Főoldal » Hírek » A jövőt tudni az Isten dolga

A jövőt tudni az Isten dolga

Megújult az unokai református templom és harangláb

 

Hálaadó istentiszteletet tartottak július 26-án Unokán, az esemény keretében az unokai reformátusok és az innen elszármazottak megköszönték Istennek és a támogatóknak, hogy megújult a református templom és a harangláb. Az alkalmon a gyülekezet volt lelkipásztorai is részt vettek, igét hirdetett Kató Béla püspök. 

A jövőt tudni az Isten dolga

Bár Unokán már alig 40-en laknak, július utolsó vasárnapján nem fértek be a református templomba az ünneplők. A közel 200 lelket számláló ünnepi közösség azért érkezett a településre, hogy hálát adjon Istennek és a támogatóknak, hogy újból sikerült a templomot és a haranglábat megújítani.  

A jövőt tudni az Isten dolga

Kató Béla püspök, aki 2007-ben is felavatta a megújult templomot, igehirdetésében a 80. Zsoltár alapján elmondta, hogy hajlamosak vagyunk megfogalmazni, hogy régen minden más volt, régen minden jobb volt, de vajon tényleg olyan nagyot változott körülöttünk a világ? A püspök szerint az emberi természet igazán nem változott, most is úgy van, ahogy régen volt. Bár lélekszámában csökkent a gyülekezet az elmúlt időben, képes mégis megújulni. Az ige egy fohász, amiben azt kéri a zsoltáros, hogy az Úr újítson meg bennünket. A püspök arra figyelmeztetett, hogy a külső megújulással nem mindig jár együtt a belső megújulás is, sokszor megtörténik, hogy az ember új hajlékot épít magának, de a családi élete, a házastársi viszony nem biztos, hogy megújul. Az életünkben történő megújulás azonban rendkívüli dolgokat hozhat az életünkben, a külső feltételekben való megújulás azonban csak ideig-óráig tart. A zsoltáros, amikor azt kéri, hogy újítson meg bennünket Isten, azt is mondja, hogy ragyogtassa ránk orcáját. Ehhez a gyönyörű templomhoz, a megújult külső feltételekhez kell még valami, ami beragyogja, megvilágosítsa ennek a közösségnek az életét, és ez csak belülről indulhat el kifelé. Jézus az Ő megváltásával adta azt a fényt, világosságot, ami minden feltétel fölött ott van. Bármilyen külső romlás van a világban, ha ez a fény megvan, akkor nem történhet velünk semmi baj, mert Isten megvilágosítja az életünket. 

A jövőt tudni az Isten dolga

„Istennek a világossága kell ahhoz, hogy kivilágosodjon egy gyülekezet élete. Ha ez a fény nincs jelen, akkor nem tudom, hogy milyen erő kell, hogy megtartson egy ilyen kicsi gyülekezetet. Lehet külső segítség, pénzadomány, minden, ami a falakat fehéríti és építi, de ez a gyülekezet csak úgy tud megmaradni, ha ez a belső világosság, amelyet kér a zsoltáros is, hogy ragyogtassa ránk az orcáját, jelen van a közösség életében. Egy szabadulásról is beszél az ige. Miben vagytok ti, kedves unokaiak rabságban? Leginkább az a kérdés ebben a közösségben, hogy mi fog velünk történni? Az utóbbi évtizedek a fogyást mutatták. Ez a kérdés fogva tartja az embert, ettől kéne megszabadulni. Ez csakis úgy lehet, ha a Seregek Ura mindannyiotok kezébe oda adja azt az utat, amelyet járnotok kell. Mindegy, hogy mi fog történni, úgyis az Ő kezében van a mi életünk. Ezt a bizalmat, amit Isten iránt éreztek, meg kell tartani. A jövőt tudni nem az embernek a dolga. A jövőt tudni az Isten dolga. Az embernek az a feladata, hogy el kell végezni a napi parancsot.” – mondta igehirdetésében Kató Béla. 

A jövőt tudni az Isten dolga

Az igehirdetés után Székely Levente lelkipásztor szólt a gyülekezethez. 1286-tól említették először a gyülekezetet, évszázadokon keresztül fogyott a lélekszáma, mára 41 református lelket számlál a gyülekezet. A régi, 15. századi templomból az 1937 folyamán épített templomba átmenekített kazettás mennyezet és bejárati ajtó, azok a tárgyak, amelyek őrzik ennek a gyülekezetnek a múltját, mondta a lelkipásztor. Unoka ma Toldalag leányegyházközsége, valamikor Nagyercséhez tartozott. A templom javítása Pápai László lelkipásztor idejében kezdődött. 

A jövőt tudni az Isten dolga

„Egy ilyen leányegyházközségben azt hiszem nem csak az a fontos, hogy ki a lelkipásztora a gyülekezetnek, hanem elsősorban az is, hogy ki a gondnoka a gyülekezetnek. Dán Mihály családjának segítőkészségében mindig megtaláltam azt az aktív munkatársat, akivel lehet együtt dolgozni.” – értékelte köszöntő beszédében a gondnok tevékenységét a lelkipásztor, hangsúlyozva, hogy a gondnok hozzáállásának köszönhetően adhat hálát Istennek és a támogatóknak az unokai közösség. 

Pápai László, a gyülekezet előző lelkipásztora elmondta, hogy szinte 11 évet szolgált a Toldalag-unokai gyülekezetben, 2013-ban a Székelyvajai gyülekezet hívta meg lelkipásztorának. Köszöntőjében az előző években végbement javításokról is szólt, elmondta, hogy az unokai templom kazettás mennyezetét 2011-ben restaurálták. A kazettás mennyezet 1775-ből való, megrongálódott állapota miatt kellett helyreállítani. 

A jövőt tudni az Isten dolga

Szász Attila, a Görgényi Református Egyházmegye esperese szerint öröm, hogy ilyen sokan voltak együtt ezen az alkalmon. Az esperes szerint amikor egy ilyen kis gyülekezet a templomát felújítja, az arról tesz tanúbizonyságot, hogy élni akar. 

A jövőt tudni az Isten dolga

Dán Mihály gondnok elmondta, hogy két hónappal ezelőtt nem gondolta volna, hogy ennyi mindent sikerül ez idő alatt megvalósítani, de Isten és a támogatók segítségével sikerült új ruhába öltöztetni a templomot. Külön köszönetet mondott Székely Levente lelkipásztornak is, aki támogatta a gyülekezet törekvéseit. 

A jövőt tudni az Isten dolga

Székely Levente lelkipásztor elmondta, hogy több mint 6500 lej gyűlt össze adományokból, a Faragói Polgármesteri Hivatal 2000 lejjel járult hozzá a harangláb javításához, Zima Ferenc sáromberki vállalkozó pedig faanyaggal segítette a munkálatokat. 

A köszöntők után rövid ünnepi műsor következett, zenés-verses összeállítással tették ünnepibbé a hangulatot a gyülekezet fiataljai, a lelkipásztor és lánya, Anita. 

A jövőt tudni az Isten dolga

Kató Béla püspök az ünnepség végén elmondta, hogy amikor elindultak a templom felé látta, hogy a templom előtt várják, arra gondolt, hogy az a szokás, hogy a lelkipásztor megy elől, s utána a gyülekezet. Azonban a templom már tele volt, és még egy gyülekezetnyi ember várakozott kint. 

A jövőt tudni az Isten dolga

„Az unokai gyülekezet nekünk nagy tanítómesterünk. Azt hiszem, hogy az egyházkerület életében egy olyan korszak jött el, amelyikben nagyon sok gyülekezet unokásodik. Ez azt jelenti, hogy nem lesz állandó, ott lakó lelkipásztora a gyülekezeteknek, mert kicsinységüknél fogva nagyon nehéz lesz fenntartani egy külön lelkipásztori állást. Unoka ebben évszázadok óta példa, hogy mégis megvan a gyülekezet. És ez azt jelzi, hogy nem mi, lelkipásztorok tartjuk meg és fenn a gyülekezeteket, hanem maga Isten. És különösen abban köszönöm ezt a tanítást az egyházkerület többi kicsiny közösségei számára, hogy látjuk, hogy 2007 óta mi minden változott. Más a püspök, más az esperes, más a lelkipásztor, más a gondnok. Mennyi minden megváltozott, ami emberekhez kötődik. Ha azt mondjuk, hogy egy ember, egy választott tisztségviselő tartja meg a közösséget, akkor az nem igaz. Mindezek az emberek jönnek-mennek, változnak, csak a gyülekezet marad.” – mondta a püspök, hangsúlyozva, hogy Isten igéje az, amelyik indít lelkeket arra, hogy áldozatot hozzanak a közösségért.

Kató Béla szerint az unokai gyülekezet azt tanítja Erdély sok-sok kicsi gyülekezetének, hogy amikor már nem lesz helyben lakó lelkipásztor, akkor ott kell maradjon a gyülekezet, és abban mindig kell legyen egy-két-három ember, aki előre kell álljon, hogy vezesse a közösséget, hogy megmaradjon a templom, amely sem a püspöké, sem az esperesé, sem a lelkipásztoré, hanem Istené, és az ott lakó közösségé. 

A jövőt tudni az Isten dolga

Fotó és szöveg: Kiss Gábor 

 

Cikkünk a Facebook közösségi portálon

 

Bár Unokán már alig 40-en laknak, július utolsó vasárnapján nem fértek be a református templomba az ünneplők. A közel...

Posted by Erdélyi Református Egyházkerület on Saturday, August 1, 2015