Főoldal » Hírek » Begyűjteni a szavakat

Begyűjteni a szavakat

Kevés olyan egyházi lap van, amelyik 200 lapszámot megél. Míg minden újság eladásai csökkennek, addig a marosvásárhelyi vártemplomi gyülekezetnek sikerült egy olyan lapot beindítania és tartalommal megtöltenie, amely 200 hónapon keresztül folyamatosan megjelent. Ennek, az Új Kezdetnek, valamint a marosvásárhelyi reformáció jubileumi emlékévben tartott rendezvénysorozat kezdetének megünneplésére gyűltek össze augusztus 28-án a Vártemplomban, ahol Kató Béla püspök hirdette az igét az I. Korinthus 14,16 alapján. Míg Erdély-szerte ezen a vasárnapon a betakarításáért adnak hálát, itt a szavak begyűjtését ünneplik. A püspök emlékeztetett arra, hogy 500 évvel ezelőtt a reformátorok a legégetőbb kérdésekre adtak választ, nem seperték a szőnyeg alá, hanem merészen kimondták az igazságot.  Ahogyan akkor is, Európa ma is választóvonal előtt áll. 500 éve az anyanyelvért küzdöttek, ma azt látjuk, hogy a nyelvet el akarják sorvasztani, pedig az istentisztelet megértésének kulcsa az anyanyelv. A gyülekezet nem mondhat áment az igehirdetésre, ha nem érti azt. Az anyanyelvi igehirdetés a protestantizmusban az öntudatunk egyik alapelvévé vált. A nyelvi közösség így válhat mély, szakrális eszközzé. A nyelv ugyanakkor Isten és ember párbeszédének az eszköze. A nyelv gyakorlása így nem csak hazafiasság, hanem bibliai elvárás. A bűnre hajlás óta azonban az ember nyelve összezavarodott, csak úgy lehet tiszta, ha inden nyelvet átjárja Krisztus szeretetének a nyelve. A nyelv tartalmának forrása Isten igéje. Az istentiszttelet az anyanyelv használatának az ünnepe, az a nyelv pedig, amelyen Istent meg lehet szólítani nem lehet másodrangú.

Begyűjteni a szavakat

Kató Béla szerint a nyelvi térvesztés erdélyi tapasztalata azt mutatja, hogy a szakrális nyelvnek otthon is helye van. A nyelv a végső menedék az identitás feladása előtt. Ma a legnehezebb feladatunk azokat felszabadítani, akik önkéntes némaságba burkolóztak, rá kell mutatni a reformáció 500 éves örökségére. A magyar reformátusoknak gazdag öröksége van, amelyet tovább kell adni, hiszen a reformáció forrásai ma is válaszokat kínálnak. Még ha nem is váltható pénzre ez az örökség, közösségre ösztönöz.

Begyűjteni a szavakat

Lőrincz János esperes köszöntője után Kozsik József színművész szavalt. Bár néha mobiltelefonok hangos recsegése zavarta meg a művész előadását, idősebb gyülekezeti tagok áhítattal szavalták suttogva vele együtt a verset, ki kívülről fújta, ki pedig az éppen aktuális lapszámból olvasta Wass Albert és Reményik verseit.

Begyűjteni a szavakat 

Ötvös József lelkipásztor köszöntőjében elmondta, hogy 200 hónapja a lap kitalálói azt álmodták, hogy minden lapszámban legyen legalább egy igevers, egy prédikáció és egy vallásos tematikájú vers. A lelkipásztor azt is elmondta, hogy Marosvásárhelyen ezzel a rendezvénnyel kezdődött el a reformáció 500 éves jubileuma alkalmából szervezett eseménysorozat, amelynek programját a 13 marosvásárhelyi protestáns gyülekezet tervezte meg közösen. Kiderült az is, hogy a jubileumi emlékévhez és a református egyház szolgálatához a világiak is nagyon pozitívan állnak hozzá, ezért minden protestáns gyülekezet lehetőséget kap, hogy a marosvásárhelyi Népújságban bemutatkozzon. Ötvös József szerint az Új Kezdet, amelynek a 200-ik lapszámát ünneplik ezen a napon egyszerre gyülekezeti lap  - 60 címlapon szerepel a Vártemplom fényképe -, egyházmegyei lap – 30 olyan címlapja volt, amelyen Marosvásárhely környéki templomok szerepelnek – és egyházkerületi kiadvány, hiszen fontosabb egyházkerületi rendezvényekről is tudósított már.

Begyűjteni a szavakat

Gáspár Sándor rádiós újságíró a címlapokból a templomban nyílt kiállítás kapcsán elmondta, hogy ritkán nyílik címlapokból kiállítás, de talán pont ezért nevezhető kiállításnak, hiszen mint a művészet is, csak rámutat. Az Új Kezdet olyan témákat dolgozott fel megalapítása óta, amelyek a marosvásárhelyi magyarságot és reformátusságot érintették. A lap a jelen krónikája, mondta Gáspár Sándor, hangsúlyozva, hogy az Új Kezdet fejlődött a korral, s bár tartalmának minősége nem változott, képes volt külsőleg újból és újból megújulni, hogy látványban is minőséget tudjon nyújtani azoknak, akik kézbe vették.

Az istentisztelet keretében oklevelet adtak át az újság három volt munkatársának, dr. Bustya Dezsőnek, Fodor Sándornak és Fülöp Gézának.

Begyűjteni a szavakat

Az ünnepség keretében kerekasztal beszélgetésre is sor került, amelyen az egyházi és világi média közötti különbségeket boncolgatták. Gáspár Sándor, a beszélgetés moderátora bevezetőjében kiemelte, hogy az egyházi élet tükrözését szinte minden újság felvállalja. Jenei Tamás belmissziói előadótanácsos a református sajtó utóbbi 100 évéről beszélt, amely során fellendült a kiadványok száma, főleg a két világháború között virágoztak a gyülekezeti kiadványok, de ebben az időszakban 12 egyházkerületi, teológiai, belmissziói kiadvány is napvilágot látott. Ehhez képest a kommunista időszakban egyedül a Református Szemle megjelenését engedélyezte a hatalom. Somogyi Botond, az Üzenet főszerkesztője a missziói paranccsal támasztotta alá az egyházi sajtó létjogosultságát. Szerinte az egyházi sajtó a szószék meghosszabbítása, azonban egyházi újságok a társadalmi kérdésekre is érzékenyek kell legyenek. Szelekció és állhatatosság, ez kell jellemezze az egyházi sajtót, hiszen míg a világi sajtó mindig újat akar mutatni, addig Isten országának kérdése mindig aktuális marad.

Begyűjteni a szavakat

Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztője szerint a tömegmédia mindig a konfliktust keresi, ezzel szemben a keresztyén újságíró az isteni rendet keresi, az igazság problematikájával foglalkozik. Karácsonyi Zsigmond, a Népújság főszerkesztője hozzászólásában arról beszélt, hogy a lap együtt él a közösséggel. Egy világi lap nem az igét írja meg, hanem az ige szellemében számol be eseményekről. 

 

Fotó és szöveg: Kiss Gábor