|
HÍRVIVŐ |
||
|
|
||
|
Az |
||
|
|
||
|
Feliratkozás:
hirvivo-subscribe@yahoogroups.com
|
||
|
Hír
beküldése: hirek@reformatus.ro |
||
|
|
||
|
2007
augusztus 3, VI. Évfolyam 31. szám (összesen 267 szám) |
||
|
|
||
Tartalomjegyzék
Ausztráliai Magyar Reformátusok Találkozója
Gyászhír - Kozma Endre nyugalmazott lelkipásztor
Gyászhír - dr. Dávid László nyugalmazott lelkipásztor
IKE-Hírek & IKE-Hírek & IKE-Hírek
Füle Lajos - Ének a cseresznyefáról
VIII. Anyanyelvápoló, hagyományörző és közösségfejlesztő szórványtábor
A székelyek eredetéről és megtelepedéséről - A reformáció: vallási sokféleség
Kórushangverseny Marosszentgyörgyön
Szálláshelyből hazát - Fennállásának 675. évfordulóját ünnepelte Sóvárad
A III. EMI-tábor programja 
"Tőlünk függ minden, csak akarjunk!
" Széchenyi István
Elírt nevünk nem csak bosszantó, hanem bonyodalmat is okoz - Hogyan lett a Leventéből Premilitaru
Amikor a testvérek együtt vannak - Magyarpalatkai falutalálkozó
Wass Albert nap lesz kedden a Duna TV-ben
Megalakult az MTA kolozsvári bizottsága
Körvonalazódó forma és tartalom
Ünnep a végeken (Először tartottak falunapokat Aldobolyban)
Bácsi - Anyanyelvápoló tábor kicsiknek
|
|
ERDÉLYI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET - PÜSPÖKI HIVATAL -
KOLOZSVÁR 400079 Cluj Napoca, str. Brătianu nr. 51-53,
Tel/Fax: +40-264-597472 E-mail: puspokihivatal@reformatus.ro Ikt.sz.: 341-2007. |
Az Erdélyi Református Egyházkerület
Elnöksége megelégedéssel veszi tudomásul, hogy első felháborodása után, az
RMDSZ csúcsvezetősége belátta, hogy kirekesztő politizálása nem vezet
eredményre, s a megbékélés és az egységkeresés útját választotta, s bár kissé
megkésve, de még időben magáévá tette egyházkerületünk
tisztségviselőinek javaslatát az EU-s választásokra nézve. Ezzel nemcsak
azt tette lehetővé, hogy az erdélyi magyar közélet két fontos szereplője,
Markó Béla és Tőkés László találkozhasson egymással, de lehetőséget
teremtett arra is, hogy a mögöttük lévő politikai szerveződések is
érdemi tárgyalásokat kezdjenek az egység megőrzése érdekében.
Az EREK Elnöksége fontosnak tartja a
közélet megtisztulását, valamint a politikai érdekképviselet megújulását, az
összefogáson, a kölcsönös bizalmon és a magyar szolidaritáson alapuló politikai
gyakorlatot, éppen ezért üdvözli az EMNT és SZNT vezetőinek ez irányú
törekvéseit összegző "Párbeszéd az erdélyi magyar képviselet megtisztulásáért
és megújulásáért" címet viselő dokumentumát. Ugyanakkor fontosnak tartja az RMDSZ
képviselői által a "Közös nemzeti célokért" című anyagban megfogalmazottakat is és
reményét fejezi ki, hogy a kolozsvári csúcstalálkozón elfogadott tárgyalási
menetrend során megteremtődnek a közös politikai fellépés feltételei
nemzeti közösségünk érdekeinek képviseletében.
Az EREK Elnöksége és testületei a
jövőben is következetesen támogatni fognak minden olyan közéleti lépést,
amely az erdélyi magyarság érdekében történő egységes fellépést
szorgalmazza.
Kolozsvár, 2007.08.03
Pap Géza Tonk
István
püspök főgondnok
Ausztráliai Magyar Reformátusok
Találkozója
Ausztráliai Magyar Református Egyház gyülekezeteinek találkozójára került sor 2007 július 27-30 között Adelaideben. A hatalmas távolságok ellenére, erre a találkozóra Ausztrália 7 kisebb-nagyobb református egyházközségéből sereglettünk össze, hogy személyesen találkozhassunk, és ne csak telefonon vagy a világhálón keresztül beszélgessünk egymással. Brisbaneből (2000 km) Kovács Lőrinc lelkipásztor feleségével és két gyermekével, Melbourneből (800 km) Dézsi Csaba lelkipásztor 10 gyülekezeti tag kíséretében és Keresztesi Flórián László és Incze Dezső lelkészek társaságában, valamint Sydneyből (1450 km) Péterffy Kund lelkipásztor feleségével, három gyermekével és 9 gyülekezeti taggal érkezett a vendéglátó gyülekezetbe - Adelaidebe, ahová ez alkalommal Szabó Attila lelkipásztor és felesége szervezte a találkozót.
Szombaton a helyi lelkipásztor áhítata nyitotta a napot, melyet egy gondolatébresztő gondolatsor előadás követett, minek nyomán csoportos és közös beszélgetésre került sor.
Vasárnap az ünnepi istentiszteleten közösen szolgált a négy egyházkerületből résztvevő hat lelkész.
Szabó Attila - Adelaide (Dél Ausztráliai Egyházkerület), Kovács Lőrinc - Brisbane (Quenslandi Egyházkerület), Dézsi Csaba - Fitzroy (Victoriai Egyházkerület), Keresztesi Flórián László - Kew (Victoriai Egyházkerület), Incze Dezső - Springvale (Victoriai Egyházkerület) valamit Péterffy Kund - Sydney és Canberra (Új Dél Wales és Canberra Egyházkerület) képviseletében szólt a találkozón résztvevőkhöz.
Aki már érzékelte, hogy már önmagában a fizikai távolság is lehet fájó - illetve, hogy egy fizikai közelség is lehet lélek erősítő - az bizonyára el tudja képzelni mit éreztünk mi, akik több száz, több ezer km fizikai távolságból együtt lehettünk olyanokkal akik testvéreink a hitben. Bizonyára a kárpát medencében könnyebb találkozókat tartani mint Ausztráliában, de íme itt sem lehetetlen. Aki olvassa, higgye is el! Mi átéltük, és most ebben a formában is tovább örököltetjük, azt amit a találkozó vezérigéjének is választottunk: "Mert más fundamentumot senki sem vethet azon kívül, amely vettetett, mely a Jézus Krisztus." IKor. 3: 11
Péterffy Kund lelkipásztor - Sydney
A képek:
1. úrvacsorai közösség Adelaideben
2. szombati résztvevők az adelaidei találkozón
3. vasárnapi körkép az istentiszteleten Adelaide
Gyászhír - Kozma Endre nyugalmazott
lelkipásztor
"Az Úr szemei előtt drága az ő kegyeseinek halála." Zsolt.116,15.
Az ebből fakadó bizalommal és az evangélium adta reménységben adjuk hírül
KOZMA ENDRE
a Kolozsvár Tóvidék-i Református Egyházközség nyugalmazott lelkipásztorának 85. életévében történő elköltözését.
A Türe-i Református Egyházközségnek 32 évig és a Kolozsvár-Tóvidék-i Egyházközségnek 17 évig volt lelkipásztora.
A gyászistentisztelet a Tóvidéki templomban lesz 2007 augusztus 4-én, 10 órakor (Târnavelor / Küküllő utca 32 szám). Utána a Házsongárd-i temetőben helyezzük nyugalomra.
Gyászolják őt: felesége, két fia, menyei, 4 unokája, testvére és annak családja, a további rokonok és a Tóvidék-i gyülekezet tagjai.
Gyászhír - dr. Dávid László nyugalmazott lelkipásztor
Szomorú szívvel tudatjuk, hogy életének 75. évében váratlanul elhunyt dr. Dávid László nyugalmazott segesvári lelkipásztor.
Temetése augusztus 1-én, szerdán 17 órakor lesz
Székelyudvarhelyen a református temető kápolnájából.
Szabó Mihály lp.
Meghalt dr. Dávid László. A Romániai Magyar Irodalmi Lexikonban olvasom: műtörténész. Nem művészettörténész! Rá ugyanis a művészetnél globálisabb kifejezés illik, még akkor is, ha könyvét a Kelemen Lajos vagy B. Nagy Margit munkái mellől emelem le. Dr. Dávid László valóban a Mű történésze volt, s e mű neve Erdély, Székelyföld, ideje pedig a nagy és európai fantáziával építkező középkor. A középkori Udvarhelyszék művészeti emlékei című tanulmánykötetéből ítélve egykötetes szerző volt, még akkor is, ha az 1981-ben a Kriterion Könyvkiadónál megjelent monográfia előtt és után több folyóiratban is publikált. A könyvnek tartós visszhangja támadt, szerzői és kiadói bravúr volt annak idején. Ritka szerencsének számított, ha valaki pult alatt megkaphatta, mert a diktatúra itt is, mint mindenben, ami fajtánkkal és múltunkkal kapcsolatos, főleg tiltott, és csak tessék-lássék engedett valamelyest. Ez a Mű, amelynek történésze (mondtam) dr. Dávid László Segesváron szolgáló református lelkész volt, közelítéseiben, tény- és érvanyagában is Orbán Balázs-i, mert szerzője, akárcsak a legnagyobb székelynek mondott Orbán Balázs "ötnegyed századdal azelőtt, faluról falura járta végig a Hargita nyugati oldalán a Kisküküllőtől Erdővidékig elterülő vidéket, számbavéve mindent, ami a vidék középkori művészetéből megmaradt: vármaradványokat, templomokat, freskókat, néha egy-egy ötvösmunkát is." Lehet így van, lehet, hogy másként - ez a valóban középkorias vándorlás-faluzás már csak nálunk él, mert egyébként elsorvasztotta a világhálós huszonegyedik század. Dr. Dávid László tudta és tette dolgát. Pontosan tíz esztendővel ezelőtt beültem ritka előadásainak egyikére, a székelyföldi harangokról értekezett, illetve a szász öntőmesterekről és -műhelyekről, ahonnan zömben e régi, barátbetűs harangok kikerültek. És akkor jöttem rá, ez a hűvös, távolságtartó ember mindabban teljes, amivel csak foglalkozik. Ott és akkor az erdélyi múlt keretdimenzióiban megmutatkozó kapcsolattörténet elevenedett, mert az utolsó székely faluból így is átlátni az első szász faluba. Nyugdíjas lelkészként Székelyudvarhelyen telepedett meg. Ahova fiatalsága is kötötte, iskolái, és mi minden még! E hiánytalanul megélt univerzumot, amibe beleszületett, és aminek értelméül élt, hagyta el most dr. Dávid László. Nyugodjék békében.
Oláh István, Udvarhelyi Híradó, 2007-08-02
Megjelent az Új Kezdet júliusi száma.
Elérhető az alábbi címen:
Szabó Mihály lp.
Az idei Bálványosi Diáktáboron és Szabadegyetemen ismét jelen volt a Keskenyút ökumenikus sátor amely, 2005-ben alakult és azóta képviseli a fesztiválokon a katolikus, református, evangélikus és unitárius egyházakat.
Fotók: Fodor Enikő
A színes programot rengeteg érdeklődő látogatta meg. Áhítat, előadások, kerek asztal beszélgetések, bogozás, agyagozás, festés, filmnézés, beszélgetések, zsíros kenyér, üdítő várta a kicsiket, nagyokat egyaránt.
Az előadások nagyon sikereseknek bizonyultak, az elsőt Balla Zoltán lelkész tartotta, Idejét múlta-e a keresztyénység címmel. Kiderült, hogy a keresztyén embernek sok mindennel meg kell birkóznia, és igyekeznie kell továbbadni és megélni a hitét, mert a rohamosan fejlődő világban az egyházak sok helyen perifériákra szorulnak.
Második nap Az egyház öl, butit és nyomorba dönt? című kerek asztal beszélgetés során, a nagyszámba összegyűlt hallgatóság hozzászólhatott a témához és a három meghívottunk, Vass Lehel szabad gondolkodó, Bagoly Zsolt újságíró és Bartos Károly lelkész véleményeihez. A beszélgetés több témát érintett az egyházakkal kapcsolatosan, mint például az egyházak jelentősége az elmúlt évtizedekben, szükségünk van-e az egyházakra, az egyházi mozgalmak pozitív hatásairól, valamint az egyházak hiányosságairól is.
Harmadik nap Bencze Mihály brassói matematika tanár és versíró beszélt arról hogyan is tesznek bizonyságot a matematikai struktúrák Isten létezéséről.
Minden nap egy-egy témát veséztünk ki előadás, beszélgetés, rajzolás, filmnézés közben. Több önkéntes várta a betérőket, rengeteg régi, visszatérő de ugyanakkor új arcokkal is találkoztunk.
A rengeteg beszélgetés, és egymásra való odafigyelés elszórt magvai a szíveinkben fognak kicsirázni és virágozni. Az igazi jelenlétnek kisugárzása van, aki szívből teszi, Istennek szolgál és betölti a szeretet parancsát. A misszió a szívből jön, és Isten az, aki erősíti.
Ezúttal is köszönjük a Communitas Alapítványnak, a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egyletnek (ODFIE), az Erdélyi Református Egyházkerületnek, Ferencz Kornéliának (Corvina Könyváruház), valamint az Erdélyi Unitárius Egyháznak, hogy missziónkat anyagilag is támogatták.
Keskenyút csapat nevében,
Csíki Kinga
IKE-Hírek & IKE-Hírek & IKE-Hírek
EZ történt ...
IX. FIKE SZABADEGYETEM
Algyógy, 2007. július 9-15.
Az időtlenség hete. Ha össze kéne foglalnom egy mondatba, akkor számomra ez a Szabadegyetem az időkeret-nélküliség hete volt, ahol megszabadulhattam az időhöz való állandó igazodás olykor nyomasztó terhétől.
Ezért az eseményeket és élményeimet nem is igyekszem kronológiai sorrendbe rendezni. Érdekfelkeltő, meghökkentő és elgondolkodtató előadásokat hallhattunk a fogyasztói társadalomról, annak hatásáról az emberekre, a közösségekre, az emberi kapcsolatokra, a keresztyén közösségekre, valamint az egyház és egyénenként a keresztyén ember viszonyulásáról az őt körülvevő világhoz, és együtt gondolkodva próbáltunk válaszolni arra a kérdésre, hogy hogyan is boldogulhat a keresztyén ember ebben a világban, úgy, hogy közben hű maradjon a Biblia tanításához.
Fotó: Szabó Mihály lp.
A meghallgatott előadások rávilágítottak arra, hogy ez a minket körülvevő, ember által alkotott világ, az ember által kialakított eszközök meghaladják az embert, a pszichikai eszközeivel átfogható környezetet, és ez problémákhoz vezet, mert ebben a világban az ember túl kicsinek érzi magát, minden bizonytalanná válik. Ezt a nagy bizonytalanságot pénzzel és különböző anyagi javak birtoklásával próbálja pótolni, ezért is olyan kedvelt tevékenység manapság a shoppingolás. Azzal, hogy a modern ember elvetette a Bibliából ismert világképet és értékrendszert, megtört benne a bizalom, hogy otthon van a világban, ezért az ily módon mennyei védelem nélkül maradt világot az embernek kell védetté tenni. Azonban, amint azt napjainkban tapasztaljuk, ez a feladat túl nagynak bizonyul az ember számára. Ha csak a természetre gondolunk, mérhetetlen pusztításokat hajtott végre az ember, és minden környezetvédelmi erőfeszítés ellenére, a pusztítások napjainkban is folytatódnak. Az emberiség nem gazdálkodik a rábízott erőforrásokkal az 1Móz. 1, 28 szerint, hanem kihasználja azokat. Erre a problémára megoldásként felmerült, hogy ha minden ember megtenné a saját kicsi feladatát és felelősségteljesen élne, akkor globálisan is változna a helyzet. Ezt az utat, ezt a gondolkodásmódot nekünk, keresztyéneknek kell elkezdenünk, tudva azt, hogy semmilyen apró erőfeszítés nem hiábavaló. Ebből kiindulva mindnyájan próbáltuk megfogalmazni saját magunk számára mi az, amit mi, egyenként tehetnénk.
E komoly, elgondolkodtató és fontos kérdések megbeszélése mellett, nem hiányozhatott a vidámság, a nevetés sem, alkalom volt egyéni beszélgetésekre, egymás közelebbi megismerésére, és minden napnak szerves része volt a reggeli és esti áhítat, melynek csendességében Istenre figyelhettünk, és egymás közösségében megszólíthattuk Őt, imádságban, éneklésben. A röplabdapályán mindenki esélyt kapott, hogy megmutassa sporttehetségét, vagy csak egyszerűen megmozgassa izmait, de az izmok igazi megmozgatására a Remetei szorosba való gyalogtúrán került sor. A borongós időjárás ellenére is élvezhettük a táj csodálatos szépségét, magunkba szívhattuk a friss hegyi levegőt, s a bátrabbak a patakon is végigmentek a néhol derékig érő vízben.
Mindezek elteltével nem maradt más dolgunk, mint Hálát adni Istennek, hogy létrejöhetett ez a tábor, hogy együtt lehettünk, feltöltődhettünk lelkileg és hasznos ismeretekkel is gazdagodhattunk, és kérni Őt, hogy adjon nekünk is és másoknak is hasonló áldásos alkalmakat és örömteli megtapasztalásokat.
Márton Enikő
Körösfő, Szabadegyetemes résztvevő
<=<=<=<=<=<=<=<=<=<=<=<=<=<=<=
Húú de jó volt ...
Csoportépítő IKE
tábor
Ivó, 2007. július 15-21
A Nap sugarai óvatosan merészkedtek be az ablakon, odakint a patak vize szelíden csordogált, lágy hangú madarak trilláztak a fákon, idebent egy kevésbé lágy hang zord módon utat hasított a levegőbe: "Ébresztő!!! "
E szóval vette kezdetét ivói táborozásunk, így indult az első nap. Mint a pályaudvarról induló vonat, amelyik lassan, csattogással mozdítja meg minden tagját, kezdetben olyanok voltunk mi is.
- "Ö, öö, izé, szia, hahó, kislány, te te, te vagy Kin . . . , hogy is hívnak? " - Igen, a névprobléma volt az első, amit orvosolni kellett. Ennek érdekében a reggeli áhítat, meg persze egy jó nagy adag reggeli evés után rögtön ismerkedési játékba fogtunk. Annyira jól sikerült, hogy észre sem vettük azt a két órát, ami csak úgy elrepült fejünk felett, és nem csak az a két óra, hanem az egész hét hamar elrepült. Nem is csoda, hisz sok érdekességet tudtunk meg egymástól a bibliaórák keretén belül és mindenkinek a véleménye egy-egy új rávilágítást nyújtott az adott témára.
Mindig lelki erősítőként szolgált a közös éneklés. Egy-egy ilyen élményt le sem lehet írni, de ha muszáj lenne, valahogy így nézne ki: a szobában néma csend volt, amit egy zongorából előbúvó dallam tört meg. Ezt nemsokára lágy énekhang kísért. Oldalról két gitár csatlakozott a kórushoz. Egy párnán és pár edényen, na meg bármi máson, ami az útjukba akadt a dobverőknek, hangosan csattogtak, pattogtak, megadva a ritmust. Végül egy furulya is csatlakozott a már összeállt bandához és szállt az ének, fel az égig, olyankor a Nap erősebben sütött, mint máskor és mindenki, de mindenki mosolygott . . . Szerintem Isten dicsőítésére nincs csodálatosabb dolog, mint a szívből jövő éneklés.
A hét alatt lovagoltunk, gyöngyöt fűztünk, gitárkíséretben énekelve mentünk fel a Hargita csúcsára és ami a legfontosabb, ha esett, ha fújt, mi mindig nagyon jól szórakoztunk.
Azt hiszem mindenki nevében elmondhatom, hogy ez a hét nagyon jól telt, hisz jobban összekovácsolódtunk és egy olyan csapat erősödött meg, amely az elkövetkező időkben még eredményesebben meg fogja állni a helyét az ifjúsági munkában.
Koncz Tamás
Székelykeresztúri IKE elnök
<=<=<=<=<=<=<=<=<=<=<=<=<=<=<=
Könyvespolc
Ebben az esztendőben ünnepeltük édesapám, Bódás János születésének századik évfordulóját. Ez az alkalom adta az indíttatást, hogy költői munkásságát összegző Összes verseit kiadjam.
Élete során 12 kötete jelent meg, ezek a többszöri utánnyomás ellenére is gyorsan elfogytak, s ma már sehol nem kaphatók. Ezt a hiányt kívánom betölteni ennek a könyvnek a közreadásával. Hála a korszerű nyomdatechnikának, ma már az utánnyomás sem jelent gondot, ezért bízom abban, hogy Bódás János versei a jövőben mindenkor, minden érdeklődőhöz eljuthatnak.
Édesapám nem szerette, ha papköltőként aposztrofálják. Ő minden jelző nélkül tartotta magát költőnek. Versei egyaránt szólnak hívőkhöz és nem hívőkhöz, értelmiségiekhez, munkásokhoz, vagy a falvak népéhez. Lelkészi hivatásának gyakorlása során sok ember örömében és bánatában osztozhatott, és módjában állt sokféle egyházi vagy világi karitatív intézmény, kórház, segélyszervezet tevékenységével és gondozottaik problémáival megismerkedni.
Ezek az élmények - néha torokszorító, megrázó formában -, verseiben sorra kifejezést nyertek. Az ő költészetét azonban összességében mégsem a gondok, a tragédiák, hanem a vele született optimizmus, a természetes humor, az emberi és természeti szépség, a magyar táj, a haza, a család, az itt élő emberek szeretete jellemezte.
A most közreadott kötet Bódás János valamennyi nyomtatásban megjelent versét tartalmazza. Kronológiai sorrendjüket az indokolja, hogy a költő stílusának, szemléletének, témaválasztásának fejlődése, de az életmű égészének a huszadik század történéseivel való kapcsolata is könnyebben követhető legyen.
A korábbi kötetekben egyes versek a kiadók vagy lektorok kívánságára különböző címmel, sőt módosított tartalommal, többféleképpen is szerepeltek. E gyűjteményes összeállítás minden verset eredeti címmel és tartalommal, és csak egy változatban közöl.
Bízom abban, hogy az olvasó olyan szeretettel fogadja és veszi kézbe az itt következő verseket, mint ahogyan azt a kötet összeállításában, nyomdai előkészítésében és megjelentetésében résztvevők munkájuk során kinyilvánították.
Budapest, 2005. november
Bódás János
Ár: 55 lej
Füle Lajos - Ének a cseresznyefáról
AZ ESZKÖZ ÖRÖMÉVEL;
Fogy már az út,
s ha majd végéhez értem,
pihenjek el
az eszköz örömével,
ahogy a lant,
amely elhallgat egyszer,
ahogy a toll,
melyet letesz a MESTER.
Füle Lajos 1925-ben született Cegléden. A helybeli Kossuth Gimnáziumban érettségizett, majd Budapesten a Műszaki Egyetemen építészmérnöki oklevelet szerzett. Városrendezéssel foglalkozó szakemberként járta az országot, miközben - JÉZUS KRISZTUS tanítványaként - sokfelé tett bizonyságot hitéről. Versei, énekei is vallomások, bizonyságtételek.
1952-től feleségével, majd gyermekeivel a Kispest-Rózsatéri Gyülekezetbe járt, ahol évtizedeken át missziói gondnokként is szolgált. 1994-ben nyugdíjasokként Vásárosnaményba költöztek. Felesége 1996-ban bekövetkezett halála óta özvegyen é1 ott.
Eddig megjelent kötetei:
A hamu tanítása 1989
Ne félj! 1990
Akkor jön el 1991
Építsd velünk! 1992
Ne nyugodj bele! 1993
A templom áll 1994
Utak és kapuk 1995
Hoztál-e napsugári? 1997
Szent ámulással 2000
Kazettái:
Hazafelé 1995
Vallomás 1996
Ár: 23 lej
Amikor másodszor is Jerikó felé ment,
megint talált egy sebesültet a samaritánus. Harmadik, negyedik, ötödik útján
újabb és újabb áldozatok feküdtek az országúton. Százszor tette meg az utat és
száz szerencsétlen feküdt ott, majd ezerre és ezerre bukkant. Mindig ugyanazon
a helyen.
Ez foglalkoztatta, amikor 2333-madszor
ment Jeruzsálemből Jerikóba. Szinte belebotlott az újabb sebesültbe,
annyira gondolataiba merült. Sóhajtva szedte elő a kötszert a
nyereg-tarisznyából, rutinosan látta el a 2333. sebesültet. Gyakorlott
mozdulattal emelte a szamárra a vérborította testet, és lám, az állat magától
indult el a fogadó felé a jól ismert úton. A szamár és a sebesült szerencsésen
meg is érkeztek.
A samaritánus ugyanis a sivatag felé
tartott, hogy megkeresse a rablótanyát. Mert amikor a 2333. áldozatba botlott,
hirtelen rádöbbent, hogy sokkal jobb samaritánus lehetne, ha végre a
tettesekkel is törődne s nem csak ragtapaszokat osztogatna... Elhatározta,
hogy a rablókon fog segíteni. Később zavartalanul utazhatott Jeruzsálemből
Jerikóba.
Sok időt takarított így meg...
"A történetekre, amelyeket ez a kis
kötet tár az Olvasó elé, lelkigondozói, oktatói, prédikátori munkásságom során
találtam rá. Jó szolgálatot tettek betegekkel és eligazodást kereső, kis
és nagy emberekkel folytatott beszélgetéseim során. Sokszor találóan kifejezték
azt, amire szavakat kerestünk. így segítettek - mesélőnek és hallgatónak -
a szövevényes élethelyzeteket jobban megérteni, átérezni és újraértelmezni. Jó
beszélgető partnereknek bizonyultak akkor is, ha valamiről magammal
akartam szót érteni..."
Dr. Hézser Gábor
Ár: 6 lej
A fenti könyvek mindegyike,
megvásárolható és megrendelhető, egyházkerületünk
Veres Miklós iratterjesztő
Tel. 0264-592453, 114 mellék
Cím: 400079 Cluj Napoca, str. I. C.
Bratianu nr. 51-53
e-mail: iratterjesztes@reformatus.ro
Yahoo messenger: mickeyver
Skype: veresmiki1974
Tallózó
VIII. Anyanyelvápoló,
hagyományörző és közösségfejlesztő szórványtábor
A Millennium évében első alkalommal megszervezett anyanyelvápoló, hagyományőrző és közösségfejlesztő szórványtábornak ma már hagyománya van Mákófalván. Elsősorban a helybeli ifjúság és a gyermekek kapcsolódnak be a rendezvénybe, de a faluból többen is örömmel nyugtázzák a tábor kínálta lehetőségeket, és besegítenek a különféle szervezési, lebonyolítási munkálatokba is.
Az eddigi táborozásokon vendégeink voltak két esetben Szeben, egy-egy alkalommal pedig Temes, Beszterce, Kolozs, Maros és Hunyad megye összesen 23 szórvány-településének fiataljai, akiket ittlétük alatt bevontunk minden tevékenységbe.
Az idei, augusztus 6-13. között sorra kerülő szórványtáborba több megye szórványközösségéből érkezik hozzánk 20 fiatal. Jönnek a Mezőségről, Kolozs, Maros és Beszterce megyéből, de a szilágysági szórványokból is.
Vendégeink közösen vesznek majd részt a különféle eseményeken: előadások hangzanak el a zene szerepéről, a mákófalvi bútorfestésről és népviseletről, lesz történelmi jellegű előadás és helytörténeti bemutató, a "mákófalvi délutánon" kürtöskalács-sütés, ahol a táborozók saját kürtösüket készíthetik el, megismerhetik az ottani "cifra szobát", valamint a falu nevezetességeit, de nem marad el a csúcsai és a kolozsvári kirándulás sem. Ezenkívül közös áhítatok, bibliaórák lesznek, ügyességi és általános műveltségi vetélkedők, közösségi játékok, sok-sok éneklés, filmklub. Nem maradnak el a "láthatatlan színház" és "csendes sarok", de a csoportbeszélgetések sem. Vasárnap ünnepi istentisztelet és műsor, majd emléklapok, ajándékkönyvek és emléktárgyak kiosztása után a tábor kiértékelése következik. Utolsó este tábortűz, majd hétfő reggel táborbontás.
A VIII. szórványtábor támogatói az Erdélyi IKE, a Communitas Alapítvány, Egeres Község Önkormányzata, és a Mákófalvi Református Egyházközség lelkes adakozói.
Imre István Zoltán, Szabadság, 2007-08-03
A székelyek eredetéről és
megtelepedéséről - A reformáció: vallási sokféleség
A politikai és társadalmi változások mellett a 16.
században a Székelyföld vallási képe is átalakult. Az európai vallási
mozgalmak, majd a magyarországi s erdélyi reformáció és ellenreformáció mind
behatolt a székely székekbe. Ezeknek a hosszú ideig tartó vallási mozgalmaknak
csak a kezdeteit érintjük rövid székely históriánkban.
Közismert, hogy a reformációt Luther Márton (1483-1546) 1517. október 31-én a wittenbergi templom kapujára kiszegezett tételei indították el. Az új tanok először Európa legfejlettebb országaiban terjedtek el: a német államokban, Hollandiában és Svájcban, aztán Skandináviában. De a vallási újítások nem álltak meg Luther tanainál, az evangélikus hitnél, hanem további változások következtek be, főként Kálvin János (1509-1564) reformátor fellépésével, aki a reformáció svájci változatát terjesztette. Ez az irányzat követőkre talált Franciaországban, Svájcban, Hollandiában, Magyarországon és Erdélyben is. Aztán kialakult a reformációnak egy radikális irányzata: az unitárius vallás, amely ugyan külföldi gyökerekből is táplálkozott, de egyházként Erdélyben alakult meg.
A hitújítás egész Európán végigvonuló hullámai már az 1520-as években, tehát a mohácsi csata előtt elérik Magyarországot; először is a városok német ajkú polgársága mutat fogékonyságot iránta. És behatol a magyar királyi udvarba is, ahol II. Lajos felesége, Habsburg Mária udvarában olyan humanista kör jött létre, amely rokonszenvezett Luther nézeteivel. Ebbe a körbe tartozik az erdélyi politika s vallási küzdelem két kiváló alakja: Georg Reichenstorffer és Markus Pemflinger is.
Erdélyben nagymértékben Johannes Honterus brassói szász pap terjesztette Luther eszméit, s 1542-43-ban kidolgozta a szász evangélikus egyház alapelveit. 1544-ben Honterus lett Brassó város plébánosa, 1553-ban pedig a szász papság saját püspököt (szuperintendenst) választott. Ezzel a szász evangélikus egyház külön szervezete valósult meg.
A szász hitújítást alig néhány éves késéssel követte Luther tanainak a magyarok által való befogadása Kolozsvárott, ahol 1544-ben Heltai Gáspár plébános az új hit követőjévé vált. 1550-től már nyomda is segíti a működését. 1554-ben megalakult az erdélyi magyar evangélikusok különegyháza.
A Székelyföldre a reformáció első hulláma Brassóból érkezett, ahonnan Honterus prédikátorokat küldött ki, főként Háromszékre, akik magukkal hozták és terjesztették a szebeni és brassói nyomdákból kikerülő, újító szellemű vallásos irodalmat, amelyet elsősorban papok és írástudó nemesek olvastak. S az új hit a nép között is gyorsan kezdett terjedni. Érdekes, hogy Honterusnak - aki a legtöbb protestáns irat kiadója és szerzője volt - a nevét az egyszerű emberek Honter Jánosra magyarosították, és így emlegették; ez személyének és tanainak rendkívüli népszerűségét mutatja.
A szászföldi példa alapján elmondható, hogy az új hit kezdetben szűkebb körökben, csak egyes családokban terjedt el, majd egyre több falu és város közössége is befogadta a reformált tanokat. Feltételezhető - bár még nem eléggé bizonyított -, hogy például a Háromszékre kiszálló prédikátorok között brassói magyarok is voltak, hiszen abban az időben jelentős számú magyar élt Brassóban, akik a szászokkal együtt s egy időben fogadták el a reformációt. Sőt, Brassóban háromszéki származású magyar papok is működtek, akik Honterusnak segíthettek a vallási reform terén.
A reformáció terjedését Háromszéken elősegítették egyes főurak is. Így Daczó Pál birtokos, akit 1552-ben az erdélyi országgyűlés azzal bízott meg, hogy Marosvásárhelyt járjon közbe a templomkérdés rendezése ügyében. Tudjuk, hogy ő már ezt megelőzően Háromszéken a reformáció pártolói közé tartozott. Oklevél bizonyítja, hogy 1547-ben "maga költségén Isten dicsőségére" újjáépítette Sepsiszentgyörgy középkori templomát - írja Orbán Balázs -, s Juhász István szerint a vártemplom "már akkor is a reformáló egyház istentiszteleti helye volt".
A történeti források kevés adatot szolgáltatnak, de így is bizonyítják, hogy a reformáció lutheri irányzata gyorsan elterjedt a székelyek között. Az 1550-es évek elején például Erdővidék egyházközségei mind elhagyták a római katolikus hitet, s valószínűleg ugyanaz történt Háromszék többi részén is. Kétségtelen azonban, hogy nem mindenhol váltak meg könnyűszerrel a megszokott templomi képektől, a régi kegyszerektől. Baróton például éppen emiatt állt vissza a hívek egy része (vagy talán az egész gyülekezet) a régi vallásra. Magyarhermány református egyházközsége pedig többszöri felszólítás után is csak nagy késedelemmel adott túl a régi katolikus liturgián és annak ceremoniális eszközein.
Erdővidék történetében követhető a legjobban a reformáció és a katolikus egyház küzdelme. Itt végül is a tizenkilenc település közül csak Baróton maradt egészében fenn a katolicizmus, a többség a református, illetve az unitárius hitet követte. Az unitárius vallás központja Vargyason alakult ki. Más vidékeken, például a kézdi esperesség felső (északi) részén a befolyásos Apor család ellenállása hiúsította meg a reformáció behatolását több ottani falu közösségébe.
Mégis, amint említettük, a hívők nagy többsége már elfogadta az új hitet, habár még hosszú ideig nagy zavar uralkodott akörül, hogy a protestantizmus melyik irányzata kerekedik felül az egyházközségekben. Az 1550-es évekre vonatkoztatható Benkő Józsefnek az a megállapítása, hogy eleinte nem volt nagy különbség Luther, illetve Kálvin követői között Erdélyben és természetesen a Székelyföldön, mert "akik a római vallástól elszakadtak, azok együtt tartottak, és reformátusoknak neveztettek".
Nem könnyű kérdés, hogy mikortól számíthatjuk mégis a kálvini tanok túlsúlyra jutását, de vannak megbízható támpontjaink. Az 1550-es évek közepén a magyarok közt ugyanis a lutheri reformáció olyan hirtelen lehanyatlott, mint amilyen gyorsan az azelőtti évtizedben elterjedt. Tudjuk, hogy Debrecenben Kálmáncsehi Sánta Márton 1551-ben kezdett evangélikusról helvét református hitvallásra váltva prédikálni, akárcsak Szegedi Kis István, a református teológiai irodalom legtekintélyesebb képviselője, későbbi nagy hírű püspöke. Ekkortájt, talán egy-két éves késéssel indultak meg a hitviták Kolozsvárt is az evangélikusok és a kálvini reformátorok között. Bizonyosra vehető, hogy a székelyföldi protestantizmus alakulására s a kálvini tanok befogadására Kolozsvárról s természetesen Debrecenből érkezett az a döntő fordulatot hozó hatás, amely a kálvini reformátusokat többségivé tette. Mégpedig azért, mert ezt a hitet anyanyelven, magyarul terjesztették. Pontos évszámot a kálvini református egyházak megalakulásáról nem tudunk mondani, viszont nagyjából mégis meghatározható az időszak. Marosszék 1557-ben még a nagyrészt lutheri evangélikus hit mellett állt, de 1559-ben a Marosvásárhelyt tartott első zsinaton Dávid Ferenc és Méliusz Juhász Péter kálvini református szellemben foglalt állást az úrvacsora kérdésében. Udvarhelyszéken nagyon éles küzdelem bontakozott ki a reformáció hívei s a római katolikusok között, de az 1563-as tordai országgyűlés már lehetővé tette, hogy minden egyházközség olyan papot válasszon, amilyent hívei kívánnak, s a különböző vallási hívek felváltva használhatták a falu templomát.
Ez enyhítette a küzdelmeket, de nem szüntette meg. Végül is 1581-től számítható az udvarhelyi református egyházmegye létrejötte.
Közben a reformációnak újabb hulláma érkezett a Székelyföldre. Ugyanis Kolozsvárt a hitét gyakran váltogató Dávid Ferenc az antitrinitárius, más néven unitárius hit megalapozásával lényegében véve új egyházat hozott létre, amely rendkívül gyorsan elterjedt a polgárság körében, s mert János Zsigmond fejedelem támogatását élvezte, szétterjedt Erdély más vidékein is. Ismeretes, hogy János Zsigmond maga is terjesztőjévé vált az új hitnek, s haddal indult Csíkszék megtérítésére, de az ellenállás miatt kénytelen volt visszafordulni. Így maradt meg Csík-, Gyergyó- és Kászonszék megszakítás nélkül a római katolikus hit mellett. A csíksomlyói búcsú ennek az eseménynek a következtében alakult ki.
A Székelyföldön az új vallás elterjedését előmozdította az 1562-es nagy székely felkelés után kialakult helyzet. Már szóltunk róla, hogy a segesvári országgyűlés nyomán a közszékelység nagy része jobbágysorra jutott, ősi szabadságjogaitól megfosztatott. Az elkeseredett, jogait vesztő és féltő székelység hirtelen arra a vallásra kezdett hajlani, amelyet a fejedelmi udvar ugyancsak pártfogásba vett, vagyis az unitarizmus felé. S mert a lutheránus vallás ekkor már kiszorulóban volt, az 1560-as években a kálvini és unitárius tanok keveredtek. Mint Benkő József írta: "A sok hadakozó időben való zűrzavarok között annyira ment a dolog, hogy a Székelyföldön közönségesen összeelegyedének vala a reformata és az unitaria eklésiák és azoknak papjaik." Ha valamely papot vagy mestert megszeretett az eklézsia, nem nézte, hogy református vagy unitárius, meghívta, és egyházi szolgálatba állította.
Ezt a vallásszabadságot elősegítette a kialakulóban lévő Erdélyi Fejedelemség toleráns politikája. A két nagyhatalom, a török és a Habsburg-államok közé ékelt, etnikailag és rendileg megosztott fejedelemségnek el kellett kerülnie, hogy az ország vallási-felekezeti harcok színterévé váljon. Az 1568-ban Tordán tartott országgyűlés külön törvényben biztosította a szabad igehirdetést, a vallásszabadságot, s kimondta, hogy senki sem üldözhető a vallásáért. Ezzel Erdély messze megelőzte Európát, ahol egyes országokban véres vallásháborúk dúltak.
Mivel az 1568-as tordai törvényt az 1571-ben Marosvásárhelyt hozott törvény újra megerősítette, s azért, hogy "Isten igéje mindenütt szabadon prédikáltassék, a confessioért senki meg ne bántassék", kialakult Erdélyben a négy - római katolikus, evangélikus, református, unitárius - "bevett" vallás és egyház intézménye. Ez kiegészült az ortodox egyház tolerálásával, amihez az is hozzájárult, hogy Erdélyben a jobbágy vallását nem kötötték a földesúréhoz, mint számos nyugati országban. A négy bevett vallás rendszere, valamint a három rendi nemzet intézményei képezték az erdélyi politikai élet alapját.
Az erdélyi vallási mozgalmak természetesen nem csitultak el teljesen az előbb említett törvényekkel, hiszen az unitarizmust pártfogoló János Zsigmond után a katolikus Báthoryak, majd a református fejedelmek: Bethlen Gábor, II. Rákóczi György, Apafi Mihály inkább kedveztek a maguk egyházának, s időnként sérelem érte egyik vagy másik egyházat, de mindez nem vezetett belső háborús feszültségekhez.
Egyed Ákos, Háromszék, 2007-08-04
Tizennyolc tagú uzoni küldöttség utazott Miskolcra Ungvári
Barna András lelkipásztor vezetésével, ahol a Miskolc-diósgyőri és az
uzoni református egyházközségek presbitériuma ünnepélyes keretek között aláírta
a két egyházközség baráti-testvéri-hittestvéri kapcsolatát szentesítő
szerződést.
Annál is inkább ünnep ez az uzoniak számára, mert a kapcsolatot az anyaországi fél kezdeményezte, ilyképpen szándékozván fenntartani az anyaország és a részek közötti nemzeti-vallási köteléket. Az ünnepi istentiszteleten az uzoni lelkész hirdetett igét (I. Ján. 4:7-12), a műsort az uzoniak szolgáltatták: Ungvári Rebeka, ifj. Kőmíves István, Szabó Margit nőszövetségi elnök és Nagy Hajnalka hitoktató. Honismereti útjukon ellátogattak Kossuth szülőfalujába, s oda, ahol a vizsolyi biblia született.
Kisgyörgy Zoltán, Háromszék, 2007-08-02
Kórushangverseny
Marosszentgyörgyön
A marosszentgyörgyi Reménység, valamint a pomázi Psalmus kórusok 2000-ben, a Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozóján, a Gödöllőn szervezett kórustalálkozó alkalmával ismerkedtek meg. Az ismerkedés szoros barátsággá alakult, azóta évente látogatják egymást. Idén a Psalmus kórus látogat Marosszentgyörgyre, közös programjukat Dicsérjétek az Urat címmel szervezik meg. A rendezvénysorozat keretében augusztus 4-én este 7 órai órai kezdettel istentiszteletre kerül sor, igét hirdet Becsky Eőrs helybéli lelkipásztor, amelyet hangverseny követ. Fellépnek a pomázi Psalmus és a marosszentgyörgyi Reménység vegyes karok. Másnap délelőtt 11 órai kezdettel istentisztelet, igét hirdet Nyilas Zoltán pomázi lelkipásztor, szolgál a Psalmus vegyes kar, majd a két kar közös művet ad elő. Helyszín a református templom. A Psalmus kórus tagjai ellátogatnak többek közt Karácsonfalvára valamint a környékbeli kastélyokba.
Népújság, 2007-08-02
Megjelent a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont által kiadott Örökségünk folyóirat második száma. A történelemmel, népélettel és néphagyományokkal foglalkozó kiadvány tartalmából: interjú a pár napja elhunyt Dávid László művészettörténésszel (Novák Károly István), Gazdasági stratégiák hiánya által gerjesztett szegénység (fiatfalvi cigányokról, Miklós Zoltán), Róth András Lajos a Bányai János szerkesztette Székelység néprajzi tárgyú cikkeinek mutatóját közli. Balázs Dénes a székelypálfalvi borítómetszéssel, Gidó Csaba az első udvarhelyi lap, a Baloldal történetével foglalkozik, dr. Vofkori László az anyaváros földrajzi szempontú méltatásáról, Kolumbán Zsuzsánna a református egyház erkölcsi normáiról (Az asszony a vétkek forrása?!) közöl tanulmányt. Bemutatót olvashatunk Kápolnásfaluról és tájházáról (Bálint Mihályné), illetve Homoródalmás legrégibb, 1645-ös épületéről (Mihály János), Hermann Gusztáv Mihály Fogarasi János Nagy-Küküllő menti útleírását közli. A Forrásközelben rovatban: a nagygalambfalvi református templom ülésrendje (Tóth Levente), illetve almási elzálogosítás (Oláh Sándor), melyet Székely Mózes életútjának összefoglalása követ (Mihály János). Találunk a lapban könyvismertetőt (Kolumbán-Antal József: Székely honfoglalás, Róth András Lajos tollából), adomákat, illetve helyismereti évfordulókat (P. Buzogány Árpád). A borítókon Egyed Józsefnek a lövétei lakodalmas felújításakor készült felvételeit láthatjuk.
Népújság, 2007-08-02
Szálláshelyből hazát - Fennállásának 675. évfordulóját ünnepelte Sóvárad
Kétnapos ünnepségsorozattal ünnepelte fennállásának 675. évét Sóvárad. A rendezvénysorozat minden igényt kielégített: volt kulturális program (népdal, néptánc, szavalat), szimpózium (Sóvárad múltja, jelene és jövője), falubál és főzőverseny, kopjafaavatás, sportrendezvények, tábortűz és tűzijáték. Népes küldöttséggel vettek részt a testvértelepülések - Sátoraljaújhely, Kőröshegy - képviselői. Az első nap a kultúráé, a második főleg a szórakozásé volt.
"A székely nép élhetővé tette ezt a zord vidéket!"
A falu történetének főbb mozzanatait idézte fel Balogh Károly történelemtanár, aki csaknem fél évszázada gyűjti a szülőfaluja múltjára vonatkozó adatokat, s hamarosan megjelenik a faluról szóló monográfiája. A történész szerint a kopjafa mindig valamilyen nagy eseményre emlékeztet, az egykori szúrófegyver, majd temetői emlék mára emlékművé magasztosult, amely a székely-magyar múltra, azokra emlékeztet, "akiket határőrző katonanépként telepítettek a Keleti-Kárpátok vonalára a magyar királyok". Békésebb időkben, mondta, a székely nép "erdőt és bozótot irtott, mocsarat csapolt le, állatot terelt, földet művelt, mesterségeket és kereskedelmet űzött, falut, templomot és iskolát épített, élhetővé tette ezt a zord vidéket!"
Balogh Károly a továbbiakban felidézte, hogy Sóvárad népessége "a rengeteg természeti csapás, járványok, besenyő, kun, tatár és török betörések ellenére gyarapodott, és 1567-ben már 22 kapuval Marosszék 124 helysége közül a 7. legnagyobb volt. 1614-ben már 59 család lakta, 1722-ben kb. 615-en éltek itt".
A falu legnagyobb lélekszámát 1910-ben érte el, amikor 1946 lakosa volt. Azonban a demográfiai növekedés már a XVIII. század végén lefékeződött, a gyermekáldás csökkent, s napjainkban mélypontra jutott. Szomorú valóság, hogy 1992-ben csak 1610 lakója volt a településnek. Így mind összébb szorulunk a két nagy szomszéd, Szováta és Kibéd között, állapította meg Balogh Károly, majd arról beszélt, hogy a történelem során hány államhoz és közigazgatási egységhez tartozott Sóvárad, míg végül három éve ismét önálló községgé vált.
Kopjafaavatás, főzőverseny
A történelmi visszatekintést követően leleplezték a polgármesteri hivatal udvarán felállított kopjafát, Tatár Tibor református lelkész áldást mondott, majd rövid kultúrműsor következett. Ezután a falu apraja-nagyja a futballpályára vonult, ahol már javában folyt a főzőverseny. Hét csapat mérte össze főzőtudományát - a Sóváradi Gazdakör, a Sóváradi Gazdasszonyok, Sátoraljaújhely önkormányzata, Kőröshegy önkormányzata, a sóváradi Inforeg Kft., a szovátai Lomas Kft., Sükösd János József sóváradi juhosgazda -, volt krumpligulyás, borban főtt csülök, túrós puliszka. A zsűri mindegyiket oklevéllel díjazta. Délután futballmeccset nézhettek meg az érdeklődők a magyar testvértelepülések és Sóvárad között. A vicces bemondó szerint Magyarország és Sóvárad csapata mérte össze erejét. Ilyent sem lehet mindennap látni!
A kétnapos rendezvénysorozat tábortűzzel és tűzijátékkal zárult.
Mózes Edith, Népújság, 2007-08-02
A III. EMI-tábor programja 
"Tőlünk
függ minden, csak akarjunk! " Széchenyi István
Időpont: 2007. augusztus 8-12.
Helyszín: 4-es motel, Gyergyószentmiklós
Szerda - augusztus 8.
Színpad
11.00 A tábor ünnepélyes megnyitója
Beszédet mond az EMI nevében: Bagoly Zsolt és Strahl Zoltán
Fellép a Csíkzsögödi Néptáncegyüttes és a Hóvirág Néptánccsoport (Gyergyószentmiklós)
Nevess velünk! - a Fábián Ferenc színtársulat humoros előadása
Csángó népdalok Bartis Erzsébet előadásában
Előadó-sátor
13.00 A magyar nyelv misztikus titkairól az utóbbi idők felfedezései és a nemzeti létdoktrína tükrében
Előadó: Ludányi Horváth Attila okleveles közgazdász, nyugalmazott diplomata
14.30 Jelképrendszer a világegyetemben, irodalomban, magyarságtudatban
Előadó: Ozsváth Sándor művelődéstörténész
16.00 A román kommunizmus megítélése a Tismăneanu-jelentés magyar vonatkozásai Előadók: Vekov Károly történész, Vincze Gábor történész, valamint Nagy Mihály, Lazok Klára és Novák Csaba, a jelentést kidolgozó bizottság tagjai
Moderátor: Borbély Zsolt Attila politológus
18.00 Horthy Miklós megítélése
Előadó: Raffay Ernő történész
19.30 Wass Albert: Funtineli boszorkány
Blénessy Enikő színművész előadása
Színpad
Koncertek:
20.30 Backdoor (Kolozsvár)
22.00 Pokolgép (Budapest)
24.00 Táncház a Csíkzsögödi Néptáncegyüttessel és a Virtus Néptáncegyüttessel
Párhuzamosan zajló programok:
Társalgó-sátor
15.00 - 17.00 Játékok - ismerkedés, csapatjáték
Akik biztosan ott lesznek: Bartalis Kinga, Moni Gabriella, Kótai Levente
17.00 Kötetlen beszélgetés: Radics Géza történész
Keskeny út sátor - Ökumenikus fesztiválmisszió
12.30 - áhítat
13.00 - sátornyitás
16.00 - Kézműves foglalkozás: bogozás, rajzolás, festés
18.00 - Gitárest, közös éneklés
19.00 - Beszélgetés zsíros kenyér és üdítő mellett
Filmsátor
12.30 - A koppányi aga testamentuma
15.30 - Rob Roy
18.00 Borkóstoló: Légli Ottó, Balatonboglár
Csütörtök - augusztus 9.
Előadó-sátor
10.00 Erdélyi nagycsaládosok a magyar népszaporulatért
Meghívott: Csép Sándor médiaszakember, Dánél Sándor, a Csíkszeredai Nagycsaládos Egyesület elnöke, Csíki Sándor, az Erdélyi Családszervezetek Szövetsége elnöke
Moderátor: Bardócz Csaba lelkész
12.00 A külső és belső önrendelkezés aktuális nemzetközi jogi kérdései - paradigmaváltás előtt?
Meghívott előadó: dr. Tóth Norbert nemzetközi jogi szakértő, Pécsi Tudományegyetem, Jogi Kar
14.00 Szerves társadalommal a létrontó téveszmék ellen - Kelet és Nyugat között
Meghívott előadó: Ágoston Balázs közíró, a Magyar Demokrata főmunkatársa és Hegedűs Tamás közgazdász
16.00 A spanyolországi területi önkormányzatok. Baszkföld. Meghívott előadó: Asztalos Lajos közíró
18.00 EMI-kerekasztal
Részt vesznek az Erdélyi Magyar Ifjak országos vezetői, valamint a helyi szervezetek elnökei: Soós Sándor (elnök), Bagoly Zsolt (alelnök), Nagy Barna József (nagyváradi EMI-elnök), Szakács Júlia (enyedi EMI-elnök), Nemes Előd (sepsiszentgyörgyi EMI-elnök), Bartis Erika (csíkszeredai EMI-elnök), Korpos Dalma (kolozsvári EMI-elnök), Körtesi Sándor (volt marosvásárhelyi EMI-elnök), Strahl Zoltán (Egyesült Magyar Ifjúság, alelnök)
Színpad
Koncertek:
20.30 Neuronkillers (Gyergyószentmiklós)
22.00 Kárpátia (Budapest)
24.00 Kopor-show (Sepsiszentgyörgy)
Párhuzamosan zajló programok:
Társalgó-sátor
11.00 13.00 Játékok együttműködés, csapatjáték
Akik biztosan ott lesznek: Bartalis Kinga, Moni Gabriella, Kótai Levente
13.00 -17.00 Kézműves foglalkozások varrás gyerekeknek, babaruha, bogozás, díszítés természetes anyagokkal - Nagy Juliánna
17.00 A szakrális nő a kalotaszegi népművészet tükrében
Előadó: Tápai Dóra zenész
Keskeny út sátor - Ökumenikus fesztiválmisszió
11.00 - Hangoló: éneklés gitár kísérettel12.00 - Déli áhítat12.30 - Előadás: Nap Katalin: Halál-közeli élmények16.00 - Kézműves foglalkozás: bogozás, rajzolás, festés 18.00 - Filmvetítés: Szitakötő (Dragonfly)
19.30 - Beszélgetés zsíros kenyér és üdítő mellett
Filmsátor
10.00 Aranyember
12.30 Rákóczi hadnagya
14.30 Felkavar a szél
16.30 Bús düledékeiden
18.00 Borkóstoló: Bárdos Sarolta, Tokaj
Péntek - augusztus 10.
Előadó-sátor
10.00 Magyar katonai hőstettek a II. világháborúban
Előadó: Illésfalvi Péter hadtörténész
12.00 Mit tanulhat Európa Erdélytől? Erdély mint az EU-eszme archetípusa
Előadó: Csetri Elek akadémikus
14.00 Önrendelkezési jog és a székelyföldi autonómiatörekvések nemzetközi vetületei
Meghívott előadók: Sven Knoll, a Dél-tiroli Szabadság országos ifjúsági szóvivője, helyhatósági képviselő, Eva Maria Barki nemzetközi jogász, Ferencz Csaba a Székely Nemzeti Tanács alelnöke, Árus Zsolt gyergyószéki MPSZ-elnök
Moderátor: Borbély Zsolt Attila politológus
17.00 Az MNSZ-től az RMDSZ-ig, Kurkótól Markóig, a kisebbségpolitikától a pártpolitikáig
Előadó: Vincze Gábor történész
18.30 Morális válság Magyarországon - emberi jogi sérelmek 2006. őszén
Előadók:Szöőr Anna és Juhász Imre (a Civil Jogász Bizottság tagjai), Novák Előd (letartóztatott Jobbik-aktivista)
Színpad
Koncertek:
20.30 Folkolor (Szeged)
21.30 Role (Csíkszereda)
23.30 Romantikus Erőszak (Budapest)
Párhuzamosan zajló programok:
Társalgó-sátor
11.00-17.00 Kézműves foglalkozások
- gyöngyfűzés, szövés, ötujjas fonás, gyöngyállatok készítése - Péter Juliánna
- gyapjúszövés, növényi festés, nemezelés, boszorkánykonyha, indiánfonatok - Etelka
17.00 Kötetlen beszélgetés a csángómagyarok helyzetéről: Ferkó Zoltán kerékpáros zarándok
Keskeny út sátor - Ökumenikus fesztiválmisszió
10.00 - Élményszínház
11.00 - Hangoló: éneklés gitárkísérettel
12.00 - Déli áhítat
12.30 - Előadás: Gergely István csíksomlyói plébános: Ki vagyok én s mi dolgom e világban? (Keresztyénként és magyarként a XXI században)
16.00 - Kézműves foglalkozás: bogozás, rajzolás, festés
18.00 - Filmvetítés: Bonhoeffer élete
19.30 - Beszélgetés zsíros kenyér és üdítő mellett
Filmsátor
10.00 Egri csillagok
12.30 Chico
14.30 Horthy, a kormányzó
18.00 Borkóstoló: Kaló Imre, Eger
Szombat - augusztus 11.
Előadó-sátor
10.00 Az erdélyi magyarság érdekérvényesítési esélyei az Európai Parlamentben. Meghívott előadók: Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Toró T. Tibor parlamenti képviselő, Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke, Sógor Csaba szenátor
12.00 A Szent Korona misztériuma és a Szent Korona Tan időszerű megközelítései
Előadó: Kocsis István történész, író
14.00 Az önálló állami magyar egyetem létrehozásának esélyei és gáncsai 2007-ben
Meghívott előadók: Hantz Péter fizikus, a BKB alelnöke; Kovács Lehel informatikus, a BKB alelnöke; Szép Sándor rektorhelyettes, Sapientia Erdélyi Tudományegyetem
Moderátor: Szász Alpár Zoltán politológus
16.00 A magyar állampolgárság kiterjesztésének helye a magyar nemzetpolitikában
Előadó: Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke
18.00 Beszélgetés a Csillagösvény c. film kapcsán
Meghívottak: Böjte Csaba atya és a filmkészítő Dextramedia Produkciós Iroda tagjai: Moys Zoltán, Schödl Dávid és Vándor Attila
Színpad
Koncertek:
21.00 Magyarock Dalszínház (Komárom)
22.30 Ismerős Arcok (Budapest)
Párhuzamosan zajló programok:
Társalgó-sátor
11.00 - 13.00 Játékok - csapatjáték, egymásra figyelés
Akik biztosan ott lesznek: Bartalis Kinga, Moni Gabriella, Kótai Levente
13.00 - 16.30 Kézműves foglalkozások - kosárfonás - Bálint Jenő
16.30 "Vagy félezernyi dalt megírtam, s e szót: magyar, még le nem írtam." - Psalmus Hungaricus
Dsida - megemlékezés a költő születésének 100. évfordulóján (részletek később)
Keskeny út sátor - Ökumenikus fesztiválmisszió
10.00 - Élményszínház
11.00 - Hangoló: éneklés gitárkísérettel
12.00 - Déli áhítat
12.30 - Előadás: Bartos Károly lelkipásztor: "Szabadság - illúzió"
16.00 - Kézműves foglalkozás: bogozás, rajzolás, festés
18.00 - Filmnézés: Heaven
19.30 - Beszélgetés zsíros kenyér és üdítő mellett
Filmsátor
10.00 Aranykalyiba
11.00 Székely Gesta
14.00 Csillagösvény 1.
16.00 Csillagösvény 2.
18.00 Borkóstoló: Tiffán Zsolt, Villány
Vasárnap - augusztus 12.
Színpad
10.00 Ökumenikus istentisztelet.
Igét hirdet Böjte Csaba atya és Bartos Károly vajasdi református lelkész
Előadó-sátor
12.00 A lakitelki sátortól a Kossuth téri kordonig - Magyarország műveleti terület
Meghívott előadók: Borbély Imre, a Magyarok Világszövetsége Stratégiai Bizottságának elnöke; Boros Bánk Levente politológus; Für Lajos, az MDF alapító tagja, volt honvédelmi miniszter; Varga Csaba kormányfőtanácsos 1991-92, főtanácsos, majd címzetes tanácsos 1992-94
14.00 Az erdélyi ifjúságpolitika korszakai - kerekasztal beszélgetés
Résztvevők: Fekete A. Oszkár, Jakab István, Juhász Péter, Nagy Pál, Ölvedi Zsolt, Sándor Krisztina, Soós Sándor
Moderátor: Bagoly Zsolt
16.00 Újságíró-kerekasztal
Meghívottak: Ábrahám Imre - Gyergyói Kisújság, Ágoston Balázs - Magyar Demokrata; György Attila - Székelyföld; Lukács Csaba - Magyar Nemzet; Makkay József - Erdélyi Napló
Moderátor: Borbély Zsolt Attila
18.00 A székely hadosztály harcai 1918-19-ben
Előadó: Szabó Pál Csaba történész, a várpalotai Trianon Múzeum igazgatója
Színpad
Koncertek:
21.00 Knock Out (Kolozsvár)
23.00 Transylmania (Barót)
Párhuzamosan zajló programok:
Társalgó-sátor
11.00-15.00 Kézműves foglalkozások: fafaragás, kerti domborművek, gyökérből készült magyar és székely témájú szobrok - Angi Antal
15.30 Bábelőadás: Vitéz László és az elátkozott malom
Előadó: Vincze László - Keljfeljancsi bábszínház
17.00 Kötetlen beszélgetés: Kurkó János csíkszeredai vállalkozóval
Keskeny út sátor - Ökumenikus fesztiválmisszió
12.00 - Kézműves foglalkozás: bogozás, rajzolás, festés
16.00 - Gitárest, közös éneklés
18.00 - Filmvetítés
19.30 - Beszélgetés zsíros kenyér és üdítő mellett
Filmsátor
11.30 Balkán bajnok
Meghívott vendég: Kincses Előd jogász, beszélgetőpartnere Ágoston Balázs, a Magyar Demokrata munkatársa
14.00 Pelota
16.00 Mennyország most
18.00 Kárpát-medencei borkóstoló erdélyi, felvidéki és délvidéki borokkal
ÍJÁSZ PÁLYA
14.00 Honfoglalás-kori viselet-, fegyverzet- és ékszerbemutató, fegyveres bemutató gyakorlatban a régi magyar íjászatról, a nyilazás módjáról és az ehhez kapcsolódó szokásokról
Előadó: Hidán Csaba történész
Választható tevékenységek:
Góbé lovarda - Csillagtúra: Nagyhagymás, Gyilkostó, Békás-szoros nemzeti parkot, a Gyergyói havasok
Önvédelmi edzés délelőttönként 10.00 és 12.00 óra között, jelentkezés a helyszínen, a Recepciónál - szervezi a Székely Magyar Nemzetőrség
Kirándulás, túrák
Elírt nevünk nem csak bosszantó,
hanem bonyodalmat is okoz - Hogyan lett a Leventéből Premilitaru
Ma már van lehetőség a személynevek magyarítására
Valószínűleg még sokunkban él a múlt rendszer egyik réme, miszerint a magyar keresztneveket románosították, és így írták be a hivatalos iratokba, a keresztlevélbe és a személyi igazolványba, majd a tanulmányokat igazoló oklevelekbe, házassági okiratokba. A volt rendszerben ugyanis "természetes" volt, hogy a magyar keresztneveket igyekeztek lefordítani románra - főleg a nyolcvanas években, amikor még a helységnevek magyar változatának leírását is törvény szabályozta, illetve tiltotta meg. A rendszerváltást követően pedig elég sok időnek kellett eltelnie, ameddig megfelelő jogszabályok alapján lehetővé vált a személynevek megváltoztatása, azaz magyarosítása vagy a magyar helyesírás alapján történő átírása. Az eljárást, pontosabban az utánajárást legtöbb esetben a kényszer diktálta: hivatalos ügyek intézésekor egyazon személy esetében sokszor nem egyezett a különféle okiratokban vagy hivatalok nyilvántartásában szereplő név.
A keresztnevek lefordítási kényszere annak idején sokszor
fonák, nevetséges helyzeteket teremtett. Egyrészt a szülők igyekeztek
lefordíthatatlan, ősmagyar keresztneveket adni gyerekeiknek. Sokszor ez
sem sikerült, az anyakönyvvezető asztalánál derült ki, hogy a
tősgyökeres magyarnak tartott névnek bizony van román változata (például
Szilárd = Constantin). A legmeghökkentőbb eset azonban bizonyára azé a
fiúgyereké, aki a Levente nevet kapta. Az akadékoskodó anyakönyvvezető nem
nyugodott bele a lefordíthatatlanságba. Újra és újra megkérdezte: mégis,
körülbelül mit jelenthet a szó, honnan származik a név? A szülő
elmagyarázta neki a "levente" szó jelentését, mire a hivatalnok
derűs arccal végre kiállította a születési bizonyítványt. A keresztnév
rovatba beírta: Premilitaru.
Egy másik esetben a gyermek születésekor a kórházban kiadott iratokban már változtattak a szülők, hogy elejét vegyék a problémáknak. - Édesapám a szülészeten kiállított papírral elment egy cukrászdába, s ott kitette a két keresztnevemre az ékezeteket. Ha akkoriban erre fény derül, nagyon komoly következményekkel járt volna, elsősorban okirat-hamisítás, másrészt pedig a név magyarosítása miatt. Szerencsére ez nem történt meg, így a keresztlevelembe már ékezetekkel írták be a nevemet. Édesapám elmondása szerint a hivatalban nagyot néztek az ékezetek láttán, de egy sejtelmes, "a hatóságok tudnak róla" megjegyzés segítségével akadály nélkül kiállították az okiratot - meséli M. R., akinek valamennyi iratában magyarul szerepel a neve.
A nevek lefordítása vagy elírása hivatalos ügyintézések során vezetett, vezet bonyodalmakhoz. Azok, akik például Magyarországon telepedtek le, és ott a magyar helyesírással állították ki személyi irataikat, ezeknek az iratoknak az alapján itt nem intézhetik ilyen-olyan ügyeiket, nem kérhetnek például új útlevelet. Mégpedig azért, mert a helyi hivatal értelmezése szerint nem ugyanarról a személyről van szó: a náluk most jelentkező (például) István nem azonos a nyilvántartásukban szereplő Ştefannal. A névátírások vagy a nevek hibás beírása komoly gondot jelenthet egy hagyatéki tárgyalásnál, vagyoni jellegű ügyek tisztázásánál, egyéb helyzetek igazolásánál is.
A 2003/41-es kormányhatározat alapján azonban lehetővé vált a személynevek megváltoztatása, illetve magyarítása. A fentebbi kormányhatározatot a 2003/323-as törvénnyel fogadták el. Ami viszont biztató ebben a bonyodalmas helyzetben: az eljárási költségek nem érik el "a csillagos eget", a különböző illetékek összértéke nem haladja meg az 50 lejt.
A kolozsvári anyakönyvvezető hivatalban a tisztségviselő kissé meghökkenve, de készségesen tájékoztatott. Akár a keresztnév magyarításáról, akár a névíráskor becsúszott betűhiba kijavításáról lenne a szó, az eljárás egyforma. Az érintettek a születési igazolvánnyal ellátogatnak a főtéri polgármesteri hivatal első emeletén balra található anyakönyvi osztályra. Amennyiben a polgármesteri hivatal anyakönyvi jegyzékében szerepel az, hogy az illetőt szülei egykor magyar nemzetiségűnek nyilvánították, akkor minden rendben, közölte az anyakönyvi hivatal munkatársa. A következő állomás az Erzsébet úti Sextil Puşcariu Nyelvészeti Intézet, ahol bemutatják a születési bizonyítványt, majd kitöltenek egy, a név helyesírásának megállapítására vonatkozó kérvényt, amelyet ott helyben elbírálnak és jóváhagynak. Az itt kifizetendő illeték 20 lej. A nyelvészeti intézet által kibocsátott bizonyítvánnyal visszatérnek a polgármesteri hivatal anyakönyvi osztályára, újabb kérvényt töltenek ki, amelyre a hivatal harminc napon belül köteles válaszolni. A városháza adó- és illetékügyi osztályán ezért 1 lejes illetéket kell fizetni, közölte Iulia Perşa, a sajtóosztály vezetője. A polgármester írásos rendeletével a kezünkben már csak az marad hátra, hogy a névváltozást megjelentessük a Hivatalos Közlönyben. Ezt követően pedig a Rudolf (Decebal) úti lakosság-nyilvántartó hivatalban kicserélik a személyit.
Habár a polgármesteri hivatal anyakönyvi osztályán azt nyilatkozták, hogy elég ritka a keresztnév megváltoztatására vonatkozó kérés, a nyelvészeti intézet munkatársától megtudtuk, hogy naponta legalább egy ilyen esettel számolnak. Nem csak a magyarok élnek a törvényadta lehetőséggel, hanem a románok is: Nicuşorból Nicolae-ra, Ionuţ-ból Ioan-ra változtatják keresztnevüket, nem beszélve a családnév változtatásáról, amikor a kommunista rendszerben használatos î-t â-re cserélik.
Szabadság, 2007-08-01
Augusztus 4-én, szombaton 11 órától Petőfi emlékünnepségre kerül sor Kelementelkén, a Petőfi-Simén kulturális egyesület szervezésében. A rendezvény ünnepi istentisztelettel kezdődik a helybéli református templomban. Ezt követően megkoszorúzzák Petőfi Sándor és Bem József emlékplakettjét, ugyanott a kelementelki iskolások bemutatják alkalomhoz illő műsorukat. Ezután az érdeklődők dr. Sárkány Endre egyetemi tanár előadásában gróf Lázár Kálmánról hallgathatnak meg előadást. Végül megkoszorúzzák a gróf kelementelki síremlékét. Délután 3 órától a kelementelki iskola udvarán bográcsgulyásfőző verseny lesz.
Népújság, 2007-08-01
Amikor a testvérek együtt vannak -
Magyarpalatkai falutalálkozó
A magyarpalatkaiak - miként a legtöbb erdélyi település szülöttei - elszéledve élnek a világon. És ha tartják is a szülőfaluval a kapcsolatot, a röpke hazatérések során, az idő gyorsan telik, a legtöbbször csak a családtagokkal, a közeli barátokkal sikerül találkozni. A falu gyermekeinek tágabb, szabadabb találkozására ad ünnepélyes alkalmat a falutalálkozó, amelyet idén - több éves szünet után - sikerült újra megszervezni.
Az esemény szombaton délután néptánctalálkozóval kezdődött, amelyen egymás után mutatták be tudásukat a visai táncosok, a Zurboló táncegyüttes, a palatkai zenészek, de petei, magyarszováti, győri - és természetesen magyarpalatkai táncosok is felléptek.
Vasárnap délelőtt ünnepi istentiszteletre gyülekezett a falu magyar lakossága, amely zsúfolásig megtöltötte a tatárjárás-kori műemléktemplomot.
"Íme, mily jó és mily gyönyörűséges, amikor együtt lakoznak az atyafiak!" - idézte a zsoltárost Szabó István-János lelkipásztor, megadva az ünnepi rendezvény mottóját. Az istentisztelet végén a szászrégeni Szivárvány ifjúsági kórus énekelt nagyszerűen, Banga Gáspár kántor-karnagy vezetésével.
Petőfi Sándorra emlékező műsor következett, amelyen főleg a vallásórás fiatalok szerepeltek szépen. Az elbeszélések és versek nyomán megelevenedett az üstökös-költő életútja. Végül sor került magára a találkozóra is, a sátrak között, kalács és üdítő mellett hosszú órákon át beszélgettek az otthon maradottak és az elszármazottak.
Ercsey-Ravasz Ferenc, Szabadság, 2007-07-31
Ismét egy asztalnál, békülékeny hangnemben
Békülékeny hangnemet ütött meg Markó Béla RMDSZ-elnök és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetője azt követően, hogy az általuk vezetett küldöttségek tárgyalóasztalhoz ültek Kolozsváron a Bethlen Kata Diakóniai Központban. Mindkét erdélyi magyar vezető kerülte a nyilatkozatokban való konfrontálódást, s megpróbálták a lehető legszélesebben tárva hagyni a párbeszéd kapuját. A dialógusra és a kompromisszumkészségre ugyanis nagy szükség lesz az elkövetkező hetekben, hiszen az RMDSZ-nek és a rajta kívül álló civil szervezeteknek egyeztetniük kell javaslatcsomagjaikat, amelyek a számos hasonlóság ellenére meglehetősen különböznek egymástól. Tőkés László először jelentette ki: hajlik arra, hogy az RMDSZ listáján induljon, de erről csak azt követően dönt, ha augusztus 24-ig a felek által felállítandó munkacsoportnak sikerül kompromisszumra jutnia.
A párbeszéd folytatásáról egyezett meg hétfőn Kolozsváron
a két küldöttség. Markó Béla és Tőkés László közös sajtótájékoztatón
bejelentették: munkacsoportot hoznak létre, amelynek tagjai megpróbálják majd
augusztus 24-ig egyeztetni a két fél által benyújtott javaslatokat.
Tőkés szerint az EMNT "radikálisabb" csomagot terjesztett elő. Ennek egyik pontja a rendszerváltást sürgeti az erdélyi magyar közéletben. Konkrétan, többek között a kisebbségi törvény közvitájának az újrakezdését javasolják. Emellett teljes politikai és logisztikai támogatást kérnek az RMDSZ-től a Székelyföld területi autonómiájáról szóló népszavazás tekintetében. A dokumentum szerint az RMDSZ-nek kezdeményeznie kellene a romániai párttörvény és a választási törvények kisebbségi szempontból diszkriminatív vonatkozásainak a módosítását.
A tömbmagyar településeken a helyhatósági választásokon szabad teret kell engedni a magyar szervezetek és pártok politikai versenyének. Ahol viszont csak összefogással lehet önkormányzati tisztségeket szerezni, Tőkésék szerint a nagyobb támogatottsággal rendelkező szervezet jele alatt kell közös listát állítani. A támogatottság megmérésére a helyi belső választásokat javasolják. Az RMDSZ-en kívüli szervezetek szerint a román és a magyar állami támogatások esetében a politikai képviselettel rendelkező szervezetek paritásos bizottsága szabná meg a főbb irányokat, a közvetlen elosztást pedig a civil szervezetek által jelölt grémiumok végeznék.
Markó Béla szerint azonban nincs szükség rendszerváltásra, de szemléletváltásra igen. Ezt követően Tőkés megjegyezte, kompromisszum tárgyát képezheti, hogy milyen mértékű változásra van szükség, majd úgy értékelte: önmagában is nagy dolog, hogy sikerült találkozniuk. A püspök jelezte: hajlik arra, hogy az RMDSZ listáján induljon, mivel jogilag közös listát már csak a szövetség jele alatt lehet indítani. Ugyanakkor hangsúlyozta: csak azután dönt erről, ha valamilyen konszenzust sikerül kialakítaniuk augusztus végéig.
Az RMDSZ elnöke úgy gondolja, hogy a két elképzelésben sok olyan javaslat található, amelyek egybeesnek vagy hasonlítanak egymásra. Ezért Markó szerint minden esély megvan arra, hogy megegyezzenek. Hangsúlyozta: például abban valószínű egyetértenek, hogy szükségesek a romániai magyarság számára a különböző autonómiaformák, az anyanyelvi oktatás tekintetében jelentős változásra van szükség, mint ahogy Erdély infrastrukturális fejlesztése is elengedhetetlen. Az RMDSZ ismételten választási együttműködést ajánlott fel a püspöknek. Az autonómia ügyének képviselete tekintetében tett javaslatai között szerepel az is, hogy támogassák a székelyföldi önkormányzatok által megalakított Szövetség a Székelyföldért Egyesület működését. Az anyanyelvű oktatás ügyében remélt változások mellett az egyházi ingatlanok restitúciójának felgyorsítását, a fiatalok szülőföldön való megmaradását célzó program közös képviseletét, közös megoldások kialakítását a szociálisan nehéz helyzetben lévők segítségére, egyeztető fórumok kezdeményezését, valamint olyan választójogi törvény támogatását javasolják, amelyek ezután is biztosítják a magyar közösség arányos képviseletét a parlamentben - olvasható az RMDSZ esetleges közös célokat feltérképező javaslatcsomagjában.
Markó és Tőkés augusztus végén várhatóan ismét személyesen találkozik, hogy elemezzék a munkacsoport következtetéseit. Mindkét fél bizakodik abban, hogy augusztus végéig sikerül megteremteni a konszenzust.
Borbély Tamás, Szabadság, 2007-07-31
Wass Albert nap lesz kedden a Duna TV-ben
2007. július 31-én a jeles erdélyi íróra, az 1908. január 8-án Válaszúton született, s Floridában 1998. február 17-én elhunyt Wass Albertre emlékezik a Duna TV több műsorával.
A falu gyermekei (13.50) a holtmarosi árvaházat mutatja be, melyet az író fia alapított a marosvécsi kastéllyal átellenben, ott, ahol a két világháború között a Helikon irodalmi találkozókat tartották. A gyermekotthont a holtmarosi református lelkész és felesége a faluközösséggel együtt működteti: a gyermekek a hétköznapokat az árvaházban töltik, de hétvégén, s az ünnepeken a falubeli családoknál laknak.
Marius Tabacu dokumentumfilmje, A látó ember (14.20) 1998-ban készült, melyben az író nem sokkal halála előtt, Egyesült Államok-beli otthonában mesél életéről, műveiről, erkölcsi hitvallásáról. Wass Albert fia, gróf Czegei Wass Endre az édesapjával kapcsolatos emlékeiről, legendákról, mítoszokról beszél az "Amikor megismertem édesapámat..." című filmben.
Este egy ismeretterjesztő filmet láthatnak, mely Wass Albert egyik legkimagaslóbb regényének nőalakjáról, a funtineli boszorkányról szól a ma is élő leszármazottak elbeszélése nyomán. A film századok találkozása a Maros völgyében, a Bisztra patak és az Urszu barlang vidékén, amely még mindig háborítatlanul őrzi a régmúlt emlékeit, hagyományait. (A funtineli boszorkány, 20.20)
21.20-kor a Világunk műsorában Tények, mítoszok, hazugságok Wass Albertről címmel láthatnak stúdióbeszélgetést.
Megalakult az MTA kolozsvári bizottsága
Megalakult Kolozsváron a Magyar Tudományos Akadémia Kolozsvári Akadémiai Bizottsága. A Kolozsvári Akadémiai Bizottság tagjai az MTA romániai külső tagjai és a megválasztott köztestületi tagok.
Az MTA romániai köztestületének tagjai azok a Romániában élő, tudományos fokozattal rendelkező személyek, akik a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló törvényben meghatározott feltételek alapján bejelentik, hogy a köztestület tagjai kívánnak lenni. Jelenleg 392 romániai tagja van az MTA külső köztestületének.
A 2007. júniusában lezajlott belső választások során a romániai köztestület megválasztotta a hat tudományterület 5-5 képviselőjét. Hozzájuk csatlakozik az MTA 17 romániai külső tagja, és együtt alkotják a 47 tagú Kolozsvári Akadémiai Bizottságot.
A Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) tagsága az ősz folyamán megválasztja elnökét és alelnökeit. Az első KAB-ülésre előreláthatólag a novemberi Erdélyi Magyar Tudomány Ünnepe keretében kerül sor. A KAB tagjai:
A) Az MTA romániai külső tagjai:
Benkő Samu, Brassai Zoltán, Csetri Elek, Demény Lajos, Egyed Ákos, Gábos Zoltán, Gyenge Csaba, Jakó Zsigmond, Kolumbán József, Maros Dezső, Nagy-Tóth Ferenc, Néda Zoltán, Németh Sándor, Péntek János, Péter Mihály Heinrich, Toró Tibor, Uray Zoltán.
B) A megválasztott köztestületi tagok tudományterületek szerint:
I. Bölcsészettudományok: Dávid Gyula, Kovács András, Egyed Emese, Keszeg Vilmos, Pál Judit.
II. Társadalomtudományok: Bíró A. Zoltán, Rostás Zoltán, Salat Zakariás Levente, Benedek József, Vincze Mária.
III. Orvosi tudományok: Kun Imre, Egyed-Zsigmond Imre, Szilágyi Tibor, Kovács Dezső, Jung János.
IV. Műszaki tudományok: Dávid László, Csibi Venczel József, Bitai Enikő, Köllő Gábor, Preitl István György.
V. Természettudományok: Kása Zoltán, Szilágyi Pál, Paizs Csaba, Lingvay József, Fodorpataki László.
VI. Agrártudományok: Csedő Károly, Tiboldi István, Wagner István, Márkus István, Bedő Imre.
dr. Péntek János
az MTA külső tagja,
a KAB Választási Bizottságának elnöke
Szabadság, 2007-07-28
Körvonalazódó forma és tartalom
Fotó: A szerző felvétele
Negyedszer tartottak falunapot a művelődési központot építő Magyarvistán.
"Látod, építünk, építkezünk. Kőből, fából, betonból: Kalotavárát. Szervezkedünk. Két éve Országépítő Kós Károly néven egyesületet alapítottunk, mert szellemet és gyakorlatot egyesítő példádat szeretnénk követni. A soron következő tanácskozásunk Nagyszebenben lesz, ugye eljössz, ha méltónak találod? És szeretettel várunk Kalota várába, ha elkészülünk vele" - ezekkel a szavakkal emlékezett a harminc éve elhunyt Kós Károlyra Müller Csaba kolozsvári építész a vasárnap megtartott IV. Magyarvista Napon.
Makovecz Imre erdélyi tanítványa a kővel, a fával, a
tollal és a szóval egyformán "ritka fényesen" bánó Kós Károlyról
elmondta: talán a sorsformáló angyalok alakították úgy, hogy nekünk,
erdélyieknek és magyaroknak legyen Kós Károlyunk. Müller a kósi örökség
folytatásaként említette a magyarvistai Kalota Kulturális Központ építését,
amelynek nagytermét éppen az idei falunapra fedték újra jó kezű
mesteremberek és helybeli kalákázók.
Ezt a körvonalazódó formát töltötték fel vasárnap tartalommal táncosok, énekesek és művelődést pártoló támogatók. A Magyarvistával 2007. június 28-a óta hivatalosan is testvértelepülési kapcsolatot ápoló Hajdú-Bihar megyei Görbeháza három nemzedéket felsorakoztató táncosai sárközi és nagyiváni táncokkal késztették tapsra a népes közönséget, de nem kevésbé volt sikeres a szintén görbeházi Cserefa Népdalkör fellépése sem. Mindez csak ízelítő volt abból a műsorból, amelyet a magyarvistai születésű híres táncos, az 1977-ben elhunyt Mátyás István Mundruc emlékére tartottak vasárnap este, és amelyen vistai, valamint görbeházi fiatalok közösen ropták a nagy előd által hátrahagyott, de a Hajdúságból is hozott táncokat.
A csendesebb műfajok kedvelőinek nagy örömére Csébfalvi János, a Kalota Kulturális Központ építését támogató, magyarországi keresztény vállalkozókat tömörítő ÉRME klub vezetője bejelentette: a klubtagok adományaiból több mint 8000 kötetes, szépirodalmi, illetve szakkönyvekből és szótárakból álló könyvállomány érkezett meg Magyarvistára. A könyvadományozásnak ezzel nem volt vége, hiszen a Londonban élő András Levente piackutató bejelentette: néhai édesapja, az 1926-ban Magyarvistán született, és 2006-ban Bukarestben elhunyt András János újságíró, műfordító, szerkesztő könyvtárának közel 1000 kötetét ajándékozza a család Magyarvista javára. "Remélem, hogy a könyveket szeretettel és haszonnal olvasgatják majd a vistaiak, különösen a fiatalok" - mondta András Levente, aki lapunknak elárulta: szépirodalmi és történelmi tárgyú könyvek mellett lexikonok és szótárak alkotják a Kalotavár javára adományozott gyűjteményt. A kalotaszegi közösség ezután is számíthat a külső támogatásra. A Görbeháza és Magyarvista közötti testvértelepülési szerződés létrejöttét a továbblépés lehetőségének nevezte Kovács István, Magyargorbó vistai illetőségű polgármestere. Görbeháza polgármestere, Pusztai Adél bemutatta az 1926-ban alapított, 2700 lelkes Hajdú-Bihar megyei falut, és hozzátette: minden elismerést és támogatást megérdemel a magyarvistaiak igyekezete.
Benkő Levente, Krónika, 2007-07-30
Ünnep a végeken (Először tartottak falunapokat Aldobolyban)
Aldoboly is felsorakozott az ünneplő települések közé,
idén első ízben itt is megszervezték a falunapokat. "Ki kell törnünk
Illyefalva árnyékából, szükség volt valamire, ami megmozgatja az itt
élőket" - meséli az egyik szervező, Csergő Mária tanácstag.
Úgy érezték, nincs élet a faluban, semmi nem történik, a fiatalok nagy része elment, városra költözött. Idén végre mozgolódni kezdtek, januárban vízkeresztkor bált tartottak, majd farsangi mulatságot rendeztek, s most, hogy folytatódjék a kezdeti lelkesedés, megszervezték a falunapokat. S bár kezdetben sokan gyanakodva figyelték, mi készülődik, a néhány, még itt lakó fiatal lelkesen és önként jelentkezett, részt vett a szervezésben, munkában. Reggel vállalták az ébresztést, régi hagyományt újítottak fel, végvidék lévén, egykor, amikor az ellenség közeledett, dobbal verték fel a falut. Sikeresen toboroztak, nemcsak az esti buli, az ünnepi műsorok, a gyermekeknek szánt kézműves-foglalkozás vagy a sportrendezvények vonzották a falu lakóit, de sokan összegyűltek a református templomban tartott ökumenikus istentiszteletre, a felújított iskola felszentelésére és a székelykapu-avatásra is. A kétmilliárd régi lejes állami támogatással újjávarázsolt iskola a község egyik legszebb, oktatásra legalkalmasabb épületévé vált - mondotta Benedek Huszár János polgármester.
Kár azonban, hogy fogytán a gyermek, ma már alig néhány magyar és tíz román óvodás, öt román nyelven tanuló elemista jár ide. Fogy a falu, fogynak a magyarok, s bár még 60 százalékban lakják a falut, tegnap délelőtt az ökumenikus istentiszteleten hangosabb volt a román ima, mint a magyar. Sokan aggódnak a magyar végvár jövőjéért, igen erős a Brassó felől érkező bevándorlás, és halkan jegyezte meg egy helybeli az iskolaudvaron, a több mint száz évvel ezelőtt, a millennium emlékére ültetett hatalmas fák árnyékában: "Hiába a felújított iskola, lassan egy magyar gyermek sem jár már ide. "
Aldoboly ünnepelt a hét végén, hagyományt szándékoznak teremteni - vallotta a másik szervező, Jakab István. Az indulás nehézségein túl vannak, az első rendezvénysorozat jól sikerült, következhet a folytatás. Megtartó, helyben tartó ereje is van az ünnepnek.
Farkas Réka, Háromszék, 2007-07-30
Bácsi - Anyanyelvápoló
tábor kicsiknek
A Református Egyház és a KUN Humanitárius Társaság szervezésében tartották meg Bácsiban a papilakban július 16-22. között a tizenharmadik alkalommal megszervezett anyanyelvápoló szórványtábort óvodások és kisiskolások részére. A tábor első felében 15 kisóvodás, a másodikban pedig 18 iskolás gyermek vehetett részt, ugyanakkor a falubeli gyermekek közül is jelen voltak néhányan. Az első turnus zárónapján, július 22-én vasárnap az istentisztelet keretében a gyerekek ünnepi műsorral kedveskedtek a gyülekezetnek, majd Kun Árpád református lelkipásztor bemutatta Kun Kriza Ilona nemrég megjelent Pitypang című gyermekvers-kötetét. Ennek egy-egy példányával megajándékozták a táborozó gyermekeket. Július 29-én, vasárnap ugyancsak ünnepi istentisztelet keretében búcsúzik a tábortól 18 gyermek, akik szintén megkapják ajándékba a könyvet. A táborok szervezői köszönetüket fejezik ki a főtámogató vajdahunyadi önkormányzatnak.
Szabadság, 2007-07-30
