Hétszáz éves temploma teljes megújulásáért adott hálát a mezőveresegyházi gyülekezet október 19-én. A hálaadó istentiszteleten nyolc év munkájának befejezését ünnepelték, amely a magyar és román kormány, illetve a gyülekezet adományai által valósulhatott meg. Az ünnepségen megtelt a templom és annak udvara egyaránt.

Szegedi László Tamás főjegyző igehirdetésében az 1Móz 28,16–22 alapján Jákob történetét idézte fel, amely a tisztánlátás és a hit megtapasztalásának példájaként szolgál. Akárcsak Jákob, mi is gyakran járunk-kelünk a világban anélkül, hogy felismernénk, Isten velünk van. Kezdetben Jákob sem ismerte fel az Úr jelenlétét, amikor új otthont keresett Mezopotámiában. Később felismerése azonban mély hitélménnyé vált számára. A főjegyző első szolgálatát idézte fel, amikor Uzdiszentpéteren szolgált, az „Isten háta mögött.” Ott töltött szolgálata alatt azonban megtanulta, Isten háta mögötti hely nem létezik. „Mert mindig Isten szeme előtt vagyunk, az ő szeretetében és kegyelmében; akárhova vezet utunk, ő mindig velünk van” – fogalmazott. E szavakat hallva pedig nem rendülhet meg a lélek, és az emberi élet reménykedhet mindenek ellenére, hogy ebből a templomból elindulva van továbblépés – egészítette ki.  

Emlékeztetett, Jákobnak Isten az egyedüllétében szólalt meg. Nekünk is bensőséges, személyes élményekre van szükségünk Vele, amelyeket itt, a templomban tapasztalhatunk meg. Az 1300-as évektől kezdve a közösség többször újraépítette templomát – az pedig, hogy ma is áll, bizonyítja, hogy volt, van és lesz jövő Mezőveresegyházán.  

Az ünnepségen Szegedi László Tamás főjegyző hirdette az igét, amelyben Jákob történetét idézte fel 📸 Pilbáth Kincső

Ambrus Attila egyházkerületi főgondnok ünnepi beszédében az 1694-es török támadást idézte fel, amikor a templom kivételével elpusztult a falu többi része. A templom egyfajta felkiáltójelként maradt fent, jelezve azt, hogy voltunk vagyunk és leszünk – fogalmazott. A templom hívó szavára új népesség telepedett a faluba, amely hittel őrizte azt tovább. „Ha Isten nem építi a házat, hiába fáradnak az építők” – tudta ezt Mezőveresegyháza népe is, kérésüket az Úr irgalmasságában bízva terjesztette ki, az pedig meghallgatásra talált. Így a templom ma is állhat, bizonyítva azt, hogy Erdély református népe kitart a hite mellett, bízik az Úrban és vallja: „ha Isten velünk, kicsoda ellenünk”.  

„Egymás terhét hordozzátok, és úgy töltsétek be Krisztus törvényét” – szólt az ünneplőkhöz Vajda Dániel, a Dési Református Egyházmegye esperese a Gal 6,2,5 alapján.  Krisztus törvénye mindig iránymutatás – tette hozzá, majd köszönetet mondott mindazoknak, akik Krisztus iránymutatására hallgatva a templom, a gyülekezet és az egyházmegye felé néztek, segítségüket nyújtották és átvállalták a gyülekezet által hordozott terhet. „Az adományokkal nemcsak pénzt adtatok, hanem reménységet és méltóságot is, amely felemelte az aggódók tekintetét. Legyen e templom az a hely, ahova, ha feljösztök, mindig megteltek azzal a reménységgel, méltósággal és odafigyeléssel, amely értékessé teheti életeteket és utódaitok életét” – zárta gondolatait.   

„Ha az elmúlt években felújított templomokra, közösségi házakra, egyházi intézményekre tekintünk, arra gondolunk, hogy ezek nem csupán egyházunk megerősödését, hanem egész erdélyi magyar közösségünk megszilárdulását tükrözik” – fogalmazott köszöntésében Brendus Réka, a Magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője. Hozzátette, ez a Kárpát-medence egészére igaz, mert a kisebbségi közösségek egyik legfontosabb ereje a hit és az egyház. A felújítási munka pedig itt hitvallás és küldetés, amely a megmaradást, az összetartozást és a reményt jelenti. „E templom nem csupán téglából áll, hanem emberekből, hitből, hálaéneklésből, ahol nemzedékek adják tovább azt az örökséget, amely ma is összeköt bennünket.” 

Megtelt a hegyre épített templom és annak udvara egyaránt 📸 Pilbáth Kincső

Kocsis András egyházmegyei főgondnok köszöntésében a harang hívó szavát méltatta. „Az Úr csodásan működik, hiszen megadta azt a segítséget, amire szükség volt: a templom megújulhatott, de még a harangláb is, hogy szavával hívogathassa a népet.” A főgondnok köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik segítették a munkálatokat. 

„Ez az ünnepnap nap nemcsak egy épület megújulásáról, hanem a hit, a közösség és az összetartozás megerősödéséről is szól. A templom pedig nem csupán egy épület, hanem az a hely, ahol az ember találkozik Istennel, de önmagával is. Amikor egy templomot megújítanak, azzal az ember lelkét is megerősítik. A munka, az áldozatvállalás és összefogás pedig mind arról tanúskodik, hogy él itt egy közösség” – köszöntötte az ünneplőket Décse Attila, Beszterce-Naszód megye alispánja, megyei RMDSZ-elnök, szintén köszönetet mondva a segítségért, amellyel a templom újjáépülhetett.  

Silași Vasile Adrian, Kékes község polgármestere beszédében elismerését és köszönetét fejezte ki Mezőveresegyháza közösségének, különösen a lelkipásztoroknak. „A sötétség csupán a fény hiánya, mint ahogyan a bűn is Isten hiánya. Ma itt a bűnt és sötétséget eloszlatta a fény és Isten jelenléte, amelyet mindannyian megtapasztalhattunk” – fogalmazott.  

A gyülekezet gyermekeinek előadása biztosította a magasztosabb hangulatot 📸 Pilbáth Kincső

Székely László mezőveresegyházi lelkipásztor az Ef 4,6 verseivel köszöntötte az ünneplőket. Ma nyolc év munkájáért, fáradozásáért, áldozathozataláért adunk hálát – fogalmazott a lelkipásztor. A templomjavítás történetét felidézve elmondta: a folyamat 2017-ben kezdődött, amikor az egyházmegyén keresztül 300 ezer lej segítséget kaptak az egyházkerülettől, ennek majdnem felét a tervezési munkálatokra költötték. A maradékot az egyházkerület 240 ezer lejjel pótolta, de az összeg még mindig nem volt elég a munkálatok teljes egészére. A Kultuszminisztériumon keresztül sikerült pályázatokat küldeni a fővárosba, ahonnan ismét 335 ezer lej támogatás érkezett. Az összegből sikerült kicserélni a templom fedelét és kazettás mennyezetét, illetve betonövet önteni a falak megerősítésére.  

A lelkipásztor felidézte, 2021-ben pályázatot nyújtott a Bethlen Gábor Alaphoz is, ahonnan 15 millió forint érkezett, később az egyházkerülettől újabb 300 ezer lej. Így jutott el az összeg egymillió negyvenezer lejre, hetvenmillió forintra, amelyből megtörtént az alapok megerősítése, a külső és belső falak újravakolása, meszelése, a deszkapadló kőpadlóra cserélése, az ajtók felújítása, a villanyhálózat teljes felújítása, a külső tereprendezés, járdák, vízelvezető csatornák kialakítása, és a régészeti munkák elvégzése. 2022-ben a Kultuszminisztérium ismét 150 ezer lejjel segített, amelyből sikerült felújítani a templom kőelemeit. A falfestmények és a harangláb felújítására már nem maradt pénz, így a falfestményekről végül lemondtak, de a haranglábat a gyülekezet tagjainak adományaiból, illetve az egyházkerület segélyével és a helyi fiatalok munkájával sikerült megjavítani. Isten munkálkodott a szívekben – köszönet ezért a magyar és román államnak, az önkormányzatnak, az egyházkerület és az egyházmegye képviselőinek, a tervezőknek, kivitelezőknek, munkásoknak, és köszönet a gyülekezet tagjainak. 

Az ünnepséget a helyi fiatalok zenés-verses ünnepi műsora tette emlékezetessé.