Főoldal » Hírek » A nyugat-európai egyház keleti szemmel

A nyugat-európai egyház keleti szemmel

2017. 09. 28.
Megosztás:

Az Agnus Rádió Naprakész beszélgetések című rendezvénysorozatának legutóbbi alkalmán, szeptember 26-án Visky Jánossal, a Kolozsvár-Bulgáriatelepi Református Egyházközség lelkipásztorával beszélgettek erdélyi reformátusságunk, szokásaink és a nyugat-európai szellemiség, az ottani emberek lelkisége, egyházhoz fűződő viszonyuk közötti hasonlóságokról és eltérésekről. A lelkipásztor egy évet szolgált a katolikus többségű Ausztriában, ennek tapasztalatait osztotta meg az egybegyűltekkel.

A nyugat-európai egyház keleti szemmel

Visky János 41 éve szolgál, öt gyermek apja. 2001-ben kérték fel a külföldi szolgálatra, Mittersillbe hívták meg egy évre, ahol a nagy katolikus tengerben, több településen szétszórva összesen 700 lelket számláltak a gyülekezetek. Ott a protestánsok zöme evangélikus, nagyon kevés reformátussal találkozott – mondta el a lelkipásztor. Ausztriában is nagyon gyorsan elterjedt a reformáció eszméje, az ellenreformáció viszont hatalmas méreteket öltött, emberek ezreit üldözték el lakhelyükről, több tízezer könyvet égettek el, ezért is szorult vissza a mozgalom – foglalta össze a történelmi hátteret. Jelenleg Ausztria 8,7 millió lakosából mindössze 300 ezren protestánsok, ebből sokan Németországból vándoroltak oda.

Teljesen más a lelkiség. Nyugaton, főleg a németajkú világban zárkózottabb, ridegebb a lakosság. Az erdélyi nyitottság, melegebb lelkiség nem jellemző rájuk, viszont az evangéliumra ott is megnyílnak a szívek” – mesélte Visky János. Érdekes tapasztalatként kiemelte, hogy noha havi egy istentiszteleten vettek részt a közösségek, Mittersillben, ahol saját templomuk sem volt, néhány hét alatt sikerült bibliaórai közösséget létrehozni. A családlátogatások rendjén jó beszélgetések alakultak ki, viszont volt olyan család is, ahol többszöri próbálkozás után sem fogadták. Úgy látja, ez kezd itt, Erdélyben is beszivárogni a közösségbe, egyre többen nem fogadják szívesen a lelkipásztort az otthonukban.

A nyugat-európai egyház keleti szemmel

Ausztriában, de egész Nyugat-Európában jellemző, hogy sokkal alacsonyabb a templomlátogatási arány. A magyarajkú közösségek ritkán találkoznak, de egy-egy alkalomra több száz kilométert is utaznak, közös programot, kikapcsolódást szerveznek az istentisztelet után – hangzott el. A lelkipásztor kiemelt néhány példát a hazai és nyugati egyház működése közötti különbségek szemléltetésére. Ausztriában például nem támaszkodnak teljes mértékben csak a lelkészre szervezések, adminisztrációs ügyek intézése esetén. Kimondottan lelki szolgálatra kérték fel, nem kellett könyveléssel, pénzügyekkel foglalkoznia, a presbiteri gyűléseket teljes mértékben a főgondnok szervezte meg és vezette le, további különbség pedig, hogy a lelkipásztort nem a gyülekezet tartotta el, hanem központilag osztották szét a juttatásokat. A lelkipásztor elmondta, haza is hozott az ottani szokásokból: adventi vacsorát szerveztek a presbitereknek és családjaiknak, így közelebbről is megismerkedhettek a presbiterek és feleségeik.

„Mivel többnyire betelepült emberekből állt a közösség, így a tradíciónak nem volt ereje, viszont akik részt vettek az istentiszteleteken, nem megszokásból, hagyományokat követve mentek az istentiszteletre. Akik ott voltak, tudatosan azért mentek, hogy az igét hallgassák” – foglalta össze Visky János. Hozzátette, ez az előnye nyugaton is a kicsi gyülekezeteknek: még ha ritkán is találkoznak istentiszteleti keretek között, sokkal összetartóbbak. Az anyagi jólét, a külső szépségek mögött azonban ott is vannak szomorú szívek, magányos emberek, akikkel a lelkipásztornak foglalkoznia kell.

A nyugat-európai egyház keleti szemmel

Idén, a reformáció emlékéve kapcsán az Agnus Rádió szerkesztősége havi rendszerességgel (12 alkalommal) szervezi meg a Naprakész beszélgetések című alkalmakat, amelyeken kolozsvári lelkipásztorok rávilágítanak a hit folytonos megújításának fontosságára, illetve utat mutatnak abban, hogy a 21. században miként élhetjük meg az 500 évvel ezelőtt megfogalmazott lutheri útmutatást. A beszélgetések egyik fő célja a különböző témák megvitatása mellett az, hogy a hallgatók megismerhessék a mikrofon mögötti teret, és megláthassák a hangokhoz társuló arcokat is. A terítékre kerülő témák mindig aktuális események köré épülnek, például sorra került már a menekültek helyzete, a terrorizmus, a februári tüntetések idején pedig arról beszélgettek, hogyan protestál a protestáns. A beszélgetéssorozatot a Reformációi Emlékbizottság által a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériuma is támogatja.

Az alkalmakról készült felvételeket az Agnus Rádió hullámhosszán és webes felületein hallgathatják meg az érdeklődők: http://www.refradio.eu/radio/agnus.

 

Berekméri Gabriella