Főoldal » Hírek » A reformáció jelenéről és jövőjéről értekeztek a RORLÉSZ székelyudvarhelyi ülésén

A reformáció jelenéről és jövőjéről értekeztek a RORLÉSZ székelyudvarhelyi ülésén

2017. 04. 19.
Megosztás:

Több mint száz lelkipásztor érkezett az ország minden részéről a Székelyudvarhelyen szervezett Romániai Országos Református Lelkészértekezletre. A kétnapos, április 19-20. között tartott találkozó fő témái a reformáció mai, modern formái, valamint a jövőbeli kilátások, a változtatások gyakorlatias kérdéseit boncolgatva.

 

Sógor Géza, a RORLÉSZ elnöke szerint az idei találkozó mottója „viseljetek gondot magatokra és az egész nyájra.” Úgy véli, a kijelölt téma, a Reformáció ma és holnap inkább tükörbe nézésként, előretekintésként szolgál, nem a múlt felidézéseként, erre való tekintettel szóltak a meghívott előadók, és fejtették ki véleményüket az egybegyűltek. A nyitó áhitatot Ruszka Sándor kézdivásárhelyi lelkipásztor tartotta a Lukács 24, 13-26 alapján.

A reformáció jelenéről és jövőjéről értekeztek a RORLÉSZ székelyudvarhelyi ülésén 

Ledán István a lelkipásztorok politikai szerepvállalásáról, az egyházba belefolyó politikáról, és politikába belefolyó egyházról beszélt, Luther gondolataival közelítve meg a témát. Felvetette a kérdést: vállalhat-e politikai szerepet egy lelkipásztor vagy az egyház, elköteleződhet-e politikailag? Válaszként kijelentette, „ha a lelkész politikai alakulatokat támogat, elveszíti belső függetlenségét, ezért meg kell őriznie pártatlanságát, semlegesnek kell maradnia.” A politikai szerepet vállaló lelkész cenzúrázni fogja magát, elkerülhet egyes témákat. Emellett veszélyesnek nevezte a politikai ideológiák mellett való elköteleződést, mivel így a lelkészek önkéntelenül is átveszik az ideológia diskurzusát, és az evangélium helyett az ideológia nyomán gondolkodhatnak. További veszélyként rámutatott arra, hogy az egyház és hatalom szoros kapcsolata az egyháznak és hatalomnak egyaránt árthat, az egyházba folyó politika pedig világi lelkületet vihet az egyházba.

Oláh Mihály az istentiszteleti megújulásról szólt. Egy internetes hozzászólással indított, a liturgiai megújulásról alkotott, sokszor egymásnak ellentmondó véleményeket foglalta össze.

Az istentiszteleti megújulást öt pontban foglalta össze:

  1. A liturgia legyen igei, bibliai alapú.
  2. Tartsa tiszteletben a ma és a holnap istentisztelete a református hagyományokat.
  3. Az istentisztelet a teljes embert szólítsa meg, ebben pedig az érzelmekre ható formai elemek segíthetnek.
  4. Az istentisztelet legyen közösségi cselekmény, alkalmazni kell az olyan elemeket, amelyek megkönnyítik a gyülekezet aktív, intellektuális részvételét.
  5. Az istentisztelet legyen más, igazi kapcsolatot jelentsen a szakrális térrel.

A reformáció jelenéről és jövőjéről értekeztek a RORLÉSZ székelyudvarhelyi ülésén

Péter István szavait Oroszhegyi Attila tolmácsolta. Kitért az egyházi személyek véleményformálásának jelentőségére a politikai akarat tükrében, az egyház etnikai mivoltára és az ehhez kapcsolódó kérdésekre. A szövegben rámutatott: nem lehet bezárkózni a hagyományba, a kultúrát folyamatosan teremteni kell, továbbadhatóvá tenni, lépést kell tartani a fiatalok változó igényeivel, és figyelembe kell venni a társadalmi folyamatok gyors változásait.

Simon János Öt tétel – öt hiányérzet (Luther 95 tételének apropóján) címmel tartott rövid előadást, amelyben az egyházban jelentkező hiányokra hívta fel a figyelmet. A lelkipásztor úgy véli, a szolgálatban több teológiára, kérdésfelvetésekre, több igével való foglalkozásra, a megújuló egyháznak pedig több hálaadásra, azaz belső átalakulásra, kevesebb panaszra van szüksége. A sort az egyházi vezetői, testületi szinteken való több átláthatóság, valamint gyülekezeti szinten, lelkészi körökben több közösségi élmény igénye bővítette. Záró gondolatként kijelentette: „ne veszítsük szem elől az esendőséget és az emberi megsebződést.”

A reformáció jelenéről és jövőjéről értekeztek a RORLÉSZ székelyudvarhelyi ülésén

Sipos Gábor történész, levéltáros a hívek egyházban betöltött szerepéről beszélt, kitérve a lelkipásztorok és hívek munkamegosztására, az értelmiségiek egyházi tevékenységekbe való bevonására, a múlt rendszer megszorításainak visszafordítására. Elmondta: a híveket folyamatosan tanítani kell, alkalmat kell teremteni számukra a tanulásra a gyülekezeti események szervezésével. Hozzátette: az egyházi nyelvhasználatnak alkalmazkodnia kell a hallgatósághoz, a fiatalokat a saját, modern eszközeik segítségével kell megszólítani, és arra kell biztatni az egyháztagokat, hogy ne féljenek, ne vonakodjanak kimutatni hitüket a mindennapokban is.

 

A fórumot a dr. Horváth Levente, a Bonus Pastor Alapítvány elnöke által tartott áhitat zárta.

 

Szöveg: Berekméri Gabriella

Fotó: Juhász Ábel