Főoldal » Hírek » a mágus

a mágus

2020. 05. 28.
Megosztás:

„adjátok nekem is ezt a hatalmat” ApCsel 8,4

Ezerkilencszáznegyvenkilencben jelenik meg George Orwell 1984 című műve. Hátborzongató disztópia egy olyan világról, ahol már nincs gondolkodás, csak párthűség, nincs szó, csak egy sajátos, lecsupaszított nyelv, és nincs valóság, mert már nincsenek tények, mert nincs hozzá nyelv, és emlék sincs már arról, hogy „dolgok egyszer másképp is voltak”.

Az apostolok cselekedeteiről írott könyv beszámol egy furcsa eseményről. Fülöp Samáriában prédikál. Igehirdetése nyomán gyógyulások sorozata megy végbe, aminek a híre egy Simon nevű férfihoz is eljut, aki addig különféle varázslásokkal vívta ki a város lakóinak elismerését. Ő Simon, a mágus, aki látva Fülöp igehirdetésének a hatását, maga is csatlakozik a hívők közé és megkeresztelkedik. Később pedig tanúja annak is, ahogy Péter és János szolgálata nyomán sokan részesülnek a Szentlélek ajándékában. A Lélek hatása lenyűgöző lehetett. Simon, a mágus, aki praktikáival ámulatba ejtette a város lakóit, hajlandó lenne pénzért megvásárolni ezt a hatalmat. Nem a Lélek erejére vágyik, hanem arra, hogy ő maga dönthesse el, kinek juttasson ebből a Lélekből. Péter eléggé határozottan és keményen utasítja vissza Simon ajánlatát.

a mágus

Ahol a Szentlélekről van szó, ott az igazságról, a valóságról is van szó. Jézus arról beszél a tanítványoknak, hogy az igazság Lelke elvezet a teljes igazságra (Jn 16,12-13). Az igazságnak itt nem is annyira a jogi jelentése a hangsúlyos, sokkal inkább a valóság teljességét jelöli; ami körülvesz és meghalad, ami egyszerre nagyon személyes, mégis minden kisajátítás alól kisiklik; amit nem lehet darabokra osztani, mert nem is kell osztozkodni rajta, mert a valóság az, amiben részesedünk, és  ezt nem lehet birtokolni. Mindig nagy harcok folytak azért, hogy ki döntse el, hogy mi az igazság. A Szentlélek birtoklása, szétoszthatósága, szabályozhatósága fölötti hatalom iránti vágy, a valóságszabályozás iránti vágy. Ha a Szentlélek birtokolható és kisajátítható, akkor az igazság is kisajátítható. Aki eldöntheti, hogy kinek jut a Lélek, az azt is eldöntheti, hogy ki milyen mértékben részesülhet a valóságból. Simon mágus bűne a valóság szabályozhatósága fölötti hatalom iránti éhség. Semmi sem bizonyítja jobban, hogy a Lélek erejéből fakadó megújulásra van szükségünk, mint éppen az, hogy nem tudunk mit kezdeni az autoritással. Az igazság iránti olthatatlan vágyunk lényegében a hatalom iránti vágyunk. Csak annyiban akarjuk az igazságot, amennyiben ez az igazság kisajátítható és fegyverként használható a mások fölötti hatalom gyakorlására. Simon mágus nincs is annyira messze, mint ahogy azt mi képzeljük. Pedig mennyire szép: egy megkeresztelt, hívő ember, akit lenyűgöz Isten Lelkének gyógyító ereje. És ezt a hatalmat látva mégis vérszemet kap tudva, hogy az a nép, akit addig is le lehetett nyűgözni a különböző varázslatokkal, mindig is kész lesz arra, hogy szabadságáról lemondva átadja valakinek a hatalmat, aki megvédje őt a valóságtól.

Még sok mindent kellene mondanom nektek, de most nem tudjátok elviselni - mondja Jézus. Az igazság elviselhetetlen, ha nem a Lélek vezetése alatt lepleződne le szemünk előtt a világ. És a Lélek vezetése nélkül, az igazság minden egyes felsejlett, apró darabkája, mint valami pusztító bomba repeszei szedik szét az emberi kapcsolatainkat, és szakítják szét az egymással szembenálló felek emberi arcvonásait.

Az az igazság, ahova a Lélek elvezet, az a valóság, amiben az emberek szétroncsolódott Krisztus-arca gyógyulni képes, nem egy steril tudás, hanem egy gesztus. Az igazság az Isten szeretetére hagyatkozó tapintat. A tapintat pedig a létezők gyengéd felszabadítása”, élni hagyás, élni segítés. Mindennél jobban értenünk és élnünk kellene ezt mi, akik hisszük,, hogy Jézus az igazság és Jézus az élet.

 

Dávid István, egyetemi lelkész, Kolozsvári FIKE