Főoldal » Hírek » Bogárdi Szabó István lett a Magyarországi Református Egyház Zsinatának új lelkészi elnöke

Bogárdi Szabó István lett a Magyarországi Református Egyház Zsinatának új lelkészi elnöke

2015. 02. 26.
Megosztás:

2015. február 25-én tartotta alakuló ülését a Magyarországi Református Egyház XIV. Zsinata. Az első tanácskozáson megválasztották a testület vezetőit: a következő hat éves ciklusban Bogárdi Szabó István dunamelléki püspök a Zsinat lelkészi elnöke, Huszár Pál dunántúli főgondnok pedig a Zsinat világi elnöke lesz. A Zsinat lelkészi alelnöke Fekete Károly tiszántúli püspök, világi alelnöke Ábrám Tibor tiszáninneni főgondnok lett.

Zán Fábián Sándor kárpátaljai református püspök nyitó áhítata után a tisztújítás során mandátumot szerzett zsinati tagok átvették megbízólevelüket, megválasztották a zsinat elnökségét, lelkészi és világi jegyzőit, valamint a Zsinati Tanács tagjait.

A szavazások idejére felfüggesztették az ülésezést, majd kihirdették az eredményeket. Szabó István dunamelléki püspököt választották a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnökévé (55 szavazattal), világi elnöktársa pedig Huszár Pál dunántúli főgondnok lett (65 szavazattal). A Zsinat lelkészi alelnöke Fekete Károly lett (95 szavazattal, további 5 érvénytelen), a világi alelnök pedig Ábrám Tibor (96 szavazattal, további 4 érvénytelen).

Bogárdi Szabó István lett a Magyarországi Református Egyház Zsinatának új lelkészi elnöke

A MRE alkotmánya (1994. évi II. tv.) szerint a Magyarországi Református Egyház Zsinata a református egyház törvényhozó és legfőbb intézkedő testülete. A testület legfontosabb feladata, szintén az egyházalkotmány szerint, hogy megvizsgálja és megállapítja az egyház tanait. A zsinat alkotja meg az egyház belső törvényeit, megállapítja az egyház alkotmányát, határoz a református istentisztelet rendjéről, a hivatalos bibliafordításról, az énekeskönyvről, az egyház tevékenységét támogató, valamint a társadalmi szerepvállalását segítő oktatási, egészségügyi, szociális intézményeket alapít és tart fenn, és természetesen határoz általában mindazokban a kérdésekben, amelyek a református egyház legfőbb állásfoglalását vagy döntését igénylik. A zsinat időtartama hat év, a testületnek összesen 100 tagja van, közülük húszan tisztségüknél fogva tagok, nyolcvanat pedig az egyes egyházkerületek presbitériumai, illetőleg közgyűlései választanak a megadott keretszámok figyelembevételével.

„A mai nappal lezárult a múlt évben elkezdődött általános tisztújítás hosszú folyamata, egyházunk fokozatos testületeinek választása – fogalmazott Bölcskei Gusztáv a zsinati ülést követő sajtótájékoztatón. – Megalakult a Zsinat, s megválasztotta elnökeit, alelnökeit. Kívánom, hogy ne csak az egyházkerületek képviselőiként tekintsenek rájuk, hanem mint a Magyarországi Református Egyház vezetőire.”

A Zsinat leköszönő lelkészi elnöke Isten áldását kérte életükre, szolgálatukra, a XIV. zsinati ciklus munkájára Bogárdi Szabó István elfogódottságának adott hangot: „Nem tudjuk, hogy fejezzük ki érzéseinket. Megköszönjük-e a megtiszteltetést vagy megszeppenve vegyük tudomásul, mekkora munkát vettünk a nyakunkba.” A zsinat új lelkészi elnöke arról beszélt, hogy „az elmúlt huszonöt év alatt a református egyház zsinata legalább hetvenöt évet futott”, annyi törvényt, szabályt, rendeletet kellett (újra)alkotni, annyi intézmény „gondját-baját kellett intézni”. „Nem tudom, lelassul-e ez a futás. Bizonyos, hogy nagyon sok teendője lesz a zsinatnak, így az elnökségnek is” – mondta a püspök. „Nekem kicsit könnyebb a dolgom, az Úristen segedelmét kérve és remélve szeretném folytatni a szolgálatot” – fogalmazott Huszár Pál. A zsinat régi-új világi elnöke továbbra is szeretné motiválni az egyház nem lelkészi végzettséggel rendelkező tagjait, hogy segítsék a lelkészek munkáját. Huszár Pál fontos feladatnak nevezte a látens reformátusok megszólítását, a reformátusság és a magyarság fogyatkozása elleni (Kárpát-medencei szintű) küzdelmet. „Adjon ehhez bölcsességet, bátorságot, alázatot a Jóisten!” – fogalmazott.


Forrás: reformatus.hu