Főoldal » Hírek » Jakab István: szükség van stratégiákra, hiszen Isten is tervszerűen működik

Jakab István: szükség van stratégiákra, hiszen Isten is tervszerűen működik

2014. 01. 17.
Megosztás:

Jakab István, a Maros-Mezőségi Református Egyházmegye esperese bízik abban, hogy az esperes nem csak egy adminisztrátor, és tulajdonképpen mindent megtesz azért, hogy szolgatársai számára támasz legyen. A beszélgetésből kiderül, az egyházmegye élete pezseg, tele vannak tervekkel és már működő alkalmakkal. Mindez pedig tervszerűen működik, ahogy Isten is. Jakab Istvánnal Kiss Gábor beszélgetett.

 

Mi történt az elmúlt egy évben az egyházmegye életében?

Célunk, hogy egyházmegyénk egy szeretetközösséggé legyen, ahol valamennyien jól érezzük magunkat. Szeretném, hogy az esperesi hivatal ne csupán egy adminisztratív hely legyen, ne csak bizonyos rendszerességgel, például kongrua napok alkalmával találkozzunk, hanem egy otthonos, családias hellyé legyen, ahol szívesen találkozunk egy kávé, egy tea mellett, és beszélgetünk közös dolgainkról. A közös munka tulajdonképpen a tavaly januárban megszervezett egyházmegyei missziói és pasztorációs nappal indult, amelynek a Marosvásárhely Szabadság utcai gyülekezet adott helyet, a 2013-as év missziói és pasztorációs tervét dolgoztuk ki. Elhatároztuk, hogy évről évre egy hasonló nap keretében közösen fogjuk meghatározni az irányvonalat, idén februárban is megtartjuk ezt az alkalmat, a meghívók már el is készültek. 

Jakab István: szükség van stratégiákra, hiszen Isten is tervszerűen működik

A 2013-as évet a hit és hitvallás évének nyilvánítottuk, és ennek a gondolatnak a jegyében szerveztük alkalmainkat, konferenciáinkat. Alkalmaink bőven voltak úgy lelkipásztorok, papnék, presbiterek, gondnokok, ifjúság számára. Lelkipásztorok számára adventi ünnepséget szerveztünk 2012-ben és 2013-ban is, 2012-ben a Bod Péter Diakóniai Otthonban, 2013-ban a Szabadi úti gyülekezet Juhász András gyülekezeti központjában, amelyre nagyon sok lelkipásztor eljött a családjával. Közös ebéddel kezdtük az alkalmat, majd ünnepi műsorra került sor, végül a lelkészgyerekek ajándékcsomagban részesültek. Az elmúlt évben két alkalommal is szerveztünk lelkipásztorok számára kirándulást. Az elsőt Szabó László lelkészértekezleti elnök szervezte, ez egy tanulmányi kirándulás volt, meglátogattuk a nagyenyedi Református Kollégiumot, itt Kónya Tibor szolgatársunk mesélt a kollégiumban zajló életről, majd ellátogattunk a marosszentimrei 13. században épült templomhoz. Gyulafehérváron városnézésre került sor, Gudor Botond nagyenyedi esperes kalauzolt végig bennünket, a gyulafehérvári katolikus teológián ebédeltünk és Déva felé vettük az utunkat, majd megérkeztünk utazásunk céljához, Bethlen Gábor szülőházához, Marosillyére. Második kirándulásunk Magyarországra vezetett, a vértesaljai testvér egyházmegye meghívásának tettünk eleget, ez a testvérkapcsolat már 8 éve létezik a két egyházmegye között. Szintén lelkipásztorok számára pótszilveszteri alkalmat szerveztünk, tavaly decemberben papné találkozót szerveztünk az Ama Deus keresztyén kávézóban. A lelkészfeleségek elhatározták, hogy negyedévenként fognak majd találkozni, emellett szerveztünk találkozót a gondnokoknak, presbiteri szövetségi közgyűlésre, tisztújításra került sor, két alkalommal szerveztünk presbiteri konferenciát, Marosszentkirályon és Mezőbergenyében. Két alkalommal szerveztünk nőszövetségi konferenciát, nagyon hálásak vagyunk az asszonytestvéreinknek a kitartó, rendszeres szolgálatukért. Gyülekezetenként évente meglátogatjuk a marosvásárhelyi illetve a mezőkapusi öregotthonokat, ahol a gyülekezet lelkipásztora áhítatot tart, és a az otthonnak a lakói süteményt és egyéb finomságokat kapnak.

Havi rendszerességgel egyházmegyei ifjúsági istentiszteleteket tartottunk különböző gyülekezetekben, májusban csendesnapot szerveztünk a frissen konfirmáltak számára a Szabadság úti gyülekezetben, ahol az egyházmegye elnöksége emléklapot adott át a frissen konfirmáltak számára. Ugyancsak az ő számukra Konfi tábort szerveztünk Görgényszentimrén. A kis és szórványgyülekezetek gyerekeinek  első alkalommal szerveztük meg a közös KOEN bibliahetet, amin 80 gyerek vett részt. Galambodon szerveztünk ifjúsági konferenciát barátság témakörében, de igyekeztünk a sportot kedvelő fiatalok számára is lehetőséget teremteni a találkozásra. Mezőbándon egyházmegyei sportnapokat szerveztünk, ahol több mint 200 fiatal vett részt, a Szabadi úti gyülekezetben ping-pong bajnokságot szerveztünk, szintén itt került sor a színjátszó találkozóra, illetve a Teleki Sámuel egyházmegyei kórustalálkozóra. Az alsóvárosi egyházközségben egy központi reformáció ünnepséget szerveztünk közösen a Marosi Református Egyházmegyével, amelyen Kató Béla püspök hirdette az igét. Egyházmegyénk területén hét ifjúsági együttes is van, ezért több zenefesztivált is szerveztünk Dénes Előd egyházzenei előadó vezetésével, Hitben megújulva címmel a Káté évforduló kapcsán, a másik egy adventi zenefesztivál volt. Mindkettőt a volt bábszínház épületében szerveztük meg, amit visszakaptak a marosvásárhelyi egyházközségek. Találkozót szerveztünk a kántoroknak, vallástanároknak is. Hálás vagyok, hogy több mint egy éve van egyházmegyénknek honlapja, refmarosmezo.ro címen, illetve Szabó László kollégánknak köszönhetően van egyházmegyénknek címere is. Nagyon hálásak vagyunk egyházmegyénk hivatalos lapjáért is, a Maros-Mezőségi Kévéért, amely 3000 példányszámban jelenik meg, ünnepekkor 5000 példányban, a lap főszerkesztője Les Zoltán egyetemi lelkész.

 Jakab István: szükség van stratégiákra, hiszen Isten is tervszerűen működik

A felsoroltakból egyértelműen kitűnik, hogy aktív élete van az egyházmegyének. Hogy áll adminisztratív szempontból az egyházmegye?

Az egyházmegye lélekszáma jelentősen gyarapodott, a kezdeti időben erre különösen oda kellett figyelni, hogy adminisztrációs gondok ne adódjanak, és elmondhatom, hogy ilyen téren sincsenek problémáink, igyekszünk jól megszervezni az alkalmakat. Örülök annak, hogy szolgatársaim rendszeresen részt vesznek ezeken az alkalmakon, úgy a hivatalos, mint a baráti találkozókon. Adminisztrációs szempontból is működőképes a egyházmegye, az elmúlt évben 12 egyházközséget sikerült meglátogatnunk a vizitációk során, ezek nagyon jó alkalmak voltak az egymás és a gyülekezeti élet megismerésére. Külön köszönöm a szolgatársaknak, hogy partnerek voltak egy új kezdeményezésben, amely abból állt, hogy a vizitációk során az esperes néhány családot is meglátogatott a gyülekezetekben. A lelkipásztor választja ki, hogy melyik családokat látogatom meg. Mindig a legidősebb gyülekezeti tagot látogatom meg a gondnok vagy egy presbiter kíséretében, ha van beteg presbiter, vagy olyan egyháztag, aki komolyan templomba járó volt korábban, de kora, vagy betegsége miatt nem tud eljönni, akkor őt látogatom meg, illetve a legtöbb gyermekes családot, ezzel mintegy üzenni akarok a gyülekezetnek, hogy a vizitáció a teljes egyházközségnek szól, nem csak a templomba járóknak, ezek az alkalmak áldottak és tanulságosak voltak számomra.

 

Említette, hogy milyen kiadványaik vannak. Az egyházmegyének van egy honlapja, van egy havilap. Ha jól tudom, akkor a rádiózás terén is elindult valami az egyházmegyében.

Ez nem csak a mi egyházmegyénket érinti. A rádiózásnak 24 éves múltja van Marosvásárhelyen. Több találkozásunk is volt a Marosvásárhelyi Rádió vallási szerkesztőjével, Tóth Bélával. Szeretnénk új lendületet adni ennek a munkának, havonta egy áhítatot olvashatnánk be a rádió stúdiójában, illetve különböző egyházi rendezvényekre meghívnánk a szerkesztőt, így a hír, az információ eljutna gyülekezeteink azon tagjaihoz, akik nem tudtak részt venni ezeken az alkalmakon. Azért mondtam, hogy nem csak a mi egyházmegyénket érinti, mert közösen a Marosi Református Egyházmegye lelkészeivel jönnek létre ezek a beszélgetések. A tervezés folyamatában vagyunk még, de a Marosvásárhelyi Rádió Maros megye határain túl is sugároz, a Görgényi, a Küküllői Egyházmegye lelkipásztorait is szeretnénk bevonni a munkába, sőt Hargita megyében is hallható a rádió, több egyházmegyén átívelő szolgálatról van szó.

 

Ha jól tudom, akkor még ennél is többről van szó, hiszen egy profi hangfelvevőt is vett az egyházmegye.

Egyelőre még az elképzelés is csak gyerekcipőben jár, szeretném kiemelni Les Zoltán egyetemi lelkészünk nevét, aki vállalta, hogy különböző alkalmakon, különböző témákban interjúkat készít, akár az utca emberét is megszólaltatja. Van lelkesedés, bízom benne, hogy alkalmas embereink is vannak a szolgálatra.

 

Azt mondta, hogy szeretné, hogy az esperes ne csak egy adminisztrátor legyen. Előző interjúkban volt olyan, aki azt mondta, hogy a lelkigondozás nem is feltétlenül az esperes feladata, hanem ezt a szolgálatot szakemberekre kell bízni, volt olyan, aki viszont azt mondta, hogy akár az esperes is végezheti ezt a feladatot. Az ön meglátásában szükségesek a szakemberek? 

Nem tudom, hogy az esperes alkalmas-e a feladatra, pusztán a tisztségéből adódóan biztosan nem. Mi lelkipásztorok, kivétel nélkül mindegyikünk lelkigondozói, pasztorációs szolgálatot is végzünk, valamilyen mértékben az esperesnek is alkalmasnak kell lennie erre a szolgálatra. Mivel a statútum is előírja, hogy az esperesnek a feladatához tartozik a lelkipásztorok pasztorálása is, éppen ezért, amíg diplomás szakemberekre bízatik ez a munka, addig is hiszem, hogy az esperesnek kötelessége a szolgálatot végezni. Ehhez is kell az a bizalmi légkör, amiről az elején még beszéltem, hogy az esperesben a szolgatársak ne csak egy főnököt lássanak, a hatalomnak az emberét, hanem egy olyan szolgatársat, aki melléjük áll, tudásával, hitével segítségére van a kollégáknak. Hadd említsem meg ezzel kapcsolatosan egy újabb tervünket, elgondolásunkat, ami nem más volna, mint a lelkész családoknak a meglátogatása. Tavaly úgy indultunk el vizitációkra, és ezt meg is beszéltük a meglátogatandó lelkipásztorokkal, hogy egy fél órás, órás időkeretben a lelkészcsaládokkal is elbeszélgetünk. Szomorúan kellett megállapítanom a vizitációs időszak végére érve, hogy ez egyetlen egy esetben sem sikerült, ugyanis a vizitáció maga nem alkalmas erre, a vizitáció hangulata nem teremti meg a külső-belső feltételeit annak, hogy egy jó beszélgetés kialakuljon. Ha a kollégák is jónak látják, és tavaly az egyházmegyei tanács elé is tártam, feleségemmel együtt, szeretném 3 év alatt végiglátogatni a lelkipásztorok családjait. Fontos, hogy a feleségem is részese legyen az ilyen beszélgetéseknek. Amely gyülekezeteket levizitáltuk, a rákövetkező évben azokat a lelkészcsaládokat látogatnánk meg. Leegyeztetjük az időpontot, egy vasárnapi istentiszteletre érkeznék feleségemmel együtt, ahol nem szolgálnék, csak részt vennék az istentiszteleten, utána egy tea-kávé mellett másfél-két órai időkeretben örömökről-bánatokról, gondokról családi és egyéb nehézségekről, megoldásokra váró problémákról beszélgetnénk. Én bízom benne, hogy létrejönnek ezek a látogatások, és nem csak szolgatársaim számára, hanem számunkra is áldott alkalmak lesznek.

 Jakab István: szükség van stratégiákra, hiszen Isten is tervszerűen működik

Említette, hogy a Görgényi és a Küküllői Református Egyházmegyét is be akarják vonni a rádiós projektbe, ugyanakkor közös reformáció istentiszteletet is tartottak a Marosi Református Egyházmegyével. Milyen az az együttműködés a szomszédos egyházmegyékkel, van-e arra szándék, hogy még több közös rendezvényt szervezzenek?

Amennyiben bizalom van egyházmegyén belül, bizalom van a lelkipásztorok között, akkor bizalom van egyházmegyék és kerület szintjén is. Bízom benne, és az elmúlt lassan másfél év tapasztalata megerősít abban, hogy a Marosi és a Maros-mezőségi Egyházmegye nagyon jól fog tudni együttműködni az elkövetkezendőkben. Korábban is volt már alkalom arra, hogy közös lelkészértekezletet szerveztünk. Ezekre a közös alkalmakra, talán fogalmazhatok így is, hogy régiós találkozókra szükség van. A közös reformációi ünnepélyt idén is szeretnénk megszervezni, a Marosi egyházmegye vállalta, hogy megszervezi. Lehet gondolkodni arról, hogy ebbe az ünneplésbe is bevonjuk a Görgényi és a Küküllői Egyházmegyét, de nem tudom, hogy akár egy nagyobb templomban, mint az alsóvárosi, az egyházmegyék részt venni szándékozó tagjai beférnek-e, de mindenképpen erősíteni kell az egymáshoz tartozás érzését. Van egy elképzelésünk, és az IKE vezetőségével is tárgyaltunk már erről, hogy a négy egyházmegye, Küküllői, Görgényi, Marosi és Maros-Mezőségi ifjúsági szervezetei szervezzenek egy nagy közös ifjúsági alkalmat, IKE konferenciát Marosvásárhelyen egy sportcsarnokban, vagy máshol, ahol adott esetben több száz fiatal is elfér. Meggyőződésem, hogy erre szükség van. Nemrég zajlott az Égjen a láng keresztyén zenefesztivál Marosvásárhelyen, fantasztikus volt együtt lenni, alkalmanként nagyjából ezer-ezer ember vett részt ezen a fesztiválon.

 Jakab István: szükség van stratégiákra, hiszen Isten is tervszerűen működik

Melyek lesznek a 2014-es év prioritásai?

Említettem, hogy februárban fogunk újból találkozni lelkészértekezleten, amelynek célja a missziós terv illetve a pasztorációs terv kidolgozása a 2014-es esztendőre. A prioritások gyakorlatilag nem változtak. Úgy gondolom, hogy amennyiben a tavalyi elképzelések mentén tudjuk megszervezni az alkalmainkat, és lesz kitartás bennünk, lesz kölcsönös bizalom, akkor tulajdonképpen ugyanazokat az alkalmakat szeretnénk megtartani, megszervezni. Elhangzott a missziói nap során, hogy milyen célkitűzéseink lehetnek, mi a legfontosabb számunkra, és akkor így fogalmaztuk meg, hogy Isten dicsősége, az egyház hitelessége, a szolgálat öröme és egymás megbecsülése. Amennyiben ezek a feltételek teljesülnek, akkor meg vagyok győződve, hogy áldás lesz majd a munkánkon, ugyanakkor szeretnénk bővíteni is ezeket az alkalmakat. Tavaly szerveztünk volna egyházmegyei szinten értelmiségiek számára egy találkozót, nem jött össze. Szeretnénk a református vállalkozók találkozóját megszervezni, illetve ifjaink számára bibliahetet, presbitereink számára továbbképzőket szeretnénk szervezni, szóval szeretnénk meghonosítani egy tervszerű működést. Tudom, hogy ez a gondolkodás némelyekben ellenérzéseket szül, de stratégiákra szükség van, hiszen Isten is tervszerűen működik. 

 

Az interjú meghallgatható az Agnus Rádió honlapján, vagy alább, a beépített lejátszóban:  


Fotó: Kiss Gábor

Sorozatunk következő részében Gudor Kund Botonddal, a Nagyenyedi Református egyházmegye esperesével beszélgetünk az egyházmegye elmúlt évi tevékenységeiről.