Főoldal » Hírek » Egyházak Európában

Egyházak Európában

Mi a közös a történelmi magyar egyházakban és Európában? Mit jelent, hogy keresztyén Európa? Egyenlő a keresztyén Európa a hívő Európával? Mérvadóak Európában a keresztyén hagyományok? Mi az egyházak küldetése? Engedhetünk a liberális szemléletnek, vagy más szerepük van az egyházaknak? Van-e helye a politikában az egyháznak? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettek egyházi elöljárók és politikusok a Kós Károly sátorban szervezett beszélgetésen, amelyet Gonda László, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem docense moderált.

 

Keresztyén hagyományok éltetik Európát

 

Dekrisztianizálták a társadalmat, jelentette ki Géresi Róbert, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspökhelyettese, aki szerint csupán csak az utóbbi időben kezdett a társadalom érzékenyebb lenni a hit tartalmára, ez azonban szinte későn érkezett, hiszen 25 év alatt módszeresen iktatták ki a köztudatból a keresztyén értékeket. Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanádi Egyházmegye megyéspüspöke szerint Európa keresztyén mivolta az ezer éves keresztyén kultúrából, hagyományból táplálkozik. A keresztyén azonban nem azt jelenti, hogy hívő, hanem azt, hogy vállalja azt a kultúrát, amelybe beleszületett. Ennek a keresztyén identitásnak a megtagadása öngyilkosság.

Egyházak Európában

Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár szerint az elmúlt 25 évben az egyházak és egyházban élők folyamatosan hátráltak. Míg a liberális eszmék folyamatosan előre törtek, addig minden egyház visszább lépett ahelyett, hogy felháborodva tiltakozott volna. Az értékrombolásra azonban nem politikailag korrekt válaszokat kell adni, hanem határozottan ki kell állni Krisztus igazsága mellett.

 

Kelet és Nyugat szakadása

 

Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke szerint a keresztyén életnek két feltétele van, egyrészt elfogadni Jézus Krisztust Megváltónak, másrészt követni a parancsolatait. A keresztyénség életképes, ezt bizonyítja az elmúlt két évezred. Az egyházak visszaszorulnak, az államok élik a maguk életét, azonban gyökerek nélkül nincs tartalom, ezt a társadalom is érzi. A püspök szerint Nyugat-Európa és Kelet-Európa gondolkodása markánsan elválik. Olyan gondolkodásmód alakult ki nyugaton, amelyiknek már nem a Szentírás az alapja. A két legmarkánsabb választóvonal a nyugati és keleti egyházak között a migránskérdés, valamint a melegházasság tematikája. Kató Béla rámutatott, hogy csak a mindennapokban tudjuk az értékeinket hitelesen megmutatni, vonzóvá tenni.

Egyházak Európában

Szabó László, a Magyar Unitárius Egyház fejlesztési előadótanácsosa szerint Európa és az egyházak kapcsolatát koncentrikus körökben kell lépésről lépésre megvizsgálni. Felszólalásában az ökumenizmus fontosságát emelte ki, hiszen a hitelvi különbségek mellett minden egyház küldetése azonos. Az előadótanácsos szerint a hit nem lecserélhető, az eredeti küldetésre kell koncentrálni. Ha ehelyett a megfelelési kényszernek teszünk eleget, akkor tévúton járunk.

 

Tartalom a keresztyén Európában

 

Kiss-Rigó László arra figyelmeztetett a beszélgetés második fordulójában, hogy olyan vezetőkre van szüksége Európának, akik Jézussal kapcsolatban állnak. Szerinte az értéksemlegesség, amelyre a nyugati társadalom olyan büszke, egyenlő az értékellenességgel.

Soltész Miklós szerint a hitelességre kell minden egyházban élőnek odafigyelnie. Az államtitkár ugyanakkor a nyelvhasználat kérdésére is kitért, ha nem változtatunk a nyelvezetünkön, akkor a fiatalok nem fogják érteni az üzenetet, nem tudjuk az értékeinket átadni.

Egyházak Európában

Kató Béla szerint a reformáció, amelynek 500-ik évfordulójára készül a protestantizmus, pont arra mutatott rá, hogy az Isten dicsőségére végzett munka is istentisztelet. A politikummal együttműködve, az egyház rá tud mutatni arra, hogy hogyan kell élni, mit vár el a közösség a vezetőitől. Az egyház szerepe csak a konstruktív ellenzékiség lehet. Az erdélyi püspök szerint az egyházak Európa lelkiismerete lehetnek.

 

Fotó és szöveg: Kiss Gábor