Főoldal » Hírek » Háromnapos konferenciával emlékeztek a reformációra Nagyenyeden

Háromnapos konferenciával emlékeztek a reformációra Nagyenyeden

A reformáció erdélyi bölcsőhelyei címmel indította útjára dr. Gudor Kund Botond esperes a reformáció félévezredes emlékére szervezett konferenciasorozatát. Fehér megyében a reformációi emlékév alkalmából rendezett előadássorozat Alvincen és Gyulafehérváron kezdődött májusban, majd október 22–24. között Nagyenyeden folytatódott. Az egyházmegye területéről érkezett presbiterek, lelkipásztorok, tanárok, valamint az előadók és más meghívottak száma közel háromszázra nőtt.

Háromnapos konferenciával emlékeztek a reformációra Nagyenyeden

Az ünnepség a 450 éve született magyar református egyház bölcsőhelyén, a nagyenyedi református templomban ünnepi istentisztelettel kezdődött. Az igehirdetés szolgálatát Kántor Csaba püspök-helyettes, esperes végezte az 1Jn 5,4–10 alapján. Prédikációjában kiemelte: amivel meggyőzhetjük a világot, az a mi hitünk – a reformáció e győzedelmes hitre irányította a világ figyelmét. Erről maga Isten tett bizonyságot fia, az Úr Jézus Krisztus által. Nemzedékről nemzedékre megvallott Krisztusban való hitünk életet és örök életet adhat. Istentisztelet után Marosán Csaba kolozsvári színművész Luther asztalánál című előadását hallgathattuk, számos, mára is igen hasznos konklúzió levonására is lehetőséget kapva. A megyénkben már egyre otthonosabban mozgó Oláh Mátyás kercsedi lelkipásztor, zenész és húga, Boglárka csellóra és zongorára írt Kodály-darabokat adott elő majd Szabó Zsombor zenetanár vezényletével fellépett a Bethlen Gábor Kollégium leánykórusa.

Dr. Gudor Kund Botond esperes köszöntőbeszédében arra mutatott rá, hogy az efézusi levél erkölcsi buzdítása szerinti megújulásnak mint felhívásnak, és nem utolsó sorban mint reformációi örökségnek aktualitása van. A reformáció ugyanis nemcsak az egyház szétválását hozta, hanem az ember meghasonlását, bűnös önmagával való szembenézését is. Az együttlét célja több, mint az 500 év megünneplése, alkalom a jövőről való együtt gondolkodásra is. Az egyre szórványosodó Fehér megyében még sok feladatunk van.

Háromnapos konferenciával emlékeztek a reformációra Nagyenyeden

Szőcs Ildikó, a Bethlen-kollégium igazgatónője ünnepi beszédében Isten kegyelmének tulajdonította, hogy 500 év után még itt lehetünk megújult iskolával, megújuló lélekkel.  Lőrincz Helga, Nagyenyed alpolgármestere üdvözlő szavaiban arról beszélt, hogy az anyanyelven való beszéd és gondolkodás joga és hasznossága református hitünk velejárója. Mucsi László egyházmegyei gondnok, a presbiteri szövetség egyházmegyei elnöke Isten áldását és kegyelmét kérte a megtisztelő presbiteri szolgálatra. Végül Tóth Tibor nagyenyedi lelkipásztor röviden ismertette az egyházközség történetét Szemelvények az eklézsia életéből címmel. 

A továbbiakban szépművészeti kiállítást tekintett meg a közönség, amely a frissen felújított esperesi hivatal új székhelyén kapott helyet. A tárlatot Lőrincz Konrád felenyedi és Horhát Miklós lőrincrévei református lelkipásztorok állították össze és mutatták be. A kiállított művek Horhát Miklós, Horhát Kund, id. Lőrincz Zoltán nyugalmazott lelkipásztor, Orth István szebeni, Szabó László marosvásárhelyi lelkipásztorok, illetve a reformációt és mai egyházi életünket szellemes rajzsorozatban bemutató, Kolozsvár-alsóvárosi lelkipásztor, Adorjáni László munkái. Emellett a kollégium udvarán fotókiállítás várta az érdeklődőket.

Háromnapos konferenciával emlékeztek a reformációra Nagyenyeden

Reggeli áhítattal folytatódott hétfőn a konferencia a kollégium Apafi-termében. Kónya Tibor iskolalelkész igehirdetésében kiemelte: az Isten szerinti tudomány, a bölcsesség, az ige hirdetése bár „bolondság” a világ számára, mégis cselekedetre késztet, és az egyetlen út az üdvösséghez. A nap folyamán sok érdekes előadás hangzott el. Az előadók között volt dr. Monok István (Budapest, Magyar Tudományos Akadémia), aki Protestáns iskolai könyvtárak tematikus összetételének változásai a reformáció első századában címmel tartott előadást. Őt követte dr. Buzogány Dezső (Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet), aki a 16. századi protestáns iskolák latin nyelvű szabályzatainak tanulságairól beszélt. Továbbá előadást tartott Szabó Emilia, Györfi Dénes, Becker Norbert, Simon János és Deutch Ágota. A könyvbemutatókon Kada Erika Áprily Lajos vallásos költészete című, valamint Bölcsföldi András spirituális tanár (Károli Gáspár Református Egyetem, Budapest) Ideje van az olvasásnak című, a reformáció öt évszázadából való novellaválogatását méltatták, emellett Rácz Emese szerkesztésében a Pápai Páriz Ferenc enyedi iskolatörténete című kötetet is bemutatták.

Délután Szólláth Tibor, Hajdúnánás polgármestere 1956. október 23. mai üzenete címmel tartott előadást, majd az illetékes személyek testvériskolai megállapodást írtak alá a Hajdúnánási Református Általános Iskola és a Nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium között. Az iskolával egy időben megújuló dokumentációs könyvtárban kapott helyet Gordán Edina könyvtáros kiállítása Iskolakönyvek, előadások és tantervek. A Bethlen Kollégium könyvtára a reformáció oktatásának szolgálatában cím alatt. Ugyanitt, Gudor Kund Botond esperes bemutatásával Nagyenyed környéki református gyülekezetek (Gyulafehérvár, Hari, Marosdécse, Miriszló, Felenyed, Torockószentgyörgy) kultúrtörténeti szempontból is nagyon értékes kegytárgyaiból láthattunk kiállítást.

Háromnapos konferenciával emlékeztek a reformációra Nagyenyeden

A konferencia harmadik és egyben záró napját is reggeli áhítattal kezdtük. Kónya Tibor iskolalelkész a 2Kor 10,4–5 alapján rámutatott: hadakozásunk fegyverei nem testiek, hanem lelkiek: a lelki gondozás és a tudás fegyvertára. Valóságos előadás-zuhataggal láttak el: dr. Gudor Kund Botond, Rácz Emese, dr. Kolumbán Vilmos József, dr. Sipos Gábor, dr. Jan Andrea Bernhard, dr. Verók Attila, dr. Kovács Kálmán Árpád, dr. Ősz Sándor Előd, dr. Tódor Imre, Bartha Aladár és Gordán Edina. Az előadások a reformáció öt évszázados tárházából származó oktatási, iskolarendszeri, felvilágosodás kori, peregrinus, könyv, prédikáció, tanítás, oktatási reformok kérdésköreit boncolgatták.

A háromnapos együttlét a Fehér megyei pedagógusok konferenciájával zárult Reformáció, oktatás, szórvány, nemzeti identitás címmel, amelynek a Bethlen-kollégium díszterme adott helyet. A rendezvény a közös, vagyis az egyházi szolgálat és a pedagógusi munka iránti elkötelezettséget méltatta. Az egyre szórványosabb Fehér megye olyan gyülekezeteinek egykori felekezeti iskoláit, az államosítás utáni magyar oktatását, valamint a rendszerváltás után és napjainkban a gyermekekért és általában a magyarságért tett közösségmegtartó tevékenységét (rendezvények, táborok, néptánc oktatás, vakációs bibliahét, stb.) ismerhette meg a közönség, mint Miriszló, Marosdécse, Nagyenyed, Felenyed, Marosújvár, Magyarlapád, Székelykocsárd, Gyulafehérvár, Vajasd, Balázsfalva és környéke, Küküllővár, Torockó és Felvinc. A prezentációk a pedagógusok és lelkészek közös munkájának eredményeképpen születtek. Felcsendült Reményik Sándor Templom és iskola című verse, mintegy annak megerősítésére, hogy népi, nyelvi, vallási és kulturális identitásunk megőrzésének e két fellegvárát nem szabad elhagynunk. Az est folyamán igazgatói önzetlen szolgálatának elismeréseként a pedagógusok szövetsége díszoklevélben részesítette Szőcs Ildikó igazgatót és más pedagógusokat. Végül Gudor Botond esperes, akinek köszönhetően ez az egész rendezvénysorozat létrejöhetett, köszönetét és Isten iránti háláját fejezte ki az egyházmegye területén szolgáló lelkipásztorok és a helyi pedagógusok együttműködésének áldással teljes eredményeiért.

Gábor Ferenc marosdécsei lelkipásztor