Főoldal » Hírek » A szórványlelkész hajóskapitány, aki utoljára hagyja el a hajót

A szórványlelkész hajóskapitány, aki utoljára hagyja el a hajót

A határ mentén fekvő Csanádpalotán találkoztak idén az erdélyi szórványlelkészek. A kőhalmi gyülekezet közel 20 éve kezdett el a településsel megismerkedni, ahol azóta házakat is vásároltak a kőhalmiak, valamint a szinte testvérkapcsolatnak köszönhetően egy román-magyar barátság házát is kialakítottak. A csanádpalotai találkozón közel 60 lelkipásztor vett részt.

A szórványlelkész hajóskapitány, aki utoljára hagyja el a hajót

Az érkezés estéjén, augusztus 31-én egy kötetlen beszélgetésre került sor Kató Béla püspökkel, majd másnap délben a lelkipásztorok Makóra látogattak, ahol szintén kötetlenül, fürdés közben folytatták a találkozót a Makovecz Imre által tervezett Hagymatikumban. Szeptember 1-én délben sajtótájékoztatóra került sor a csanádpalotai polgármesteri hivatalban, amelyen Kovács Sándor polgármester köszöntötte a Csanádpalotára érkezett lelkipásztorokat, majd a kőhalmi református gyülekezet és a csanádpalotaiak között kialakult kapcsolat kialakulását részletezte. 

A szórványlelkész hajóskapitány, aki utoljára hagyja el a hajót

Kató Béla püspök hangsúlyozta, hogy Csanádpalotán az elmúlt 20 évben a határok lebontását valósították meg. A püspök a lelkipásztorokhoz is szólva elmondta, hogy bár a lelkipásztorok szórványban szolgálnak, mégis fontos, hogy átérezzék, hogy nincsenek egyedül, egy nagy egésznek a részei, ez a református egyház, a magyarság. A három napos találkozó pedig arról szól, hogy milyen jövője van ennek a közösségnek, milyen eszközei vannak a megmaradáshoz. A püspök azt is elmondta, hogy sokan elfáradnak ebben a munkában, ezért is van szükség arra, hogy a nagyobb közösségtől támogatást kapjanak. Az anyaország megértette, hogy ezek a közösségek végvárak, és csak úgy tudnak megmaradni, ha támogatják ezeket a településeket. Kató Béla elmondta, hogy a kis közösségeket támogatták, hogy a lelkipásztori állást fenn tudják tartani. A lelkipásztor ugyanis ezeken a településeken az utolsó magyar adminisztrátor. A püspök szerint a vezetőknek az a feladata, hogy perspektívát mutassanak a közösségnek. A református egyház ugyanakkor az utolsó pillanatig meg akarja tartani az utolsó magyar “hivatalnokot” ezeken a településeken. Amikor pedig már csak az épület marad, akkor az a kérdés, hogy hogyan tudunk egy templomot emlékműként, identitásunk bizonyítékaként megtartani. A lelkipásztor a hajóskapitány, aki utoljára hagyja el a hajót. 

A szórványlelkész hajóskapitány, aki utoljára hagyja el a hajót

A sajtótájékoztatón jelent volt Brendus Réka, Magyarország miniszterelnökségének főosztályvezetője kiemelte a szórványban dolgozó lelkipásztorok munkájának fontosságát, ugyanakkor örömét fejezte ki, hogy olyan időszakban dolgozhat a kormányban, amikor fontos az anyaország számára, amit a határon túliakért, a szórványért tesznek. 

Szegedi László generális direktor szerint nem csak a szórvány kell valamit az anyaországtól kapjon, hiszen nekünk is vannak lelki, hitbeli tartalékaink, amivel az itt élőknek több reménységet tudunk adni a barátság által. Szegedi szerint két ember között csak akkor van határ, ha nincs hit, szeretet, a nemzethet való tartozás érzése. A generális direktor ugyanakkor megköszönte a csanádpalotaiak barátságát, a magyar kormány támogatását is. 

A sajtótájékoztató után Batizán Attila szentgericei lelkipásztor tartott áhítatot, amelyben a szórvány és diaspóra fogalmáról értekezett, ugyanerről beszélgettek az előadás kapcsán a szórványban szolgáló lelkipásztorok is. Az előadás megbeszélése után a csoport ellátogatott az egyre romló állapotban lévő csanádpalotai református imaházhoz. A látogatás után megfogalmazódott, hogy az imaházat ki kellene takarítani, az egyik részt vevő lelkipásztor ugyanakkor azt is felajánlotta, hogy amennyiben van rá igény, és ki tudják takarítani az épületet, karácsonykor eljönne szolgálni. 

A szórványlelkész hajóskapitány, aki utoljára hagyja el a hajót

A szórványgondozó lelkipásztorok találkozója szeptember másodikán is folytatódott, ezen a napon Ősz Előd lelkipásztor-levéltáros tartott előadást, majd ezen a napon is lehetőség nyílt a makói Hagymatikumban a fürdőzésre. 

 

Fotó és szöveg: Kiss Gábor