Főoldal » 7. Magyar Református Világtalálkozó » Hírek » Kálvin-szobrot avattak Sepsiszentgyörgyön, a 7. Református Magyar Világtalálkozón

Kálvin-szobrot avattak Sepsiszentgyörgyön, a 7. Református Magyar Világtalálkozón

Kálvin János egész alakos szobrát avatták fel ma délután a sepsiszentgyörgyi Kálvin-téren, a 7. Református Magyar Világtalálkozó keretében. Bocskai Vince szovátai szobrászművész 240 cm magas alkotását az ötletgazda, Incze Sándor nyugalmazott esperes, a Székely Mikó Kollégium Alapítvány elnöke, valamint Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) püspöke és Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere leplezte le, majd ünnepi beszédek hangzottak el.

Kálvin-szobrot avattak Sepsiszentgyörgyön, a 7. Református Magyar Világtalálkozón

„Kálvin János tanítása búvópatakként volt jelen a magyar református egyház több mint négy és fél évszázados történetében. Ő volt az, aki talán leghitelesebben és legérthetőbben tolmácsolta számunkra Isten szavát, a megváltás igéjét, amely a székelyek, a várakozó őrállók számára a reményt, a világosságot és a békét jelentette​.​” – hangsúlyozta Kató Béla. Hozzátette: a háromszéki eklézsiák parókiáin és a vidék iskolai könyvtáraiban ott voltak, sok helyen pedig még ma is megtalálhatók Kálvin négyszáz éve napvilágot látott könyvei, amelyeket lelkipásztor-generációk adtak drága kincsként kézről kézre és szívről szívre egymásnak, segédeszközként az örök ige hirdetésében.

Kálvin-szobrot avattak Sepsiszentgyörgyön, a 7. Református Magyar Világtalálkozón

A püspök kifejtette: a székely társadalom talán a genfinél is zártabb, ahol a jövevénynek általában nincs mit keresnie. „Jean Calvint viszont nagyon hamar befogadtuk, Kálvin Jánossá lett, és Kézdiszéken úgy tartják, hogy élete végén Erdélybe érkezett. A hagyománynak semmilyen történelmi alapja nincs, csupán azt jelzi, hogy az üldözött, annyiszor menekülni kényszerült genfi reformátort magyarrá, székellyé fogadtuk, tekintélye nagyobb a magyar reformátorokénál​.​” – részletezte Kató Béla. Ezáltal, hogy Sepsiszentgyörgyön bronzszobrot avattak a tiszteletére, az utókor gyakorlatilag ércbe önti a történelmi tényt: „Kálvin tanítása ugyanis immár 450 éve jelen van a nyugati kereszténység székely végváraiban, nem csak hallgattuk, hanem meg is hallottuk szavát, és megláttuk azt, akire ő mutatott: a megváltó Jézus Krisztust. Ő formált át, Ő tartott meg, és egyedül Ő lehet a reménységünk​.​”

Kató Béla szerint Kálvin János ércalakja beáll Sepsiszentgyörgy vártemplomának védői közé – azok sorába, akik „évszázadokon keresztül kiegyenesített kaszával és a hit drága fegyverével védték ezt a helyet”. A szobor ettől kezdve a nyugati kereszténység határköve is, mivel igazolja, hogy a székelyföldi, erdélyi református közösség az európai protestantizmus erős bástyája. Befejezésül a püspök arra biztatta a jelenlévőket, hogy a szoborra tekintve jusson eszükbe őrállói feladatunk, „álljunk a nekünk rendelt bástyára, és ne feledjük Illyés Gyula szavait, amelyeket hetven esztendővel ezelőtt, Genfben fogalmazott meg: »Hiszed, hogy volna olyan-amilyen magyarság, ha nincs – Kálvin? Nem hiszem.«”

Gottfried Locher, a Svájci Protestáns ​Egyházak Szövetsége Tanácsának elnöke a Krisztusban való hit és az együvé tartozás érzésének tudatosítását említette a reformátor példamutatása kapcsán, ugyanakkor Kálvin egyszerűségére is utalt – „amikor őt ünnepeljük, tehetsége mellett arra is gondoljunk, hogy egyszerű ember volt, ugyanolyan hibákkal, mint mi mindannyian”.

Kálvin-szobrot avattak Sepsiszentgyörgyön, a 7. Református Magyar Világtalálkozón

Balog Zoltán magyarországi református lelkész, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője a szobor arcára és kezére utalva megjegyezte: előbbi azt sugallja, hogy szembe kell néznünk az életünkkel, annak nehézségeivel, és akkor megláthatjuk az életünk örömeit is. A kéz pedig azt jelzi, hogy dolgunk, tennivalónk van ebben a világban.

Kálvin-szobrot avattak Sepsiszentgyörgyön, a 7. Református Magyar Világtalálkozón

Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes, kulturális miniszter a köztéri szoboravatásokról beszélt az elmúlt huszonöt év vonatkozásában: többnyire a magyar történelemből választottunk olyan személyiségeket, akiknek a gondolatai, munkája, öröksége a ma embere számára is példamutató lehet. „Lépésről lépésre foglaltuk vissza a tereket, és hoztuk elő a történelemből azokat az értékeket és személyiségeket, akik meghatározták az elmúlt több száz esztendőt. Látszólag kakukktojásnak tűnhet ebben a sorban Jean Calvin szobrának a leleplezése, közben viszont mégsem lóg ki: mert Kálvin János azokkal az eszmékkel, mindazzal, amit alkotott, nem csak Európa tőlünk távoli vidékein hozott új szellemiséget, és valósította meg a reformációt, hanem szellemiségével, teológiai tudásával, istenkeresésével a magyar történelmet az meghatározta​."​ – magyarázta a miniszter.

Kálvin-szobrot avattak Sepsiszentgyörgyön, a 7. Református Magyar Világtalálkozón

Teológusi, prédikátori, reformátori tevékenysége mellett állam és egyház viszonyában is újat hozott Kálvin, olyan gondolkodó volt, akinek a szellemisége minden ember számára példamutató Erdélyben és Európa-szerte „aki a szabad gondolatot, a szabad akaratot, a gondos munkát, a szervezettséget, a rendet, a szabadságot szereti”.

Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester köszönetet mondott Kató Bélának és az EREK-nek, amiért Sepsiszentgyörgyöt választották a Világtalálkozó helyszínéül, ezáltal is igazolva a város jelentőségét a Kárpát-medencében. Kifejtette: Sepsiszentgyörgy büszke arra, hogy a rendszerváltás óta már a második református templomot is megépíthette, ez is bizonyítja, hogy szilárdan őrzik a reformáció szellemiségét. „Minden korban szükség van a változásra, az újításra, és azokra az emberekre, akik tenni tudnak ebben a tekintetben. Bátor, új utakat kereső és nyitó, gondolkodó és cselekvő emberek kellenek; a győzelembe vetett szilárd meggyőződéssel kell továbbmennünk, jogainkért és a közösségünk jövőjéért pedig minden körülmény között ki kell állnunk” – hangsúlyozta a városvezető. Véleménye szerint az egyházakkal partnerségben kell létrehozni Székelyföld belső önrendelkezését, „és el kell érnünk, hogy a magyar nyelv hivatalos regionális nyelv legyen; meg kell védenünk továbbá az egyházainkat, hogy elejét tudjuk venni az olyan támadásoknak, mint a Mikó-ügy is, amelyek az egész közösségre nézve veszélyt jelentenek”.

Kálvin-szobrot avattak Sepsiszentgyörgyön, a 7. Református Magyar Világtalálkozón

A szoborállítás ötletgazdája, Incze Sándor köszönet mondott mindazoknak, akik a kivitelezésben közreműködtek, Kató Béla református püspök mellett az unitárius Antal Árpádnak, Tamás Sándor római katolikus megyei tanácselnöknek és másoknak, mint mondta, a mostani együttműködés is jelzi, hogy a négy felekezet tagjai békességben élnek együtt Sepsiszentgyörgyön.

Kálvin-szobrot avattak Sepsiszentgyörgyön, a 7. Református Magyar Világtalálkozón

Az ünnepségen közreműködött a háromszéki egyházmegyék egyesített kórusa (vezényelt: Jakab Csaba) és a rétyi Kovács András Ifjúsági Fúvószenekar (vezényelt: Maksai József), Prosan Tímea pedig Illyés Gyula A reformáció genfi emlékműve előtt című versét szavalta el.