Főoldal » Hírek » A reformáció magyarságunk alapja

A reformáció magyarságunk alapja

A 90. Zsoltár szavaival köszöntötték a közel 1500 résztvevőt a VII. Magyar Református Világtalálkozó megnyitóján: legyenek láthatóvá tetteid szolgáidon, egyházadon, gyermekeiden. „Sepsiszentgyörgy egy olyan város, amely mindig felvállalta és megbecsülte református örökségét” – hangzott el.

A reformáció magyarságunk alapja

Ft. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke házigazdaként köszöntötte az egybegyűlteket.

– Különös öröm számunkra, hogy ezen a mai napon itt, Sepsiszentgyörgyön találkozhatunk a Kárpát-medence, és az egész világ református magyarjaival. A történelem folyamán sok-sok fal épült, még a keresztyén gyülekezetek közösségében is. Az első világháború kitörése után azonban egy olyan fal emelkedett a mi magyar reformátusaink közé, amelyet nem mi alkottunk. Amikor ma itt együtt vagyunk, azért adunk hálát Istennek, hogy ez a fal lebomlott. A reformáció adta meg azt a lehetőséget, hogy az egy nyelven beszélők anyanyelvükön hallgatták Isten igéjét, és ez a küzdelem hozta el azt, hogy ma nem vagyunk szétválaszthatók: az anyanyelv, és az közös kultúra az, ami bennünket összetart – hangsúlyozta ft. Kató Béla. – Falak ma is épülnek, és a kapcsolattartás nem mindig könnyű, de mi minden áldozatot meghozunk és mindig küzdeni fogunk azért, hogy ez a kapcsolat ne szűnjön meg – tette hozzá.

A reformáció magyarságunk alapja

Ezt követően Balog Zoltán magyarországi református lelkész, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője a határok feletti magyar-magyar összetartozásról beszélt, amely a magyar nemzet egyik legfontosabb erőforrása.

– A valóságos közösségnek mindig lelki-szellemi alapjai vannak. A magyarságnak szüksége van erre a többletre, amit mi, keresztyének adhatunk, amely számunkra egyszerre kiváltság, privilégium és kötelesség is. Hogy adni tudjunk az egész magyar nemzetnek, ahhoz nekünk szüntelenül meg kell újulni – jelentette ki a miniszter. Arra szólította fel az egész magyarság keresztyén gyülekezeteit, hogy ezt a hitet őrizzék meg fiataljaikban, közösségeikben, templomaikban, és legyenek készek arra, hogy ebből az őrzésből valóságos továbbadás legyen.

– Én azért jöttem el, hogy kifejezzem a magyar kormány azon szándékát, hogy mi arról az erőről, ami önökben van, nem szeretnénk lemondani, hanem hozzá szeretnénk ragasztani az egész Kárpát-medence magyarságának erejéhez – fejtette ki Balog Zoltán.

A reformáció magyarságunk alapja

Megnyitó beszédet tartott ft. Bogárdi Szabó István dunamelléki református püspök is: „Ahol hitben, szeretetben találkozunk, mindig az a világ közepe, ez a keresztyénségnek és egyben a mi református meggyőződésünknek a nagy titka. Semmi sem periféria, még ha a helyzet, a sors, vagy a történelem annak is mutatja, minden azonnal középponttá lesz, ahol élő keresztyén hitben, egységben együtt vagyunk.”

A reformáció magyarságunk alapja

Utolsóként a Kárpát-medencei reformátusság nevében ft. Fazekas László, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke szólt a közönséghez.

– Május 24-én, Debrecenben, a református egységfesztiválon elhangzott: „miénk itt a tér, mert mi nőttünk itt fel”. Úgy gondolom, ez mindenképpen ide is tartozik, hiszen a Kárpát-medence számunkra az a tér, ahol a magyarság, a keresztyénség talaját megtalálva, nemzetté lett. Bármennyire próbálták belénk sulykolni azt, hogy mi nem tartozunk ide, az adjátok vissza a hegyeimet Wass Albert által megfogalmazott kiáltás más értelemben válik valósággá. Mert amikor egy nép megtalálja önmagát, egymás felé fordul, az óhaj óhatatlanul imperatívusszá válik. Mi most ezt az egységet ünnepeljük együtt: itt is itthon vagyunk, helyünk van, Isten népe vagyunk és az ő népe is akarunk maradni – emelte ki ft. Fazekas László.