Főoldal » Hírek » Erdélyi protestáns diákok külföldi egyetemjárása könyveik tükrében

Erdélyi protestáns diákok külföldi egyetemjárása könyveik tükrében

A 16. századtól napjainkig jelentősen meghatározza az erdélyi protestáns egyházak szellemiségét a külföldi egyetemekkel való kapcsolattartás. Míg a 16–18. században egy kényszer-szülte lehetősége volt az erdélyi protestáns egyháziak továbbtanulásának a peregrináció, a későbbiekben az ismeret- és tapasztalatszerzés, és a kapcsolatépítés alkalmai lettek a külföldi tanulmányutak. Az ilyen módon kialakult európai eszmei áramlás és kapcsolatrendszerek kutatása és bemutatása nemzetközi szinten is jelentős eredményeket hozott.

Erdélyi protestáns diákok külföldi egyetemjárása könyveik tükrében

A külföldi egyetemjárásnak olyan tárgyi emlékei maradtak fent, amelyeket a megújuló Protestáns Teológiai Intézet Könyvtárában mutattak be kiállítás keretében május 23-án. Az utazóládákat utánzó tárolókban és a kifüggesztett hét pannón emlékalbumokból válogattak érdekességeket, amelyek távlatokban is bemutatják azt, hogy hogyan éltek a külföldön tanuló diákok, milyen kapcsolathálót építettek ki, hogyan hasznosították külföldön szerzett tudásukat itthon.  

Kató Béla püspök a kiállítás megnyitóján arra mutatott rá, hogy ez a beszédes gyűjtemény az elmúlt ötszáz esztendőt eleveníti meg. A peregrinációnak nagy jelentősége és hagyománya volt a protestáns egyházak életében, amelyhez nagy lehatározás, kitartás és támogatás kellett. A püspök szerint a legnagyobb kincs, amit külföldről haza lehetett hozni, a könyv volt, hiszen ezekből lehetett másokat is tanítani. Kató Béla ennek kapcsán arról is megemlékezett, hogy a kommunista időben is a könyvet tartották a legnagyobb kincsnek, amelyeket diákok hátizsákokban rejtegetve hoztak haza külföldről. A ma szolgáló lelkipásztorok közül 125, a lelkipásztori kar közel egy ötöde járt külföldön tanulmányúton. A püspök szerint a nyugati egyetemeken való tanulásnak a saját fejlődésünket kell szolgálnia, a kint tanultakat, látottakat az erdélyi valóságban kell elhelyezni.

Erdélyi protestáns diákok külföldi egyetemjárása könyveik tükrében

Kurta József könyvtáros három gyöngyszemet emelt ki a kiállításból, három peregrinációs albumot. A diákok üres lapokból álló könyvecskéket vittek magukkal, amelyekbe költekezéseiket is beleírták, valamint azt is, hogy milyen könyveket vásároltak, de emellett egyetemi jegyzeteiket, olvasmányélményeiket is ezekbe rögzítették. Találkozásaik alkalmával emléksorokat is írtak az albumokba, amelyek rendszerint egy bibliai, vagy más idézettel kezdődtek, ezt követte néhány közvetlenebb sor, amely a bejegyző és az album tulajdonosának viszonyát jellemezte, majd névaláírás, funkció megjelölése, dátum és hely megadásával zárták.

Az első kiemelkedő album Gyöngyösi Nagy Istváné, azért is fontos mert kétszer is járt tanulmányi úton, az akkori utazási körülményeket figyelembe véve ez nagy teljesítmény, hiszen egy ilyen utazás akár hónapokig is eltarthatott. Gyöngyösi Utrechtben kezdte külföldi tanulmányait, majd hazatérte után az Odera melletti Frankfurtba tért vissza. Kurta József szerint a peregrinációnak az volt a célja, hogy olyan embereket képezzenek, akik az egyházi és társadalmi elitet fogják majd alkotni, Gyöngyösi életpályája is ezt bizonyítja, hiszen egyházmegyei főjegyző, majd pedig esperes lett belőle.

Erdélyi protestáns diákok külföldi egyetemjárása könyveik tükrében

Árkosi Tegző Benedek albumában szerepel Jan Placentinus bejegyzése, aki a frankfurti egyetemen a heliocentrikus elméletet tanította, emiatt 1666-ban az egyetem elmebetegségre hivatkozva nyugdíjaztatta. A harmadik kiemelkedő album Hunyadi Abats Márton és fia, Bánffyhunyadi Abats Márton közös albuma. Apa és fia 30 év távlatlában ugyanazt a peregrinációs albumot vitte magával, amely 64 bejegyzést tartalmaz, és amelyből gazdag kapcsolati háló világlik ki.

A kiállítás tárgyát képezik olyan tárgyi emlékek is, amelyeket két külföldön tanult nyomdász hozott haza, Páldi Székely István és Misztótfalusi Kis Miklós. Bár egyikükről sem bizonyított, hogy egyetemre iratkoztak volna be, hazatérve a konzisztórium elismerte akadémita voltukat. Kurta József szerint hatalmas hozadéka van a külföldi egyetemjárás történetének, csodálatos eszmerendszert hoztak haza a külföldi diákok, amely mai napig példaértékű. Az akkor kiépült kapcsolatrendszerek pedig máig élnek és hatnak.

Erdélyi protestáns diákok külföldi egyetemjárása könyveik tükrében

A kiállítás létrejöttéhez az Erdélyi Református Egyházkerület Gyűjtőlevéltára és a Magyar Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltára is hozzájárult, megtekinthető 2017. május 24. – november 15., 9–16 óra között.

 

Kiss Gábor

 

A kiállítás létrejöttét a Nemzeti Kulturális Alap támogatta

Erdélyi protestáns diákok külföldi egyetemjárása könyveik tükrében