Főoldal » Hírek » A lelkipásztorok és teológusok helyzetét tisztázták az idei első zsinati ülésen

A lelkipásztorok és teológusok helyzetét tisztázták az idei első zsinati ülésen

2018. 03. 08.
Megosztás:

Az elmúlt évek során Románia mindkét egyházkerületében kiemelten foglalkoztak az egyházi vezetők a lelkipásztorok képzésével és továbbképzésével. Az utóbbi évek egyik fejleménye azonban az egyre erősödő lelkészhiány, amelyre az egyháznak lépnie kellett. A Romániai Református Egyház Zsinata március 7-i ülésén több olyan kérdésről is határozott, amelyek a jövőben át fogják alakítani a lelkipásztorok szolgálatát, megváltozott a teológiai képzés utolsó éve, törvényekkel próbálnak a városi misszió kérdésében előrelépni, ugyanakkor a lelkipásztoroknak öt évvel később, 70 éves korukban kell kötelezően nyugdíjba menniük.

Bár a Zsinati Állandó Tanács már tavaly tárgyalt a nyugdíjkorhatár megemeléséről, csak idén sikerült ez ügyben előrelépni. Kató Béla püspök 2017-ben az erdélyi lelkészértekezleten vázolta, hogy a lelkészhiányt úgy lehetne csillapítani, ha a nyugdíjkorhatárt kitolnák három évvel. Bár ez csak ideig-óráig nyújt megoldást, mégis szükséges, hiszen az Erdélyi Református Egyházkerületben több mint 50 gyülekezetnek nincs lelkipásztora, ezek közül több mint fele képes lenne eltartani egy lelkipásztort. Míg a 2017-es javaslat nem került a zsinat asztalára, idén újabb javaslatot fogadtak el a zsinaton, amely szerint Romániában is 70 éves korukig szolgálhatnak a lelkipásztorok. Szükséges megemlítenünk, hogy a Magyar Református Egyház részegyházai jogharmonizációt próbálnak végrehajtani, amelynek lényege, hogy lehetőleg minden Kárpát-medencei tagegyházban ugyanazok a szabályok vonatkozzanak a lelkipásztorokra és a gyülekezetekre. Ennek részeként fogadta el a Romániai Református Egyház Zsinata azt a javaslatot, hogy az állami törvényeknek megfelelően 65 éves korban már lehet kérni a nyugdíjazást, de mivel minden szolgálattevőre szükség van, aki képes a további munkára, 70 éves koráig maradhat a gyülekezetben.

A lelkipásztorok és teológusok helyzetét tisztázták az idei első zsinati ülésen

Két évvel ezelőtt az Erdélyi Református Egyházkerület vezetősége a nagyvárosi gyülekezetek gondjainak a feltérképezésére vállalkozott. A generális vizitációk során minden egyházmegyében a legnagyobb városi gyülekezetet látogatták meg, azt igyekeztek kideríteni, hogy miért nagyok a számbeli különbségek a népszámlálási adatok és a gyülekezeti lélekszám között, ugyanis van olyan város, ahol a népszámlálás során közel tízezer emberrel több vallotta magát reformátusnak, mint ahányat a gyülekezetek számon tartanak. A vizitációk tanulságaiból az egyházkerület vezetőségének stratégiáját most a Romániai Református Egyház Zsinata is tárgyalta: olyan rendszert alkottak meg, amely egyszerre figyel oda a több lelkipásztort igénylő nagyvárosi gyülekezetekre és a lassan elnéptelenedő falvakra. Kató Béla püspök szerint a jogszabályváltoztatás értelmében több kis gyülekezet összefoghat úgy, hogy társegyházakként közösen tartanak el egy lelkipásztort, miközben megtartják az önállóságukat. A szolgálatok mennyiségét és milyenségét a presbitériumok állapítják meg egyházmegyei felügyelettel. A másik lehetőség a nagyvárosi gyülekezeteket segíti, kicsi gyülekezetek társai lehetnek, a kis gyülekezet lelkipásztorát megválaszthatják a városi gyülekezetbe is. A püspök szerint a nagyvárosi gyülekezetekben duplázni kellene a szolgálattevőket, de jelenleg nincs annyi lelkipásztor az egyházkerületben, hogy minden helyet lefedjenek. Ha a nagyvárosokba több lelkipásztor kerül, akkor a kisebb gyülekezetek nem fognak lelkipásztort kapni, így viszont lehet a városi missziót erősíteni, egy lelkipásztori csapat kiegészítve diakónusokkal, egyházfikkal, presbiterekkel átfogóbb és hatékonyabb munkát fog végezni a közösségekben.

Az elmúlt évek során a teológiai oktatás is látványos változásokon ment át. Az öt éves képzést hatévessé alakították át, a hatodik évet néhány éve gyakorlati évvé nyilvánították, amelynek lényege az volt, hogy a diákok még teológus korukban ismerkedjenek meg mentorok segítségével a gyülekezeti munkával, majd az itt tapasztaltakat a teológián is feldolgozzák, kibeszéljék, miközben elméleti oktatásban is részesülnek a tanintézményben. A zsinat ezúttal arról határozott, hogy a hatodik év elvégzése után újból segédlelkészekként szolgálnak a fiatalok a gyülekezetekben.

A lelkipásztorok és teológusok helyzetét tisztázták az idei első zsinati ülésen

„Elméleti és gyakorlati tudással felvértezett lelkipásztorokra van szükségünk, és mindent meg kell tenni, hogy ezt elérhessük. Hat esztendőn keresztül oktatjuk a diákokat, az utolsó évben jó sok gyakorlati képzéssel, hatodik év végén a teológiai oktatásukat befejezzük, mesteri vizsgájukkal a vizsgáztatás befejeződik. Azt tapasztaltuk, hogy ez a gyakorló év nem helyettesítheti a fiatal lelkészjelöltek szocializálódását az egyházban. Sok mindenbe bepillantást nyernek, de más, amikor nem a teológia ernyője alatt, hanem az egyház maga gyakorlatoztatja őket” – mondta Kató Béla püspök.

A most elfogadott jogszabálymódosítás szerint a mesteri vizsgát követően egy év segédlelkészi szolgálat következik, majd a fiatalok nagypapi vizsgát tesznek, amely alkalmassági lelkészképesítést jelent, ennek letétele után a közgyűlés keretében felszentelik őket. Így tehát a segédlelkészi év után teljes jogú lelkipásztorok lesznek. Aki a segédlelkészi év után nem kerül ki gyülekezetbe, püspöki rendelkezési állományba kerül, és kétszer két évet szolgálhat beosztott lelkipásztorként. Kató Béla püspök szerint az irány jó, a teológusok, a teológiai tanárok és a mentorok is azt jelzik, hogy a képzés értékesebbé vált, a teológusoknak hasznára van, hogy az utolsó évben valós gyülekezetben valós szolgálatot végeztek.

 

A Kató Béla püspökkel készült beszélgetés alább hallgatható meg:

 

Kiss Gábor