Főoldal » Hírek » Házsongárd: megújult Szenczi Molnár síremléke

Házsongárd: megújult Szenczi Molnár síremléke

2017. 05. 23.
Megosztás:

Rövid, ám felemelő ünnepség tanúi lehettek mindazok, akik május 19-én a Házsongárdi temetőben jártak: a reformáció 500. évfordulójának évében a kolozsvári református kollégium diákjai felújították a zsoltárfordító Szenczi Molnár Albert síremlékét.

A megnyitó alkalmával Székely Árpád igazgató elmondta: tavaly ősszel Ősz Előd levéltárossal beszélgetve merült fel az ötlet, hogy a kollégium tanárainak síremlékét a diákokkal együtt rendbe kellene tenni, egyúttal pedig a Szenczi Molnár Albertét is. Az ötletet tett követte: a kollégium szakiskolájának asztalos diákjaival közösen sikerült felújítani az egykor a Szenczi család tulajdonában levő síremléket.

Házsongárd: megújult Szenczi Molnár síremléke

Kiss-Cserey Zoltán iskolalelkész rövid áhítatát követően Székely Árpád igazgató-karnagy vezetésével az iskola kórusa énekelt, majd Péter Csaba vallástanár emlékezett meg az 1574-ben a Pozsony megyei Szencen született reformátorról. Hazai tanulmányokat követően 1590-ben Németországba indult. Wittenbergben, Heidelbergben, később Strassburgban tanult. Végigkóborolta fél Magyarországot, hogy pártfogókat keressen irodalmi és tudományos terveihez. Altdorfban megszerkesztette latin–magyar és magyar–latin szótárát. 1606-ban elkészült zsoltárfordításaival, ekkor már a tudományos élet elismert alakja volt. Marburgban előbb Károlyi Gáspár bibliafordítását dolgozta át, majd közzétette nyelvtanát, és újból kiadta szótárát. Munkáinak visszhangja támadt Magyarországon is, ám hiába jött haza, úgy vélte, magyar kulturális-irodalmi misszióját csak német földön tudja megvalósítani. 1619-től Heidelbergben élt, de 1622-ben a harmincéves háború során a várost kifosztották, Szenci Molnárt kirabolták. Elmenekült Hanauba, majd ellátogatott Hollandiába, Bethlen Gábor megbízásából lefordította Kálvin Institutióját. 1624-ben Bethlen meghívására végleg hazatért Magyarországra. 1629-ben Kolozsvárra költözött, itt hunyt el 1634-ben.

A rövid történeti áttekintőt követően a diákok megkoszorúzták a síremléket, a jelen levő Benkő Samu történész professzor pedig arra kérte a hallgatóságot, énekelje el a 90. zsoltárt. „A kommunista rendszerben nem volt szabad sem a Himnuszt, sem a Szózatot elénekelni. Csupán a református himnusz maradt számunkra. 1984-ben – Szenczi Molnár halálának 350. évfordulóján –  a Kriterion szerkesztésében akkor publikáltam Szenczi Molnár levelezését, a szövegbe pedig soronként loptam be a Tebenned bíztunk eleitől fogva szövegét. Közel állt hozzám a nagy reformátor, mert 1946-ig református kollégistaként nekünk volt feladatunk a síremlék gondozása” – mondta elérzékenyülve a 90. évét taposó akadémikus.

Az ünnepség végén elhangzott: a Szeretethíd keretében a kolozsvári református kollégium diákjai a Házsongárd Alapítvány igazgatójának, Gergely Erzsébetnek az irányításával tovább folytatják a munkát, és az év folyamán a többi kollégiumi tanár síremlékét is kitakarítják, rendbe teszik.

 

Somogyi Botond