Főoldal » Hírek » A reformáció 500. évfordulójára készül az Erdélyi Református Egyházkerület

A reformáció 500. évfordulójára készül az Erdélyi Református Egyházkerület

2014. 07. 09.
Megosztás:

Július 9-én Sepsiszentgyörgyön, a Református Székely Mikó Kollégiumban folytatódott az Erdélyi Református Egyházkerület közgyűlése. Az ügyosztályok és a bizottságok jelentései előtt Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke is köszöntötte a közgyűlés tagjait.

„Amit mi magunk megtehetünk, egyre nagyobb dolgokat, hiszem, hogy meg is tudjuk tenni“ – hangsúlyozta Csűry István. A püspök a két egyházkerület összefogását szorgalmazta, mint mondta, ebben a tekintetben sincs ok a szomorkodásra és a meghátrálásra, hiszen Isten sok kegyelmet ad az embereknek. Az indítványokat vizsgáló bizottságba három új tag jelölését fogadta el a folytatásban közgyűlés, ők a következők: dr. Bibza Gábor, Tőkés Zsolt, Dálnoki Lajos.

A reformáció 500 éves évfordulójára készül az Erdélyi Református Egyházkerület

A felszólalók sorában elsőként Markó Gábor egyházkerületi főgondnok ismertette az elmúlt év történéseit, kiemelve: igyekezetük azon volt, hogy láthatóvá tegyék a tetteiket, s hogy ne fáradjanak bele a jó cselekvésébe. Mint mondta, odaadó és kitartó munkára van szükség annak érdekében, hogy fiataljaink megértsék és átérezzék: a több gyermek vállalásával magyar nemzetünk megmaradásának, túlélésének a biztosítékai. Ez pedig sok tekintetben lehet gyümölcsöző a jövőre nézve: „ha lesz gyermek, megmaradnak az iskoláink, lesz, aki értéket teremtsen, nyugodt lesz az öregkor, és a nemzet élni fog!”. A missziós gyülekezetek támogatásának fontossága, a jogi esetek tisztázása és egyéb megvalósítások mellett a generális vizitációkról is szólt a főgondnok, majd a gyakorlati adminisztrációs felkészítő kurzus bevezetését javasolta: véleménye szerint ez sok problémára, nehézségre kínálhat megoldást a továbbiakban, megkönnyítve főként a fiatal lelkészek munkáját. – Sok kellemetlenség előzhető meg, ha lelkipásztoraink tudatosan, szakmailag helyesen felkészülve végzik az amúgy számukra kellemetlen, de kötelező adminisztrációs munkát – hívta fel a figyelmet Markó Gábor.

A reformáció 500 éves évfordulójára készül az Erdélyi Református Egyházkerület

Kató Béla az Erdélyi Református Egyházkerület püspöki beszámolójának kezdetén szimbolikusnak nevezte a helyszínválasztást, hiszen a Református Székely Mikó Kollégium az erdélyi reformátusság számára sajnálatosan a küzdelem helyszínévé vált, amelyet az „újraállamosítás” ellen kell vívni. Az egyházkerület lélekszáma jelenleg 300.017 lélek, ami azonban szomorúságra és aggodalomra ad okot az, hogy nem csak számbeli, hanem a lelki fogyás is jelentős. Az anyagi lelhetőségek előteremtése mellett a missziós lelkület is hangsúlyosan jelen kell legyen gyülekezetek életében. „A kérdés azonban az, hogy lelkek nélkül, akik előbb- utóbb elfogynak, fenntartható-e a mi egyházunk? S ha igen, akkor van-e annak értelme, hogy 500 „múzeumőr” vigyázza templomainkat.” Anyagi és lelki hiányosságok mellett olyan lelkipásztorokra van szükség aki „szereti” közösségét, ezért szükséges a lelkipásztorok továbbképzése, amelynek alapjait az Egyházkerület az elmúlt esztendőben lerakta. A teológiai képzés jó minősítést kapott, viszont csökkent a teológiára jelentkező fiatalok száma.

Nehezményezte, hogy az egyház közösségi vagyonának egy részét nem kapta vissza, hatalmas anyagi tartalékokkal nem rendelkezik, ezért a következő generációnak a tanulást és a tudást tudja útravalóul, mintegy örökségként felajánlani az Erdélyi Református Egyházkerület. Ennek szellemében alakította ki jövendőbeli stratégiáját. „Az oktatás fontosságát nem tudom eléggé hangsúlyozni!” – mondta a püspök. A kolozsvári Református Kollégiumban elindul ősztől a szakoktatás fodrász, szakács, villanyszerelő és víz- gáz szerelő szakon. A orvosképzést segítendő a marosvásárhelyi Bod Péter Tanulmányi Központot orvosi szakkollégiummá akarják alakítani. Anyanyelvi oktatás a harmadik pillére az Egyházkerület oktatási stratégiájának. Szórványvidéken nem konkurenciaként, hanem partneri viszonyban kíván a Református Egyház hathatós anyanyelvmentő munkát kifejteni. 

Elkezdődtek az előkészületek a 2017-es 500 éves reformációi ünnepségre. „Fontos hogy itt a Kárpát-medencében is méltóképpen megünnepeljük ezt, és megismertessük a világgal 500 éves református értékeinket.“ - hangsúlyozta a püspök. Ápolni és mélyíteni kell mind a Kárpát-medencei, mind a nyugati testvéregyházakkal való kapcsolatokat, oda kell figyelnünk testvéreinkre.

„Az elmúlt évben az oktatásra áldoztunk a legtöbbet, ez a jövő egyházának alapja, melyben megköszönöm a munkatársak segítségét, hiszen sikerek csak közösségi munkából születhetnek.“ - zárta jelentését Ft. Kató Béla püspök.

Szegedi László Tamás generális direktor a missziós munka tapasztalatairól beszélt, megjegyezve: nem egyetlen személy feladata ennek megtervezése és kivitelezése, mint ahogyan a gyülekezetépítés sem kizárólag a lelkipásztor dolga. Az egyre inkább apadó lélekszám kapcsán Székely József volt missziói előadó 1995-ös beszámolójának adatait hasonlította össze a jelenlegi helyzettel: tizenkilenc évvel ezelőtt 410 480 tagja volt az egyházkerületnek, ebből mára 270 433-an maradtak. A születési és elhalálozási adatok ismertetése után a temetések körül kialakult szokások – torozás, búcsúztatás, temetőkultusz, temetőbiznisz, urnás temetés stb. – megvizsgálását, újragondolását kérte a generális direktor, majd a nyelv- és vallásváltás negatív következményeit vetítette elő. Az egyedül élő személyek számának folyamatos növekedése, a családalapítási életkor kitolódása, a válások gyakorisága folyamatosan veszélybe sodorja a család intézményét, érdemes ezekre is fokozottan odafigyelni. 

A reformáció 500 éves évfordulójára készül az Erdélyi Református Egyházkerület

A gyülekezet tagjain túlmenően lelkészeket érintő kérdéseket, tennivalókat is taglalt Szegedi László Tamás generális direktor: jelenleg körülbelül 30-50-re becsülhető azon lelkipásztorok száma, akik városon laknak, miközben vidéki gyülekezetben szolgálnak – „érdemes elgondolkodni azon, hogy lehet-e távirányítással gyülekezetet építeni”. Az Erdélyi Református Egyházkerület 133 280 családjából pedig 41 391-et látogattak meg a vallási vezetők az elmúlt évben. – Sok panasz érkezett ebből kifolyólag a nagyvárosokból. Azt tudom javasolni, hogy kérjenek segítséget a kis falvak lelkészeitől, biztosan nem utasítják el a kérésüket – mondta Szegedi László Tamás, aki előadásában a bibliaórák, a vallásos ünnepélyek, valamint a nőszövetségi és presbitériumi tevékenység fontosságára is kitért, a fiatalokat illetően pedig az önkéntesség gyakorlatának erősítését hangsúlyozta: „Javaslom, hogy a teológiára jelentkezők még azon a nyáron, amikor bejutnak, igazolják egy hónapos önkéntes tevékenységüket” valamely gyülekezetben vagy szervezetben.
A hozzászólások után Markó Gábor főgondnok javaslatára külön tömbben, ellenszavazat és tartózkodás nélkül szavazták meg a bizottságok és az ügyosztályok jelentéseit.

A közgyűlés végén Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke a július 10-i nap fontosságát hangsúlyozta. „Nem azért szervezünk ilyen találkozókat, hogy csak egy páran legyünk. Önmagunknak és a környezetünknek is meg tudjuk mutatni, hogy kik vagyunk, nagy, erős közösség vagyunk. Egy közös úrvacsoravétel egy ekkora közösségben felemelő érzés, sok minden oldódhat bennünk, ami az életünk folyamán megjelenik. Arra kell tekintenünk hogy mi mindig ilyen sokan vagyunk.“ - mondta a püspök. Kató Béla a bonyhai, július 5-i nőszövetségi találkozóról is beszélt, amely megerősítette azt a közösséget, abban a tekintetben, hogy a gyülekezet érezte, hogy nincsenek egyedül, sokan vannak, akik velük közösséget vállalnak.

 

Szöveg: Juhász Ábel, Ferencz Zsolt, Kiss Gábor