Főoldal » Hírek » A reformáció konzervál és renovál

A reformáció konzervál és renovál

2017. 07. 20.
Megosztás:

A reformáció egyszerre konzervál és renovál, megőriz és megújít – jelentette ki július 20-án, Tusványoson, a Lőrincz Csaba sátorban tartott előadáson Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. A Reformáció 500: Europa semper reformanda? című beszélgetésen a miniszter kifejtette: a reformátusok nemzeti közösségként élnek, a nyelv a személyesség miatt fontos, hiszen a reformáció az intézményesség felől a személyesség felé vitte el az életet, arra fektetve a hangsúlyt, hogy mit jelent az egyén számára a hit.

A reformáció konzervál és renovál

Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke felszólalásában elmondta, hogy reformáció nélkül Európa nem úgy nézne ki, ahogy ma ismerjük. Ezeket, a reformáció által felszínre hozott értékeket nem szabad megtagadni ma sem. A reformáció egész Európát megmozgatta, új célokat tűzött a közösségek elé. Míg a reformáció előtt az istentisztelet a templomokba és kolostorokba szorult, utána ez a tér az élet minden területére kivetült. A reformáció egy globalizált világot bontott le, amelyben mindenki a saját gyökereit kezdte el keresni.

„Isten hívására csak anyanyelven lehet válaszolni. Az anyanyelven való kommunikálás egy olyan belsőséges viszonyt hozott létre Isten és ember között, amelynek az egyik gyümölcse az anyanyelvi oktatás lett. A Szentírás anyanyelven olvasása garantálja a hitünket, hiszen a hitünk a Szentíráshoz kötődik, az életünket csak ez alapján tudjuk megújítani. A mostani ünnepnek is ez a kihívása: hogyan tudjuk a Szentírás alapján megújítani az életünket?” – mondta Kató Béla.

A reformáció konzervál és renovál

David Campanale szerint Erdély és Magyarország kell a kontinens megújulását vezesse. Egész Európának mélyre kell ásnia, hogy újból megtalálja Krisztust. Luther Márton a Bibliát helyezte a szokások fölé, a Szentíráshoz kell nekünk is visszatalálni. Campanale arra is felhívta a figyelmet, hogy a kálvinizmus az igazságtalansággal szállt szembe; ma a Kálvin lendületével kell az EU jogtiprását megkérdőjeleznünk. Az Európai Unió nem tud megmaradni, ha nem a Krisztus által kijelölt úton halad, ebben pedig Lengyelország már példát mutatott.

Bonchidai Csaba szilágyperecseni polgármester arra mutatott rá felszólalásában, hogy a reformáció felelősségre vonja az embert olyan tekintetben, hogy az individuumról a közösség irányába tereli a figyelmet. Felelősek vagyunk magunkért, ezzel együtt pedig a másikért, a közösségért is.

Kovács István unitárius lelkipásztor, a beszélgetés moderátora szerint külön színfoltja a reformációnak az unitárius egyház létrejötte, amelynek csúcsvívmánya a tordai országgyűlésen kimondott vallásszabadság. A semper reformanda azt a felelősségteljes viszonyulást jelenti, hogy nem az új álmok felé indulunk, hanem a gyökereinkhez, értékeinkhez fordulunk vissza.

A reformáció konzervál és renovál

Balog Zoltán a tordai országgyűlés határozatára utalva kijelentette, a hit lelkiismereti kérdés, nem pedig területi, vagy hatalmi alapon osztjuk el, hiszen a hit Isten ajándéka. A muszlim vallás pont ezt tagadja, ezért fontos tudatosítani másokban is, hogy ne a mások elveit kérjük számon először, hanem a sajátjainkat tartsuk be. 1918-ra a válasz ezért nem lehet más, mint a tordai országgyűlés határozata. A miniszter szerint a politika legnagyobb veszélye, amikor totalitarizmusra törekszik, a keresztyén hit pedig pont ez ellen szól. A hit egy korrektívum, amely felülírja a pártfegyelmet, olyan mérce, amely mindenek felett áll.

Kató Béla püspök arról beszélt, hogy a kelet-európai és a nyugati egyházak között egyre nagyobb a szakadék, főleg bioetikai kérdésekben nem tudnak egyezségre jutni. A 21. század szerinte a fundamentalizmus százada lesz. A fejlődést gyakran az hozza, ha két lépést mindenki visszalép, és új alapokra épít, azonban ez nem lehet megoldás az egyházaink számára.

 

Kiss Gábor