Főoldal » Hírek » Hídépítés szüleink mintájára a reformáció emlékévében

Hídépítés szüleink mintájára a reformáció emlékévében

2017. 12. 21.
Megosztás:

A magyarországi Fényeslitke és a hazai Ócfalva református egyházközségei között már több mint tízéves élő testvérgyülekezeti kapcsolatot ápolnak. Ennek mintájára a 2016-os évben Fényeslitkén már volt egy ifjúsági találkozó, amelynek folytatást álmodtunk. Idén november 4-én a fényeslitkei ifjak látogattak el testvérgyülekezetük, kis egyházközségünk fiataljaihoz. Ez volt a két közösség második találkozója, az elsőt tavaly nyáron, 2016 júliusában szervezték meg, és már nagyon vártuk, hogy újra találkozhassunk.

Hídépítés szüleink mintájára a reformáció emlékévében

A fényeslitkei barátaink csütörtök este érkeztek meg, és foglalták el szállásukat, majd pénteken, az utazás fáradalmait kipihenve együtt az ócfalviakkal és miklósfalviakkal Csíkszereda fele indultunk, ugyanis a nap első úti céljának a Nyergestető volt kitűzve. Az utazás alatt vendégeink megismerhették Csíkszeredát és Sepsiszentgyörgyöt is, melyeket mi, hazaiak lelkesen mutattunk be, ahogyan ez később Brassóban is történt. Odaérkezve először a fekete templomot néztük meg kívülről-belülről, majd meleg ebédet fogyaszthattunk el együtt.  A buszon is mindvégig jó hangulat uralkodott, igyekezett a csapat még jobban összebarátkozni. Hazafele vettük az irányt, és még meg sem érkeztünk, már az estén gondolkodtunk, ugyanis a fiatalságot összejövetelre hívták az ócfalvi kultúrházba. Este a kultúrházban már várt minket a sok finom házi sütemény, pingpong- és csocsóasztal, különböző társasjátékok és persze zene a még oldottabb hangulat érdekében. Nagyon jól szórakoztunk, kicsi és nagy is egyaránt részt vett mindenben, és még közelebb kerülhettünk egymáshoz vendégeinkkel.

Másnapra itthoni programot terveztünk. Délelőtt már készenlétben vártak a traktorok és a szekerek, amelyek először a falvaink határában levő Fejtő-tetőre vittek ki. Mindenkinek élmény volt a szekerezés, traktorozás, nagyon élveztük mi, az itthoniak is, annál is inkább, hogy új barátaink is velünk lehettek. Istennek hála, szép volt az idő, és kellemes volt a hegyről lenézni, és megcsodálni az elénk táruló 19 falu látványát. Innen Abránfalvára mentünk, ahol megnéztük a hozzánk tartozó gyülekezet barátságos kis templomát, és együtt énekeltünk. Ezt követően a szintén Ócfalva anyaegyházhoz tartozó Homoródszentlászló meglátogatása következett, ahol meleg ebéd várt minket az ottani táborozóhellyé alakított parókián. Ezúton is köszönetet mondunk a szülőknek, akik elkészítették nekünk a finom ebédeket, vacsorákat. Ezután újra hazaindultunk, mert közeledett a következő program időpontja. Fényeslitke és Ócfalva-Miklósfalva legényei „csaptak össze” egy barátságos focimeccs keretében, amely a Bányai János Szakközépiskola sportcsarnokában kapott helyet Székelyudvarhelyen. A vendég fiúk büszkék lehetnek győzelmükre, egymás után lőtték a gólokat a hazaiak kapujába. Közben a lányok és a kísérőink a lelátóról figyelték a meccs izgalmait, és szorítottak csapatuknak. Ezen az estén közös vacsora várt minket Ócfalván, amelyet szintén anyukáink készítettek el, és persze az előző estéhez hasonlóan játékokkal foglaltuk el magunkat. A zene akkor is fontos szerepet töltött be, egyik nóta után jött a másik, és egyre többen táncoltunk, énekeltünk. Biztos, hogy senki nem unatkozott, mindenki bulizott, és felszabadult. Már szombat este nehéz volt elválni egymástól, ha lehetett volna, reggelig maradunk, de a másnapi programra való tekintettel időben nyugovóra tértünk.

Vasárnap délelőtt az ócfalvi templomban, majd ezt követően a miklósfalvi istentiszteleten vettünk részt, ahol a vendéglelkész, Bezzegh Gábor prédikációját és a helyi tiszteletes úr, Barabási Domokos köszöntőjét hallhattuk. Együtt adtunk hálát a csodás hétvégéért, a kapcsolatért, amely létrejött a két gyülekezet fiataljai közt is. Az istentiszteletet közös ebéd követte a miklósfalvi kultúrotthonban, majd eljött a búcsú ideje. Nehéz volt az elválás a sok szép élmény után. Reméljük, lesz folytatás, fennmarad a kapcsolat, azt, hogy mi fiatalok is olyan hagyományt tudunk kialakítani, mint a szüleink, akik rendszeresen, évente találkoznak a testvérgyülekezetbeli barátaikkal, és mi is minden évben megszervezhetünk egy találkozót akár Ócfalván, akár Fényeslitkén.

Végül hálát adunk Istennek a lehetőségért, a tartalmas hétvégéért, valamint köszönet a két gyülekezet lelkipásztorainak és mindazoknak, akik segítettek, hogy ez létrejöhessen, és alapot biztosítottak a kapcsolatunk számára.

Bencze Anett-Hajnal

XII. osztályos tanuló, Ócfalva