Főoldal » Hírek » Az egyháztörténetet népszerűsítenék a Pokoly-esték

Az egyháztörténetet népszerűsítenék a Pokoly-esték

2019. 04. 10.
Megosztás:

Második alkalommal szervezett egyháztörténeti előadást a Pokoly Társaság kedden, április 9-én az Erdélyi Református Múzeum kiállítótermében Kolozsváron. Ezúttal Tóth Levente történész-levéltáros A sufnitól a levéltári polcig címmel az egyházközségekben fennmaradt iratok, töredékadatok egyháztörténeti hasznosításának lehetőségeit mutatta be.

Az egyháztörténetet népszerűsítenék a Pokoly-esték

A Pokoly-esték előadássorozatot az egyháztörténetet népszerűsítésének céljával indította a gyülekezeti felméréseket végző Pokoly Társaság kutatócsoport. A társaság és az esték Pokoly Józsefről, a Protestáns Teológiai Intézet egykori egyháztörténet-tanáráról kapta a nevét – mondta el Kolumbán Vilmos József teológiai tanár, szervező. Az előadássorozat indításával kapcsolatban hozzátette: „Ma a teológiai tudományokat olyan fokon művelik, amely nem feltétlenül tart igényt a közönségre, illetve a közönség sem tudja igazán, hogy mit jelent teológiai tudományt művelni. Az egyháztörténet és más tudományág is megér annyit, hogy népszerűsítő előadásokat tartsunk róla, emellett azok, akik nem foglalkoznak naponta ezzel, megtudhatják, hol tart ma az egyháztörténeti kutatás, milyen eredményei vannak. Ezek az alkalmak nem szakmabeli közönségnek szólnak, célkitűzésünk, hogy közérthetőek legyenek.”

Az egyháztörténetet népszerűsítenék a Pokoly-esték

Tóth Levente levéltáros előadása egy mindeddig ismeretlen személyhez köthető családi iratcsomón keresztül mutatta be a helyi, egyházközségi szinten talált források jelentőségét, szélesebb körű, egyháztörténeti kutatásban betöltött szerepét. Hangsúlyozta, hogy a papír érték, a gyülekezeti levéltárak megmentése, megfelelő őrzése, megbecsülése a 21. században is fontos, hiszen jelentős információkat szolgáltathat a kutatásokban. „Sok esetben múltunkat fecnikből kell összerakni” – mutatott rá az előadó, majd vázolta a Kárpát-medencei szinten is egyedi vállalkozást, amely a gyülekezeti levéltárak leltározását, mentését, helyszíni rendezését, restaurálását tűzte ki célul. 2016 óta 400 egyházközségben fordultak meg, azonban csupán a munka második harmadában vannak. Sokszor találkoznak rendezetlen iratcsomókkal, akár rettenetes körülményekkel: máladozó falak, penészedő levéltári állomány – ilyen esetben elszállítják a talált iratokat tisztításra.

Az egyháztörténetet népszerűsítenék a Pokoly-esték

Tavaly ősszel egy Bánffyhunyadról Nyárszóra került iratcsomót került elő. A fellelt állomány 1702–1882 közötti, földrajzilag a mai Kézdiszék és Sepsiszék több településére vezet el: birtokügyi iratokat, osztályleveleket, egyezséglevelek, vagyoni okiratokat, békítőleveleket, intőleveleket, jobbágykötést, szerződéseket, hozománylistát, nyugtákat, költséglistákat tartalmaz. A kötegek száma nem teljes, de így is értékes adatok kerültek elő belőlük. Tóth Levente bemutatta a fellelt családi örökségeket, ezek generációs kapcsolódásait, bonyolult hálózatát. Az iratokban említett személyek között gyakoriak a lelkészek, lelkészi családok leszármazottai. Köztük van például Andrád Sámuel orvos, akinek a nevéhez köthető az első magyar nyomtatásban megjelent anekdotagyűjtemény, de felbukkan Maksai Gábor eresztevényi kántor, Bodoki Miklós oltszemi tanító, Lisznyói Pál, a legkorábbi ismert árkosi református lelkész neve is. Az iratokat elsősorban prozopográfiai kutatásban (meghatározott emberi csoportok vizsgálata, ebben az esetben református lelkészek és tanítók) lehet hasznosítani.

Az egyháztörténetet népszerűsítenék a Pokoly-esték

Az adatok összekapcsolásával rokonságokat, lelkészdinasztiákat lehet feltérképezni, családtörténeteket lehet írni. Izgalmas adatokat lehet megtudni a lelkésztársadalmat illetően, közéleti szerepükről, vagyoni helyzetükről, hétköznapjaikról. A történész érdekességként kiemelte a templomi ülő- vagy állóhelyek lefoglalásával, megvásárlásával kapcsolatban folytatott heves vitákat, a presbiterek földhasználati jogát, az iskolázás, kollégiumi élet költségeivel kapcsolatos feljegyzéseket, amelyek érdekes hangulati adalékok a hétköznapi diákéletről. Továbbra is kérdéses, hogy a háromszéki iratok hogyan kerültek Bánffyhunyadra – valószínű, hogy valaki hivatalnokként teljesített szolgálatot a városban az említettek közül, és általa kerülhetett oda.

Az egyháztörténetet népszerűsítenék a Pokoly-esték

A Pokoly-esték következő alkalma május 7-én, kedden délután lesz, amelyen Ősz Sándor Előd levéltáros a 16. századi püspökök használati tárgyairól tart előadást. A sorozat folytatásaként évente nyolc-kilenc előadás várható, a nyári hónapok kivételével havonta találkozhatnak az érdeklődők. A tematika egyelőre nincs leszögezve, a szervezők igyekszenek közérthető, nagyobb érdeklődésre számot tartó előadásokat szervezni. A rendezvényt az Erdélyi Református Egyházkerület támogatja.

 

Berekméri Gabriella