A községnek két utcája van, egyik a foútvonal, amelyik a falun áthalad, a másik ezzel párhuzamos, templomi út.

1456-ban sorolják fel eloször megyék szerint a „Géczi vár” tartozékait: „Léta, Szentlászló, Kisfenes” stb. 1500-ban már „Léta” Kolozs megyéhez tartozik.

1589. március 6-án Báthori Zsigmond Léta-Hesdát nevu birtokát Gyulai Pálnak és nejének Ghéczy Katának adományozta. A „Ghéczy vár” urainak a jobbágyai, a mai Magyarléta hajdani lakósai voltak.

A minden oldalról román közösséggel környezo kis falut szín magyar, református istenfélo, tiszta erkölcsu nép lakta. Körülbelül a 18-ik század második évtizedeiben alakult meg a református egyház. Ennek múltjáról is nagyon keveset tudunk, mivel 1868-ban a papilak és vele együtt az összes iratok, jegyzokönyvek elégtek.

Az 1872-ben datált jegyzokönyvben találjuk; a nagyobb harang készült 1757-ben.

A papi állomásra 1792-ben T. Tótfalusi Mihály lépett, kinek idejébol maradt fenn a régi templom ajtaja: „Anno 1796” felirattal., amely ma is a torony alatti kijárás ajtaja.

1847–1851-ben, Antal György lelkész idejében épült templom kofalú, kúptornyú, háromszáz lelket befogadó képességu volt. Tornyában két harang van, egy halk szavú kis harang, amely, amint már említettük 1757-ben készült, és egy 1926-ból való, amelyet a hívek közadományából készíttettek, miután az 1913-ban készült 123 kg-os harangot 1917. január 1-én 3 katona elvitte, beolvasztás céljából.

A szószékkorona alsó része 1752-ben, míg a felso része 1851-ben, a templom újraépítésekor készült.

1930. december 31-én a falu összlakossága 620 lélek, ebbol nemzetiség szerint 619 magyar és 1 román. Vallás szerint 606 református, 2 unitárius, 11 római katolikus, 1 görög keleti. Mára faluközösségünk 100 lélekkel apadt.

Az 1903-ban épült lelkészi lakás helyében ma már egy új parókia áll, amely 1986-1987-ben épült, a régi romjaira.