támogatásával Isten dicsőségére. Tervezte: Beyer-Dóczy Gábor” – áll a bejáratnál elhelyezett faragott táblán.

Huszonöt éves a detrehemtelepi templom

A tordai egyházmegyéhez tartozó Detrehemtelep a Mezőség dombjai között húzódik meg Aranyosgyéres közelében. A gyülekezet 1925-ben még azért folyamodott az egyházkerülethez, hogy engedje el egyházfenntartó járulékát, mert elszegényedett a közösség, a telepesek földjeit az állam kisajátította, a családok szinte megélhetés nélkül maradtak. Az elmúlt évszázadban többször is próbálkoztak templomépítéssel, az ötvenes években például Kós Károly tervezett nekik hajlékot, a kezdeményezéseket azonban elvetették. A gyülekezet azonban, az évtizedes nehézségek ellenére, megfogyatkozva, de Isten megtartó erejének köszönhetően ma is él. Az épületet 1994. szeptember 11-én adták át, a hétvégi ünnepségen pedig újra megteltek a templom padjai.

Huszonöt éves a detrehemtelepi templom

Az istentiszteleten Kató Béla püspök hirdette az igét a Zsolt 103,2 alapján: „Áldjad, lelkem, az Urat, és ne feledd el, mennyi jót tett veled!” Rámutatott: aki nem tudja csodálni Isten tetteit, csodáit, a világot, az a hithez sem jut közelebb. Ez a csodálkozás elkopott mára, hiszen a technika és tudomány korában sok minden természetessé válik számunkra. Pedig környezetünk vagy maga az ember is tele van csodálatos elemekkel, titkokkal. Ilyen az emlékezés csodája is, amely kiváltsága az embernek, a templom építésére való emlékezés pedig felidézi az építőket is, a gyülekezeti tagokat, akik áldozatot hoztak a hajlékért. A Szentírás arra biztat, hogy ne felejtsük el múltunkat, emlékezésünk pedig Istennel álljon kapcsolatban, tartsuk szem előtt, hogy ki tartott meg, kinek kell hálát adni a bőkezű ajándékokért.

Huszonöt éves a detrehemtelepi templom

Mihály Lajos detrehemtelepi lelkipásztor 35 éve szolgál a gyülekezetben. Elmondta: a templom a felépítése óta eltelt 25 évben 76 keresztelőnek, 49 házasságkötésnek és 146 temetésnek adott otthont. Ma 370 lelkes a gyülekezet. „25 év alatt több gyülekezeti tag megtapasztalhatta, hogy boldogok, akik hallgatják Istennek beszédét, és megtartják azt” – jelentette ki Mihály Lajos. Felolvasta a templomépítéskor megjelent tudósításokat, elhangzott, hogy sok akadályt kellett leküzdeni a felépítésig. Az új templom téglái például az egykori közös gazdálkodás istállójából kerültek ki, de a holland putteni gyülekezet jelentős segítséget nyújtott, és az emberek elhatározása sem ingott meg, mindenki a maga ereje szerint segített.

Huszonöt éves a detrehemtelepi templom

Vincze Csongor tordai esperes a Mt 12,6 rámutatott: „a templomnál is nagyobb van itt”, hiszen nem volt könnyű ekkorát álmodnia a gyülekezetnek a rendszerváltás után, mégis sikerült felépíteniük a hajlékot. „Az Úr itt építette a földi házat, amely azóta is forrásává vált a lelki tápláléknak” – hangzott el. Sașa Valer polgármester az egyház fontos szerepét emelte ki, amelyet a jövő nemzedék nevelésében tölt be. „Az számít, hogy mit hagyunk magunk után a közösség javára, hiszen mindig van helye jobbnak, a fejlődésnek” – jelentette ki.

Huszonöt éves a detrehemtelepi templom

Az ünnepségen a helyi nőszövetségi tagok és a vallásórás gyerekek énekkel és szavalattal szolgáltak, emellett dr. Keszeg Vilmos a falu szülötteként beszélt a település alapításáról, történetéről. Országos szinten is bemutatta a telepítések előzményeit és okait: az állami telepítések hullámát szabályozó törvénycikk 1894-ben nyert szentesítést, Detrehemtelep pedig 1906-ban alakult meg 53 család betelepítésével. Zömében a túlnépesedett környékbeli településekről érkeztek a családok: Aranyosegerbegyről, Aranyosgyéresről, a két Detrehemről, de Komárom megyéből és Jászberényből is jöttek néhányan. A települési törvény kizárólag magyar lakosságot mozgatott meg, az állam a reformátusokat támogatta. A Romániával való egyesítés után a hatalom nem ismerte el a magyar állammal kötött szerződést, megfosztotta a helyieket termőföldjeik nagy részétől – ekkor kérték az egyházfenntartó járulék elengedését a kerülettől. A helyiek a Gyöngyfalva nevet szerették volna felvenni, végül azonban a Detrehemtelep elnevezés maradt meg, amelyet 1934-ben használt először a helyi református lelkipásztor.

Az együttlétet Oláh Mátyás és Boglárka zenés előadása, majd szeretetvendégség zárta.

 

Berekméri Gabriella