Főoldal » Hírek » Erdély is ünnepelte a magyar református egységet

Erdély is ünnepelte a magyar református egységet

2019. 05. 23.
Megosztás:

Több ezren ünnepelték a Magyar Református Egyház egységesülésének tizedik évfordulóját Debrecenben május 18-án. Erdélyből is rengetegen indultak el az eseményre, akár szombat hajnalban vagy az előző nap, hogy együtt ünnepelhessenek a Kárpát-medencei és messzi országokból érkezett református testvérekkel, és hálát adjanak Istennek a közösségért, az együvé tartozásért.

Élményeikről, az egység jelentőségéről kérdeztük az egységnap erdélyi résztvevőit.

Kató Béla püspök szerint „amikor megkaptuk a lehetőséget, hogy ismét együtt lehessünk, olyan vágyunk teljesült, amit az ember csak álmaiban remél, hiszen úgy nőttek fel generációk, hogy elválaszttattak egymástól. Az együvé tartozást most csodaként éljük meg, a csodák pedig nem természetes dolgok – habár valójában ez a természetes, hogy együtt vagyunk, református egységben. Azonban minden annyit ér, amennyivel az ember kitölti. Azt látom, hogy nekünk, határon túliaknak mindig nagyobb élmény, nagy áldozatot hoznak a hívek, hogy részt vehessenek, több száz kilométert utaznak, hogy együtt lehessenek. A magyarországiak könnyebben veszik ezt, az ő számukra nem akkora jelentőségű. Amíg lehet, áldozatot kell hoznunk, hogy ez a találkozó megmaradjon, és valamiképpen a közös munka, az egység erősítsen bennünket. Ma már többet tudunk egymásról, úgy irányítjuk hétköznapjainkat, törvényhozásunkat, teológiáinkat, hogy valamennyire egységesüljön, és arra kell törekednünk, hogy a Magyar Református Egyház tagjai mind inkább egymásra találjanak. Az egységünnepet mindenki másként éli meg, de sokan elmondták, hogy jó volt együtt lenni. Mindaddig, amíg az ember örül a közösségének, hálát ad érte, máris megérte, és köszönetet mondok érte.”

Erdélyi is ünnepelte a magyar református egységet

Fotó: Tiszántúli Református Egyházkerület

Bibza Gábor, a Kolozsvári Református Egyházmegye esperese az Agnus Rádiónak elmondta: három busz indult a kincses városból az egyházmegye különböző gyülekezeteinek tagjaival. „Az idősek közül sokan jelen voltak a tíz évvel ezelőtti ünnepen, és örömmel látták a folytatást. Az egység azt jelenti, hogy otthon, Kolozsváron tudom, hogy nem vagyok egyedül reformátusként, hanem a Kárpát-medencében sokan hasonlóképpen gondolkodnak, hisznek anyanyelvünkön, és az, amit száz évvel ezelőtt szétszakítottak, összetartozik” – fejtette ki.

Bálint Enikő, az Agnus Rádió munkatársa a tömeg, káosz, sok interjú, beszélgetések, mosolyok, munka, fáradtság közepette megtalálta az együttlét, közösség értelmét. „Amikor Veronikát, a főszervezőt kérdeztem az ünnepségről, könnyes szemmel mondta el, hogy tíz-tizenkét ezer ember jött el Debrecenbe. Ez az egység” – emlékezett a hétvégi eseményre a szerkesztő.

Floriska István, a kolozsvári egyházmegye főgondnoka zsinati tagként korábban érkezett Debrecenbe: „nekem már pénteken kezdődött az ünnep, amikor tölgyfaültetéssel is megerősítettük az összetartozásunkat. Később, a zsinat ülésén nagyon felemelő, megható pillanat volt, amikor az egyesült államokbeli református gyülekezet püspöke aláírta a csatlakozási nyilatkozatot. A szombati nap az Úristen kegyelméből szikrázó napsütéssel kezdődött, és ez is hozzájárult ahhoz, hogy a több ezer magyar református igazán testvérnek érzze magát. Nagyon jó érzés átélni azt, hogy egy test tagjai, egy vérből valók vagyunk. Nagyon jó volt magyar reformátusnak lenni Debrecenben.”

Erdélyi is ünnepelte a magyar református egységet

Kolozsváriak az egységnapon

Máté István szászfenesi lelkipásztor 12 gyülekezeti taggal vett részt az eseményen. „Nagy élmény volt. Megismerkedtünk újra Debrecennel, szép volt a prédikáció, együtt hallgattuk, beszélgettünk róla. Az úrvacsoravétel különösen felemelő érzés volt. Tudni azt, hogy nemcsak a katolikusoknak van búcsújuk, hanem nekünk is van egységnapunk, ahol megéljük az együvé tartozást mi, az anyaországon kívüli reformátusok is. Reméljük, hogy ez olyan összetartó erőt jelent, amelybe továbbra is kapaszkodhatunk, hiszen ha ezt az ember elszalasztja, lemorzsolódik, magányossá válik. Feltöltődve jöttünk haza, örömmel” – mondta el a lelkipásztor.

Szilágyi Melinda Kolozsvárról indult az ünnepségre, amely egyedi élmény volt számára, hiszen első alkalommal vett részt egységnapon: „Büszke voltam a reformátusságomra, hogy annyian együtt lehettünk, éreztem, hogy összetartozunk. Egy kis kikapcsolódás is befért a programba, a templomban pedig lelkileg is feltöltődtünk. Sok ismerőssel találkoztunk, társaimmal együtt elmondhatom, tiszta szívből éltük át ezt az élményt, csodás volt. A következő alkalomra biztos elvinnék egy családtagot is magammal.”

Nagy Matild, a törökvágási gyülekezet presbitere szintén feltöltődve tért haza az egységnapról. „Legnagyobb élményem, hogy bent lehettem a Nagytemplomban az istentiszteleten, és részt vehettem utána az úrvacsoraosztáson. Az úrvacsora alatt nagyon megfogott, amikor a zsúfolásig megtelt templomban szívből, lélekből énekeltük: Ó, Jézus, árva csendben az ajtón kívül állsz, Bejönnél már, de némán kulcsfordulásra vársz. Különböző helységekből, országokból jöttünk, de nem voltunk idegenek. Mind magyarok voltunk, éreztük, hogy egyek vagyunk, egy közösségben vagyunk. Szívünket kinyitottuk, őt beengedtük, de még milyen sok ember szívére vár, hogy őt befogadja. Mindenkinek azt ajánlom, hogy minél többen vegyünk részt, mert közösségben az ember másképp érzi magát, közösen imádkozni, énekelni, Istent imádni egy lélekkel nagyon felemelő” – emlékezett vissza az élményeire Matild néni.

Erdélyi is ünnepelte a magyar református egységet

Fotó: Tiszántúli Református Egyházkerület

Veress László marosszentkirályi lelkipásztor szerint is „óriási élmény volt ott lenni, átélni, hogy Isten lelke így működik, egybe tud kovácsolni embereket, akiket mesterségesen szakítottak szét. Az egyház népeken átível, de nekünk nyomorúságunk, hogy egy népen belül voltunk szétszakadva. Az egység kézzel foghatóvá teszi, hogy egyek vagyunk az egyházon belül. Lehet, hogy némelyek kritikus szemmel néznek, irigységgel tekintenek erre, holott ez a folyamat Istentől kapott áldás.” A lelkipásztor szerint a szervezés nagyszerű volt, hiszen odafigyeltek a részletekre, rengeteg ember bekapcsolódott az érkezők tájékoztatásába. „Érezhető volt, hogy sokat dolgoztak rajta. Egy kisebb társaság kirándulásának megszervezése is hatalmas munka lehet, itt azonban több ezer emberről gondoskodtak” – tette hozzá.

A marosvásárhelyi meggyesfalvi gyülekezetből harmincan utaztak Debrecenbe, iskolás korútól nyolcvan évesig. Szabó Marika nőszövetségi alelnök elmondta: „istenfélő emberként hatalmas élmény volt számomra. Felemelő volt, hogy ilyen sokan összegyűltünk a téren, az úrvacsora különösen szép volt. Hiszem, hogy Isten adta a segítséget, hogy minden ilyen szépen, rendben, gyönyörű időben történhessen. Ott voltunk reggel a megnyitón, majd kórustalálkozón és az imasátorban, ebéd után pedig részt vettünk az istentiszteleten. Sok ismerős arcot láttunk, és olyan személyek beszédeit hallhattuk, akiket nagyon értékelünk. Igazi testvéri találkozás volt. Érdemes ilyenen részt venni” – mesélte el Marika néni.

Erdélyi is ünnepelte a magyar református egységet

A meggyesfalvi gyülekezet tagjai

Csenteri Levente, az említett meggyesfalvi gyülekezet lelkipásztora elmondta: „személyes és közösségi épülés szempontjából egyaránt fontosnak és építő jellegűnek tartom a debreceni egységnapon való részvételünket. Akik ott voltunk, átéltük: valami csodálatos érzés kavargott a levegőben, amit másként nem tudtam megfogalmazni, mint egység Krisztusban és a belé vetett hitben. Jó érzés volt otthon érezni magunkat Debrecenben, és együtt keresni az Úr tanácsait közös útjainkra. Az alkalom megadta azt a lehetőséget is, hogy a Kárpát-medencéből egybesereglett református hívek és lelkészek egymás szemébe nézzünk, és áldást, békességet kérjünk egymás számára Istentől.”

Szabó Ildikó Marosludasról érkezett az ünnepre. „Felemelő érzés volt ott lenni együtt, reformátusok. Szeretetteljes fogadtatásban volt részünk, a város, az ország vezetői és egyházi méltóságok köszöntöttek. Meglátogattuk a templomot, felmentünk a torony legfelső szintjére, egy iskolás csoporthoz csatlakozva megtekintettük a makettkiállítást. Ötletesen, szépen összeállított ünnepség volt, délután részt vettünk az úrvacsorán, mindenki kedve szerint tölthette idejét a sok program között válogatva, nyugodtabban tértem vissza a hétköznapokba. Együtt voltunk mind, reformátusok, országhatárokon túlról is, megérte a hosszú utat. Ráadásul először jártam Debrecenben, rég óta kívánkoztam meglátogatni a várost” – fogalmazott Szabó Ildikó.

Erdélyi is ünnepelte a magyar református egységet

A marosludasi résztvevők

Czirmay Csaba Levente marosi esperes elmondta: „objektív okok miatt eddig egyetlen egységnapi rendezvényen sem sikerült részt vennem. Mindig csak küldtem az embereket, illetve itthon imádkoztunk, hogy ebben a széthúzásokkal teli világunkban legyen áldás minden egységtörekvésen. Külön kegyelem volt számomra, hogy a tizedik évfordulón ott lehettem, s zsinati tagként ráadásul két napot tölthettem el nagyszerű környezetben. Hálás vagyok, hogy olyan hit- és nemzetmegtartó erők összpontosultak, amelyek Isten erejének áramvonalában – és csakis így – képesek az egységet munkálni. Egyházi és politikai választottak vallották meg, hogy az egység megvalósításához Istenre van szükség, csak az ő kezében lehetünk egyek. Biztos vagyok benne, hogy ha mindezt egyen-egyenként megéljük, hálás szívvel imádkozunk, és dolgozunk is érte, akkor igaz lesz az egységnapra választott igei mottó üzenete, s egyre többen fogják boldog felismeréssel hangoztatni: Hadd tartsunk veletek, mert azt hallottuk, hogy veletek van az Isten.”

Pókakeresztúrról öten vettek részt az ünnepségen. Biró János lelkipásztor, aki egyházmegyei küldöttként a programok megtervezésében is részt vett, elmondta, jó élménnyel tértek a gyülekezet tagjai, öröm volt számukra ott lenni, részt venni a sokszínű programokon, legközelebb is szívesen elmennének. „Csodálatos élmény volt, különösképpen az úrvacsora ennyi hitbeli testvérrel. Amit megterveztünk, úgy gondolom, sikerült is. Lélekemelő volt az istentisztelet, az ifjak koncertjei, a kórusok szolgálata, maradandó élményt nyújtottak” – foglalta össze a lelkipásztor.

 

Berekméri Gabriella